Ebben az elemzésben a társadalmi tőke kisebbségi nézőpontú konceptualizálására, operacionalizálására és mérésére tettünk kísérletet – annak strukturális (kapcsolati) és kognitív (bizalom) dimenzióin keresztül. Egy átfogó kérdőíves kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarok körében az etnikai határokat átmetsző, “polgári” integráció korlátozottabban valósul meg, ehelyett inkább a párhuzamos, etnikailag és nyelvileg szegmentált társadalmak képe rajzolódik ki. Az etnikumközi kapcsolatok ritkábbak, ez abban is megmutatkozik, hogy magasabb bizalmatlanság a többségi etnikum tagjaival szemben. Erőforrás-szemléleti logikában kijelenthető tehát, hogy a kisebbségi magyarok által lakott régiók szociális és rendszerintegrációja szempontjából az összekötő (bridging) társadalmi tőke szerepe a strukturális és kognitív dimenziókban egyaránt korlátozott.

Kulcsszavak: társadalmi tőke, kisebbségi magyarok, etnikumközi viszonyok, etnikai párhuzamosság, bizalom

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunk célja, hogy átfogó képet adjon a magyarországi gyermekvédelmi rendszerről, különös tekintettel a nevelőszülői gondozásra és a gyermekek rezilienciájának alakulására. A tanulmány bemutatja a jelenlegi intézményi struktúrát és a nevelőszülői gondozás specifikus kihívásait. Különös figyelmet fordít a nevelésbe vételt megelőző időszakban szerzett traumatikus tapasztalatok károsító hatására. A kutatás tematikus tartalomelemzés segítségével feltárja a nevelőszülők felkészültségét, a viselkedési problémák kezelését, valamint a szabadidős tevékenységek és a megküzdési technikák szerepét a gyermekek rezilienciájának fejlesztésében. Az eredmények alapján javaslatokat fogalmaz meg a nevelőszülők támogatására és a gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növelésére.

Kulcsszavak: gyermekvédelem, reziliencia, viselkedési problémák, kötődés, nevelőszülők, biológiai család, szabadidő

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány során a munka értelmezéseit és a munkavégzési módoknak változásait vizsgálom, modern vállalati szférában dolgozó erdélyi fiatalok nézőpontjain keresztül. A kutatás empirikus adatait a fiatalokkal végzett egyéni, félig strukturált interjúk és az általuk kitöltött személyi adatlap által szolgáltatott információk képezik. A kutatás első kérdése során a környezet hatásait vizsgálom arra vonatkozólag, hogy mit jelent számukra a munka és hogyan határozzák meg az értelmes munka fogalmát. A második kérdés esetében arra voltam kíváncsi, hogy milyen szempontok szerint élvez prioritást a munka gazdasági jellege a morális jelleggel szemben, illetve milyen formában változtatna az életszervezésükön, ha az anyagi javak munka nélkül is adottak lennének. A harmadik kérdést arra az etikai dilemmára alapozom, amely az erőforrás kizsákmányolásán, ezáltal az emberi méltóság kérdésén alapszik. Az eredmények azt mutatják, hogy a korai szocializációs közegekben szerzett tapasztalatok meghatározzák, hogy mit jelent az egyén számára a munka – a család és a tanárok szerepe vált hangsúlyossá annak tekintetében, hogy milyen elvek szerint szervezik meg munkájukat és a közösségben való részvételüket. Utóbbinak jelentősége van annak okán is, hogy eleve adott anyagi javak mellett is kötelességüknek éreznék, hogy a közösség javára cselekedjenek. A tanulmány egyik fontos állítása: a munkavégzés morális jellege nem tűnik el teljesen a modern munkaerőpiac szabályai ellenére sem.

Kulcsszavak: értelmes munka, emberi méltóság, feltétel nélküli alapjövedelem, közösség, fiata munkavállalók, vállalati szféra

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány Zetelaka községében vizsgálja a medvék és az emberek közötti interakciókat, különös figyelmet szentelve a turizmus hatásaira. A község környezeti és társadalmi szempontból is jelentős barnamedve-populációval rendelkezik, amely a turisták számára vonzó látványosságot jelent. Azonban a medvék és az emberek közötti közeledés nemcsak ökológiai, hanem társadalmi feszültségeket is generál. A tanulmány feltárja, hogy a medvék elfogadottsága a községben attól függ, hogy azok milyen távolságra kerülnek az emberek mindennapi életétől. A turizmus, különösen a fokozódó turistalátogatottság, közvetlen hatással van az ökológiai egyensúlyra és a medvék viselkedésére, ami hosszú távon közösségi és természetvédelmi problémákhoz vezethet.

