A modern társadalomtudományok állandó útkeresésben vannak, különösen ma, amikor a globalizáció és hálózatosodás, a világrendszer krízise, alapjaiban változtatják meg azt a közeget – a társadalma(ka)t –, amelyet kutatnak. Az új kihívásokat, amelyek új fogalomrendszert és elméletet, valamint megújult kutatási dinamikát, azaz gyakorlatot követelnek, ráadásul a politikai fejlemények is érintik. A populista politika ma a (társadalom)tudományok két alapfogalmát, a tényeket és az igazságot kezdik ki. Három olyan témát vázoltam, melyek megújításra szorulnak: médiaszociológia (nyilvános és magánszféra újabb keveredése, hálózatosodás), gendertanulmányok (nemtelen hiteltelenítési kísérletek) és multikulti (mely lehet mint ideológia halott, viszont de facto, nagyon is létezik). Mindhárom téma a viták középpontjába került, és kérdés, hogy a társadalomtudományok képesek lesznek-e megfelelni azoknak a kihívásoknak, melyek e témák kapcsán fölmerülnek.

Kulcsszavak: globalizáció, hálózatosodás, online médiák, gendertanulmányok, multikulti.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az Erdélyi Társadalom előző számaiban megjelent szövegek folytatásaként ezúttal a középkori városban kikristályosodott maszkulinitásmintázatokat állítom érdeklődésem fókuszába. Az urbánus maszkulinitás par excellence képviselőit a céhes szervezetekbe tömörült polgárokban találom meg. Az első alfejezetben bevezetem a sűrű város fogalmát, amellyel vizsgálódásom színterét, ezt a rendkívül komplex társadalmi közeget kívánom jelölni, majd néhány egymással összefüggő globális és makrostrukturális tényezőre vezetem vissza a középkori városok létrejöttét. A második alfejezetben a céhekkel, vagyis a kereskedők és kézműves mesteremberek eskü révén szentesített, a tagok közös érdekeit képviselni hivatott közösségeivel kapcsolatos legfontosabb ismereteket igyekszem összefoglalni. A harmadik alfejezetben az urbánus maszkulinitás, valamint a lovagi és klerikus maszkulinitás közötti hasonlóságokat és különbségeket vázolom föl. Amellett érvelek, hogy a városi ember habitusa és praxisa közelebb áll a klerikushoz, mint a lovaghoz, mivel az urbánus maszkulinitást inkorporáló kereskedők, mesteremberek és kézművesek elfojtják erőszakos késztetettségeiket, és a racionális és szakszerű munkafolyamat fegyelmezett kivitelezése köré szervezik életüket. A negyedik alfejezetben kifejtem, hogy a klerikus maszkulinitás elterjedése a sűrű város strukturális föltételei által közvetített habitustranszferként értelmezhető. Ezt követően a habitusok három formáját különböztetem meg: a lovag szituacionálisan kondicionált plurális habitussal, a klerikus strukturálisan kondicionált homogén habitussal, a városi polgár pedig relacionálisan kondicionált homogén habitussal rendelkezik.

Kulcsszavak: középkor, maszkulinitások, város, céhek, habitusok

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunk egy romániai tömbmagyar kistérségben, az Érmelléken 2015 tavaszán végzett kérdőíves vizsgálatra (N=465) épül. A feltáró kutatás célja a kisebbségi és kettős kisebbségi helyzetben élő magyar és magyar roma általános iskolás tanulók középfokú továbbtanulási szándékának megismerése, és azoknak a hatásoknak a vizsgálata, amelyek a továbbtanulási elgondolást differenciálttá teszik. Korábban a vizsgálati terepen nem készült olyan témájú felmérés, amely a továbbtanulási elképzelések kapcsán összefüggéseket keres a térség szociálökológia jellemzői és a családi háttér, a szociokulturális tényezők között. A kapott eredményekből jelen tanulmányunkban a hetedik és nyolcadik osztályos magyar cigány tanulók (N=85) jellemzőire és továbbtanulási terveire vonatkozó adatokat mutatjuk be. A dolgozat az általános iskolát követő szintváltások folyamatának közelebbi megismeréséhez és az erre vonatkozó döntést befolyásoló tényezők feltárásához visz közelebb. Az empirikus vizsgálat a diákok iskolai útvonalának a megismerését teszi lehetővé, amelyek jó előrejelzői a továbbtanulási utaknak. A tervezett iskolai végzettség révén kirajzolódik a munkaerőpiaci helyzet és az elérhető társadalmi státus szintje.

Kulcsszavak: Érmellék, kettős kisebbség, romák, továbbtanulást befolyásoló tényezők, továbbtanulási szándék, oktatási esélyhányados

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az írás bemutatja néhány eredményét a MIGROM – The immigration of Romanian Roma to Western Europe: Causes, Consequences, and Future engagement strategies projektnek, amely az Európai Unió Hetedik Keretprogramjának (FP7 – GA319901) támogatásával valósult meg. A romániai kutatócsoport a migráns romák származási településein végzett terepmunkát, azzal a céllal, hogy felvázolja a mobilitási módozatokat, társadalmi hálózatokat, financiális átutalásokat és a hazahozott, nem anyagi természetű tudásformákat (remittences), valamint a migráció hatását a származási közösségekben.

