A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunk az elsőgenerációs városlakók kérdésével, főleg azok társadalmi jellegzetességeinek leírásával foglalkozik. Kutatásunk alanyai azok az elsőgenerációs városlakók voltak, akik a szocialista modernizációs politika – az indusztrializációs és urbanizációs folyamatok – által létrehozott körülmények között faluról városra költöztek.A kommunista indusztrializáció velejárója volt a falu-város irányú, nagyméretű populációt megmozgató mobilitás. A rurális környezet lakosságát mindenekelőtt a városokban létrehozott ipari létesítmények, az ezekben jelenlevő munkaerő-szükséglet, azaz a munkalehetőségek vonzották; e folyamat ugyanakkor egybeesett a mezőgazdasági tulajdonok kollektivizálásával. A szocialista-kommunista időszak Romániájában zajló erőteljes iparosítás során létrehozott, akkor – a KGST keretein belül – jelentős stratégiai értékkel bíró, és csakhamar veszteségesnek bizonyuló üzemek bezárása és privatizálása jelenti ma a román gazdasági reform sarkkövét. 1989 után, a piacosodás folyamatának beindulásával, a nagy ipari üzemek bezárása és az alkalmazottak elbocsátása jelentős szociális feszültséget eredményezett és eredményez mindmáig: megnőtt a munkanélküliség, jelentőssé vált az elszegényedés és mindez, az előbbiekben vázoltak alapján, lényeges mértékben érintette és érinti azt az egykori falusi populációt, amely a szocialista időszakban vált városlakóvá. Ilyen értelemben tanulmányunk az elsőgenerációs kolozsvári városlakók társadalmának nem csupán gazdasági vonatkozásaira tér ki, hanem e csoport(ok) életének különböző kapcsolati és életmódbeli aspektusaira is, valamint az egyének mobilitási mutatóit is vizsgálja.Tanulmányunk módszertani alapját egy kérdőíves kutatás képezi, amelyet 2002. június 20. és 2002. július 10. között végeztünk a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének tanáraival.1 A 923-as elemszámú minta Kolozsvár felnőtt korú lakosságára reprezentatív. A kérdőíves adatfelvétel során főként a városba költözés okait és folyamatát, a migráció indítékát és annak körülményeit igyekeztünk feltérképezni. Adatokat gyűjtöttünk továbbá az elsőgenerációs városlakók életmódjáról, fogyasztási szokásairól, időbeosztásáról, végül vizsgálatunk tárgyát képezte a városlakók társadalmi kapcsolathálója, illetve a foglalkozási struktúrában elfoglalt helye is.A kérdőíves kutatáson kívül hólabda módszerrel 50 félstrukturált interjút is készítettünk. Interjúvezetőnk elsősorban a vizsgált társadalmi kategória kulturális jegyeinek, életmódjának, cselekvési és magatartási mintáinak megismerésére irányult, feltárva ugyanakkor az alany városhoz, illetve szülőfalujához való kötődésének jellegét és mértékét.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Ebből a tanulmányból a 2001-es Bálványosi/Tusnádi/„Tusványosi" Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevői körében végzett adatfelvétel néhány eredményét ismerhetjük meg, egyes összefüggések vizsgálata, illetve azok értelmezése révén. A szerzők szociológusok, a BBTE munkatársai.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány az Életünk fordulópontjai – Erdély című, 2006-os erdélyi szociológiai kutatás adatai alapján az erdélyi magyar 21–44 év közötti férfiak és nők munkaerő-piaci helyzetét írja le, és ezt a nők munkavállalásáról, valamint a nemi szerepekről kialakult vélekedések kontextusába helyezi. A munkaerőpiacon kialakult nemi egyenlőtlenségek különféle formáinak – a férfiakra és nőkre jellemző eltérő foglalkoztatási és munkanélküliségi szintnek, az inaktivitás nemenként változó jellegének és időtartamának, a foglalkozási szegregációnak és jövedelmi különbségeknek – a vizsgálata kitüntetett helyet foglal el