Kulcsszavak: ember-állat interakciók, turizmus hatása, turizmus branding, medve elfogadottság, közösségi narratívák, természetvédelem, fenntarthatóság, ökológiai problémák, Zetelaka, társadalmi konfliktusok

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy mi jellemzi az erdélyi magyarok nemi egyenlőségről vagy gender ideológiáról alkotott véleményét, illetve milyen szociodemográfiai jellemzők alakítják az egyének vélekedését, nézeteit. A kutatás a European Values Study 2019-2020-as adataira, annak erdélyi magyarokból álló almintájára épül. Elemzésünk jelentőségét nem csak az adja, hogy a nemi egyenlőtlenség, illetve az ahhoz való viszonyulási módok egyfajta vakfoltját képezik az erdélyi magyarságra vonatkozó vizsgálatoknak, hanem az is, hogy a női emancipációt jellemző ún. megrekedt forradalomban kiemelt jelentősége van az értékrendeknek és ideológiáknak. Adataink igazolják Begall és munkatársainak friss eredményeit, akik szerint a gender ideológiák nem egysíkúak, hanem többdimenziósak, és eltérő változók alakítják a nők magánéleti-gondoskodó és nyilvános szerepvállalásával kapcsolatos véleményeket. Női perspektívából nézve az adatok a megrekedt forradalom valóságát tükrözik: a nők egyrészt interiorizálták a liberális feminizmus felhívását, hogy vegyék kezükbe sorsukat, és törekedjenek szakmai kiteljesedésre, ez viszont feszültségben áll azzal a társadalmi konszenzussal, hogy a gondoskodás és anyaság esszenciálisan a nőkhöz kötődik, másrészt pedig erőfeszítéseik jelentős ellenszélben történnek, miután a férfiak már kevésbé támogatóak a nők szakmai törekvéseivel szemben.

Kulcsszavak: nemi egyenlőség, gender ideológiák, gondoskodási válság, anyaság, erdélyi magyarok

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az etnokulturális értékek egy adott népen belüli alapegységet jelentenek, amelyeket sajátos történeti hagyományuk, kultúrájuk, életmódjuk, társadalmi szervezetük vagy nyelvük környezetüktől elkülönít.

Jelen elemzésünkben az Ukrajna legnyugatibb és multietnikus megyéjére, Kárpátaljára és azon belül az itt élő etnikumok etnokulturális jellemzőinek kiértékelésére vállalkozunk, és a legfontosabb hangsúly ebben az esetben azon lesz, hogy feltárjuk ezen értékek milyen formában vannak jelen napjainkban, és miként értékesítik ezeket legtöbbször a turisztikán belül. Ezt követően elemzésünkben kitérünk az olaszországi Dél-Tirolra, amelyet gyakran turisztikai paradicsomként emlegetnek. Láthatunk néhány párhuzamot a két terület között: mindkét terület az adott ország perifériáját képezi, különböző nemzetiségek élnek egymás mellett, hegyvidéke csodálatos látnivalókat kínál, stb. A hangsúly minden esetben az etnokulturális jellemzők megjelenésén lesz. Kitérünk arra is, hogy az etnokulturális jegyek értékesítése és maga a turizmus az adott ország politikai és gazdasági berendezkedésétől függ.

Kulcsszavak: Kárpátalja, etnokulturális jellemző, Dél-Tirol, értékesítés, multietnikus

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A kábítószer-használat világszerte komoly kihívást jelent, különösen a fiataloknak, akik a serdülőkorvulnerabilitása miatt fokozottan ki vannak téve a különböző kockázati magatartásformák veszélyeinek.

Jelen tanulmány egy innovatív prevenciós módszer tervezését és kísérleti alkalmazását mutatja be, amely a szabadulószoba technikáját alkalmazza a 15-16 évesek körében. Az interaktív és élményalapú módszerek célja, hogy a diákok valósághű helyzetekben fejlesszék képességeiket és stratégiáikat a droghasználattal szembeni ellenállásra, elkerülve a büntetőjogi megközelítésű prevenciós programok korlátait (Bezençon et al., 2023; Botvin & Griffin, 2007). A szabadulószoba a drogfogyasztás felé terelő tényezőkre – mint a családi problémák, kortársi nyomás vagy lelki krízisek – fókuszál, és egy 15 éves tinédzser történetén keresztül mutatja be a rászokás folyamatát. Ezáltal nemcsak a megértésre építő prevenció valósul meg, hanem a diákoknak támpontot nyújtunk az egészséges problémamegküzdő mechanizmusok felé.

