Tanulmányunk egy romániai tömbmagyar kistérségben, az Érmelléken 2015 tavaszán végzett kérdőíves vizsgálatra (N=465) épül. A feltáró kutatás célja a kisebbségi és kettős kisebbségi helyzetben élő magyar és magyar roma általános iskolás tanulók középfokú továbbtanulási szándékának megismerése, és azoknak a hatásoknak a vizsgálata, amelyek a továbbtanulási elgondolást differenciálttá teszik. Korábban a vizsgálati terepen nem készült olyan témájú felmérés, amely a továbbtanulási elképzelések kapcsán összefüggéseket keres a térség szociálökológia jellemzői és a családi háttér, a szociokulturális tényezők között. A kapott eredményekből jelen tanulmányunkban a hetedik és nyolcadik osztályos magyar cigány tanulók (N=85) jellemzőire és továbbtanulási terveire vonatkozó adatokat mutatjuk be. A dolgozat az általános iskolát követő szintváltások folyamatának közelebbi megismeréséhez és az erre vonatkozó döntést befolyásoló tényezők feltárásához visz közelebb. Az empirikus vizsgálat a diákok iskolai útvonalának a megismerését teszi lehetővé, amelyek jó előrejelzői a továbbtanulási utaknak. A tervezett iskolai végzettség révén kirajzolódik a munkaerőpiaci helyzet és az elérhető társadalmi státus szintje.

Kulcsszavak: Érmellék, kettős kisebbség, romák, továbbtanulást befolyásoló tényezők, továbbtanulási szándék, oktatási esélyhányados

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A rendszerváltást követő Romániában is jelentős változások figyelhetőek meg a népesség szerkezetében, melynek egyik vetülete az elöregedés. Kutatásunk az ezüst gazdaság hazai vetületeit vizsgálja az Érmellék példáján.

A vizsgált észak-bihari tájegység egy hátrányos helyzetű mikrorégió, ahol az elmúlt harminc év társadalmi és gazdasági változásai nem hoztak könnyebb életet. Az említett társadalmi változások az etnikai cserében, az elöregedésben, az elöregedés elnőiesedésében, az alacsony iskolai végzettségben érhetőek tetten. A gazdasági mutatók szerint alacsony jövedelem, ingázó munkavállalás jellemzi az itt élőket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás ezen a vidéken leginkább a határátkelők számának a növekedésében, a határ menti ingázásban mutatkozik meg. Kutatásunk tehát az érmelléki idősödő és idős generáció helyzetének vizsgálatára vonatkozik az ezüst gazdaság – azaz a kifejezetten időseket célzó – intézkedések, szolgáltatások mentén. Az ezüst gazdaság komplex, az idős generáció foglalkoztatottságán túlmutató fogalmának meghatározását és az aktív idősödés index dimenzióinak bemutatását követően az empirikus adatok elemzése következik. Tanulmányunk az ezüst gazdaságra úgy tekint, mint azon gazdasági lehetőségek összessége, amely a népesség öregedésével kapcsolatos növekvő köz- és fogyasztói kiadásokra, valamint az ötven év feletti lakosság sajátos szükségletinek kielégítésére egyaránt vonatkozik. Az adatfeldolgozás során az érmelléki idős lakosság életminőségének kvalitatív megismerése révén arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az ezüst gazdaság vagy annak egyes dimenziói milyen mértékben érhetőek tetten az Érmelléken. Tanulmányunkban egy feltáró kutatás keretében az elkészített fókuszcsoportos interjúkból, szakmai és mélyinterjúkból származó információk elemzését az aktív idősödés indexe adta dimenziók keretébe illesztettük. Az alkalmazott elemzési logika mentén az egyes dimenziók bemutatása a fellelhető szekundér adatokon túl a kvalitatív empirikus anyag feldolgozásával egészült ki, így alaposabban megismerhettük az aktív idősödés érmelléki viszonyait és a térségi ezüst gazdaság lehetőségeit.

Kulcsszavak: ezüst gazdaság, aktív idősödés, idősek életminősége, szociális ellátás, idősek foglalkoztatása, idősek társadalmi részvétele

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunk egy hátrányos helyzetű kistérség, az Érmellék munkaerőpiaci sajátosságainak bemutatását célozza egy kvalitatív kutatás eredményeire támaszkodva. Témaválasztásunk egy tudatos, az érmelléki térségben végzett kutatássorozatba illeszkedik: 2020-ban az érmelléki ezüstgazdaságot vizsgáltuk, 2021-ben pedig a bihari társadalmi vállalkozói közeget céloztuk meg. Ezen kutatások mentén sokkal mélyebb rálátásunk nyílt arra a közegre, amely a romániai magyar kisebbség egyik nagyon sajátos térségét jelenti. Az Érmellék általános jellemzői: hátrányos helyzet, kettős kisebbség a térségben élő romák tekintetében, specifikus határ menti létforma (napi szintű ingázás oktatási intézményekbe, munkahelyre), a végleges elvándorlás lehetőségének állandó jelenléte, beszűkült munkaerőpiaci lehetőségek, elöregedett népesség stb. A primér adatgyűjtés az interjúkon keresztül azoknak a munkaerőpiaci jellemzőknek a feltárását célozza, amelyek a rendelkezésre álló szekunder adatokból úgymond nem látszanak (mint pl. az atipikus munkaformák jelenléte a munkaerőpiaci sebezhetőség egy forrásaként, informális gazdasági egyezségek munkaadó és munkavállaló között stb.). A kutatás központi kutatási kérdése tehát az volt, hogy milyen specifikus jellemzők mentén írható le az érmelléki munkaerőpiac, mennyire jellemzőek az atipikus munkaformák és/vagy az informális stratégiák, hogyan látják ezt a munkáltatók és a munkavállalók. A térségben végzett előzetes, valamint a jelen kutatás eredményeire támaszkodva elmondhatjuk, hogy az Érmellék mint kisrégió a globális hatásokon túl olyan, csak a térségre jellemző specifikus sajátosságokkal rendelkezik munkaerőpiaci tekintetben, amelyek felerősítik az atipikus munkaformák jelenlétét, ugyanakkor igencsak előtérbe helyezi az informális munkaerőpiaci túlélési stratégiák alkalmazását.

Kulcsszavak: munkaerőpiac, atipikus munkaformák, informális stratégiák, hátrányos helyzet

A tanulmány teljes szövege (pdf)