a posztszocialista társadalmakra vonatkozó társadalmi nemi elemzésekben. Mégis a kilencvenes évek elején megfogalmazott borúlátó előrejelzéseket, amelyek a nőket a gazdasági átalakulások vesztesei közé sorolták, romániai és erdélyi viszonylatban kevésbé szisztematikusan ellenőrizték szociológiailag. A tanulmány első részében a női foglalkoztatás jellegének leírását az alacsony munkanélküliségre vonatkozó prognózisok cáfolata követi, majd a jövedelmi rés szocio-demográfiai és foglalkozási változókkal történő magyarázata. A második rész a vizsgált népesség döntő többségére jellemző tradicionális nemi szerepfelfogást értelmezi: a nők magán- és nyilvános szférában kialakult pozícióiról vallott nézetek, a nemi egyenlőség értékeinek népszerűtlensége összhangban van azzal a valósággal, amely az erdélyi magyar munkavállalók esélyeit és helyzetét jellemzi. A szerző szociológus, a kolozsvári BBTE Szociológia Tanszékének tanársegédje, doktorandus (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a közép- és kelet-európai női részidős foglalkoztatás tágabb kérdésköréhez kíván mikrotársadalmi perspektívában empirikus adalékot nyújtani. A 2013-ban folytatott vizsgálat két, a régió átlagához hasonlóan alacsony részmunkaidős arányokkal jellemezhető országban készült, a jelen tanulmány pedig összesen 39, részidős alkalmazotti tapasztalatokkal rendelkező nővel készült interjún alapszik. A témában a régióban korábban végzett kutatásokkal ellentétben, de azokat kiegészítendő nem statisztikai szinten próbálja az atipikus munkavégzés e formáját (vagy annak hiányát) leírni vagy magyarázni, hanem az egyén szempontjából igyekszik a motivációkat és jelentéseket feltárni. Arra keresi a tanulmány a választ, hogy miként épülnek fel a részidőben dolgozó nők tapasztalatait értelmező narratívák, milyen motivációk állnak a munkavállalás hátterében, és hogyan hat ez a magán- és szakmai életre. Az elemzés a narratívák négy típusát írja le, és kitér arra is, hogy hogyan befolyásolják ezeket a társadalmilag legitimnek tekintett nemiszerep-koncepciók.Kulcsszavak: részmunkaidős foglalkozás, nők és munka, foglalkoztatás és munkaerőpiac Romániában és Magyarországon, nemi szerepek.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy mi jellemzi az erdélyi magyarok nemi egyenlőségről vagy gender ideológiáról alkotott véleményét, illetve milyen szociodemográfiai jellemzők alakítják az egyének vélekedését, nézeteit. A kutatás a European Values Study 2019-2020-as adataira, annak erdélyi magyarokból álló almintájára épül. Elemzésünk jelentőségét nem csak az adja, hogy a nemi egyenlőtlenség, illetve az ahhoz való viszonyulási módok egyfajta vakfoltját képezik az erdélyi magyarságra vonatkozó vizsgálatoknak, hanem az is, hogy a női emancipációt jellemző ún. megrekedt forradalomban kiemelt jelentősége van az értékrendeknek és ideológiáknak. Adataink igazolják Begall és munkatársainak friss eredményeit, akik szerint a gender ideológiák nem egysíkúak, hanem többdimenziósak, és eltérő változók alakítják a nők magánéleti-gondoskodó és nyilvános szerepvállalásával kapcsolatos véleményeket. Női perspektívából nézve az adatok a megrekedt forradalom valóságát tükrözik: a nők egyrészt interiorizálták a liberális feminizmus felhívását, hogy vegyék kezükbe sorsukat, és törekedjenek szakmai kiteljesedésre, ez viszont feszültségben áll azzal a társadalmi konszenzussal, hogy a gondoskodás és anyaság esszenciálisan a nőkhöz kötődik, másrészt pedig erőfeszítéseik jelentős ellenszélben történnek, miután a férfiak már kevésbé támogatóak a nők szakmai törekvéseivel szemben.

Kulcsszavak: nemi egyenlőség, gender ideológiák, gondoskodási válság, anyaság, erdélyi magyarok

A tanulmány teljes szövege (pdf)