Kulcsfogalmak: drog, drogprevenció, kábítószer-függőség, szabadulószoba, serdülőkor, vulnerabilitási tényezők

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Jelen szisztematikus áttekintés célja a felnőttek és serdülők körében megfigyelhető digitális függőségek szakirodalmának áttekintése, különös figyelmet fordítva a korcsoportok közötti különbségekre. A 2019 és 2024 között megjelent tanulmányok vizsgálatával elemezzük a különböző digitális függőségek, az internetfüggőség, a közösségimédia-függőség, a streamingfüggőség, az okostelefon-függőség és az onlinejáték-zavar prevalencia arányait. A fiatalok és serdülők körében valamivel magasabb a kockázata a mérsékelt vagy súlyos internetfüggőség kialakulásának, míg a felnőtteknél magasabb a közösségimédia-függőség átlagos szintje. Ezenkívül a serdülők szignifikánsan nagyobb mértékben vesznek részt az online játékban. Ezek az eredmények alátámasztják a digitális függőségek kezelését célzó, életkor-specifikus stratégiák szükségességét.

Kulcsszavak: viselkedésfüggőség, internet, közösségi média, streaming, okostelefon, online játék

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Számtalan profán és szentírási elbeszélés számol be csodálatos körülmények között történő megtérésekről, azonban kevés szó esik azon személyek helyzetéről, akik valamilyen okból fakadóan eltávolodtak vallási közösségüktől. Tanulmányom központi témáját a fiatalok körében fellelhető dekonverziós narratívák képezik. Célom továbbá megvizsgálni, hogy milyen indítékok, okok és tapasztalatok állnak a fiatalok valláselhagyása mögött, valamint milyen kilépési stratégiákat alkalmaznak. A kérdést magyar nemzetiségű erdélyi fiatalok körében vizsgáltam narratív biográfiai interjúk segítségével. A kutatás új perspektívákat nyithat Erdélyben, ahol a dekonverzió jelenségének specifikus okai és következményei korábban nem képezték szociológiai vizsgálatok tárgyát. Az eredmények nem csupán az akadémiai közösség számára érdekesek, hanem a pasztorációban dolgozó szakemberek számára is értékes információkat nyújthatnak.

Kulcsszavak: dekonverzió, vallási dizaffiliáció, erdélyi magyar fiatalok, vallásosság, kilépési narratívák

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet játszik a felsőoktatásban, új lehetőségeket teremtve a tanulás és oktatás terén. Jelen tanulmány a ChatGPT és más MI-eszközök használatát vizsgálja a Sapientia EMTE hallgatói és oktatói körében. A kutatás online kérdőíves felmérést (273 hallgató) és félig strukturált interjúkat (11 oktató) alkalmazott.

Eredményeink szerint a hallgatók körében a ChatGPT a legnépszerűbb MI-eszköz, amelyet tanulási támogatásra, információkeresésre és kreatív ötletelésre használnak. Ezt követi a DeepL és a Grammarly, míg a ResearchGPT, Google Gemini és Microsoft Copilot kevésbé elterjedtek. A társadalomtudomány és közgazdaságtan szakos hallgatók körében figyelhető meg a legnagyobb jártasság, ami az MI használatát illeti, míg a humán és mérnöki területeken tanulók kevésbé alkalmazzák ezeket az eszközöket.

Az oktatók véleménye megoszlik: egyesek innovatív lehetőségként tekintenek az MI-re, míg mások etikai és szabályozási aggályokat fogalmaznak meg, különös tekintettel a plágiumra és a tartalmak eredetiségére. A kutatás rávilágít arra, hogy a technológia felelős integrációjához egyértelmű irányelvekre és oktatói felkészítésre van szükség. Az MI hosszú távú hatásai az oktatásban elsősorban a képzési stratégiák, az infrastruktúra fejlesztése és az etikai szabályozások függvényében alakulnak.

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, ChatGPT, egyetemi hallgatók, egyetemi oktatók

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A felsőoktatási intézmények folyamatos változásokon mennek keresztül, melyek érintik a belső önmeghatározást – a misszió, vízió, stratégia mentén –, valamint a társadalmi megítélést egyaránt. Az oktatási és kutatási feladatok mellett megjelennek a felsőoktatás közösségi szerepvállalásához kapcsolódó társadalmi-gazdasági szerepek is. Az új szerepkörök nyomán feltűnik a regionálisan elkötelezett egyetem modellje. Ezek az intézmények kisebb kutatási aktivitással és nemzetközi hálózati részvétellel rendelkeznek, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek a helyi gazdasági és társadalmi igények kielégítésére.

Tanulmányunk célja megvizsgálni egy kisebbségi, önmagát regionálisként definiáló, romániai felsőoktatási intézmény, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdasági és társadalmi beágyazódását abban a közegben, amely „kitermeli” a hallgatói bázist, „felszívja” a diplomás fiatalokat, ugyanakkor elvárásokat, javaslatokat is megfogalmaz a felsőoktatási intézmény számára. A felsőoktatás szerepe és funkciója összetett, a három pillérből – oktatás, kutatás, gazdasági és társadalmi szerepvállalás – kutatásunkban az utóbbira fókuszálunk. A gazdasági-társadalmi beágyazódást nagyon sok tényező határozza meg: adottak elsősorban a működést befolyásoló minőségbiztosítási előírások, adottak az intézményes belső és külső erőforrások, adottak a manifeszt és latens társadalmi és gazdasági elvárások.

A vizsgálatunk alapjául szolgáló kutatás megvalósításához választott módszertanunknak két pillére van: szekunder és primer adatgyűjtés. A szekunder adatgyűjtés során elemzésre kerülnek a rendelkezésre álló belső és külső adatok, míg a primer kutatás kvalitatív megközelítést alkalmaz: az egyetem végzettjeivel, valamint a térség szakértői közösségével – munkaadók, stakeholderek – folytatott egyéni mély-, szakértői és fókuszcsoportos interjúk révén. A kutatás eredménye választ ad arra a kutatási kérdésünkre, hogy milyen mértékben van gazdasági és társadalmi tekintetben beágyazódva a térségbea vizsgált felsőoktatási intézmény.

Kulcsszavak: regionális egyetem, gazdasági-társadalmi elköteleződés, gazdasági-társadalmi beágyazódás, felsőoktatási szerepkörök, harmadik misszió

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Ez a tanulmány a két világháború közti csehszlovákiai, romániai és jugoszláviai kisebbségi magyar közösségek társadalmi pozícióit veszi számba, vázlatosan összefoglalva: a népességszámot, az etnikai térszerkezetet (a nyelvhatárok változását), az urbanizáltságot, a foglalkozási szerkezetet, az iskolai végzettséget, a gazdasági pozíciókat, valamint a vallásgyakorlás intézményes kereteit. A Magyarországtól elcsatolt területeken a magyarság demográfiai, társadalmi és gazdasági pozíciói mindenhol leromlottak és Magyarországtól is elmaradtak. A legnagyobb leszakadás a magyarországi fejlődéstől Vajdaság és Kárpátalja magyar közösségeiben következett be. A politikai, majd gazdasági és társadalmi átalakulás legnagyobb vesztese mindenhol a városi középosztály és ipari kisegzisztenciák világa volt.

Kulcsszavak: magyar kisebbségek, Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia, demográfia, társadalomstatisztika, egyházi intézményesség

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Ez a tanulmány a társadalmi igazságossággal, bizalommal és újraelosztással kapcsolatos attitűdöket és értékeket vizsgálja Romániában, társadalmi osztály szerinti nézőpontból. A kutatás alapját egy 3666 fős, telefonos megkérdezéssel végzett, országosan reprezentatív felmérés képezi, amely 2021 decemberében zajlott. A tanulmány azt írja le, hogyan különböznek az emberek társadalmi igazságosságról alkotott nézetei attól függően, hogy melyik társadalmi osztályhoz tartoznak. A vizsgált igazságossági dimenziók közé tartozik a vagyonhoz és jövedelemhez való egyenlő hozzáférés, a munkamennyiségen alapuló bérezés meritokratikus elve, a rászorulók feltétel nélküli támogatásának elve, valamint az oktatás társadalmi és munkaerőpiaci készségek fejlesztésében betöltött szerepének megítélése. Módszertani szempontból a kutatás egy olyan társadalmi osztálysémát dolgoz ki, amely objektív társadalmi-demográfiai mutatókon (például foglalkozás és iskolai végzettség) alapul, és ezeket kiegészíti a válaszadók saját életszínvonalukról alkotott szubjektív értékelésével. Ez az osztályozás nemcsak társadalmi-gazdasági különbségeket, hanem nemi és életkori aránytalanságokat is feltár: például az idősebb alsó osztályokban a nők felülreprezentáltak. A tanulmány második része azt vizsgálja, hogy a kialakított társadalmi osztályséma különböző kategóriái mentén milyen okok húzódnak meg az attitűdök és ideológiai álláspontok eltérései mögött. Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek társadalmi helyzete alapján eltérően válaszolnak arra a kérdésre, mit jelent számukra egy igazságos társadalom – jelentős különbségek figyelhetők meg a kedvezőbb és a hátrányosabb helyzetű csoportok között. Ezen eltérések ellenére a társadalomban széles körű konszenzus látszik kirajzolódni abban, hogy a szegénység oka egyéni tényezőkben keresendő – például abban, hogy az emberek „nem dolgoznak eleget”. Az eredmények rávilágítanak arra, milyen összetett kapcsolat van a társadalmi osztály, a társadalmi igazságosság észlelése és az értékek rendszere között a mai Romániában.

Kulcsszavak: társadalmi osztályok, társadalmi igazságosság, társadalmi értékek

A tanulmány teljes szövege (pdf)