Kulcsszavak: roma migráció, származási közösség, mobilitási módozatok, hálózatok, átutalások, helyi fejlődés

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Írásunkban a Székelyföldi romakérdésekkel foglalkozó civil szervezetek sajátosságait vizsgáljuk, azt tekintve át, hogy ezek mennyire és hogyan fedik le e területet, milyen erőforrásokkal rendelkeznek, milyen tevékenységeket folytatnak, milyen típusaik különböztethetők meg, valamint hogy e jellemzők milyen mértékben térnek el az országos adatoktól. E célra a SocioRoMap kutatási program kvantitatív adatait használva azt a következtetést vonjuk le, hogy miközben a régióban a szervezetsűrűség viszonylag magas, a szervezetek nagy része nem romák, hanem magyarok által működtetett, a roma szervezetek körében pedig országos jelentőségűek nincsenek. Ez a sajátosság azt eredményezi, hogy a térség szervezetei a roma szervezetek országos hálózatába gyengén integráltak, a szervezetek a romaprojektekkel kapcsolatos területi munkamegosztási rendszerbe inkább „partnerszervezetekként” kerülhetnek be, mintsem projektek kezdeményezőiként. E hátrányos helyzet, sajátos okokból kifolyólag, a szervezetek anyagi helyzetében nem tükröződik, ám ettől még a roma közpolitikák számára elérhető erőforrásokhoz való nehezebb hozzáférést eredményez, illetve a roma népesség nagyobb mértékű kiszorulását a velük kapcsolatos problémák és prioritások definiálásából, valamint a romaprojektek megvalósításával járó anyagi előnyökből. Elemzésünk leíró jellegű, melynek célja a Székelyföldi roma közpolitika tervezésének segítése.

Kulcsszavak: roma civil társadalom, roma civil szervezet, romaprojekt, Székelyföld

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a munkaerőpiaci helyzet és a jövedelmek etnikai eltéréseit vizsgálja a népszámlálási statisztikák, valamint a Labor Force Survey romániai adatai alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy az etnicitás mentén erősödnek a társadalmi egyenlőtlenségek. A romák többsége a társadalom perifériáján, rendkívül kiszolgáltatott helyzetben él. Kisebb hányaduk, aki keresőtevékenységet végez, javarészt a másodlagos munkaerőpiacon dolgozik, ahol csupán rosszul fizetett, alkalmi állást talál magának. Ugyan a lemaradás összehasonlíthatatlanul kisebb mértékű, de a magyarok társadalmi pozíciói is rosszabbak az átlagnál, ez előnytelenebb állásokat és relatív értelemben gyorsan romló jövedelmeket jelent. Az elemzés egy további fontos következtetése, hogy az alkalmazottak körében az etnikai metszetben észlelt jövedelemkülönbségek egy jelentős része már nem magyarázható azzal a strukturális útfüggőséggel, amelyről úgy gondoljuk, hogy a szocialista diktatúra diszkriminatív gyakorlatának örökségeként maradt ránk. A jövedelemeloszlást magyarázó modellünkben ugyanis kontroll alatt tartottuk azokat a tényezőket, amelyek a magyarok hagyományosan rossz pozícióit tükrözik (pl. alacsonyabb képzettség, kevesebb magyar a vezetői pozíciókban stb.).

Kulcsszavak: munkaerőpiaci egyenlőtlenségek, jövedelmi egyenlőtlenségek, etnikai kisebbségek, Románia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány egy vegyes etnikai összetételű falu pünkösdi roma közösségének vallási és társadalmi változásait, a migrációs gyakorlatok és a pünkösdizmusra való áttérés közötti kapcsolatokat elemzi. A tanulmány első felében a szerző bemutatja a roma közösséget és felvázolja, hogy esetükben milyen körülmények között jelent meg a pünkösdizmus. Ezt követően kerül sor a romák által működtetett két típusú migráció, a főként észak-európai államokra koncentráló, koldulásra berendezkedő, valamint az elsősorban nyugat-európai államokba való hosszabb távú tartózkodásra/megtelepedésre irányuló migráció bemutatására. Az elemzés rámutat a külföldi migrációhoz kötődő jövedelmek jelentőségére a romák helyzetének változásában, valamint a pünkösdi vallás szerepére a roma közösségben beinduló modernizációs változásokban.

Kulcsszavak: roma, Moldva, pünkösdizmus, migráció, koldulás.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A roma gyerekek alacsony iskolai részvétele és a körükben tapasztalható magas iskolaelhagyási arány egyike a legproblematizáltabb témáknak a roma populáció integrálásával kapcsolatban. A megközelítések azonban a leggyakrabban a többségi populáció szemszögéből láttatják a problémát, a kudarcok okait kizárólag a jelzett populáció sajátosságaiban keresve, ezzel a felelősséget rájuk hárítva. A roma populáció integrálására vonatkozó európai uniós kötelezettségvállalások nyomása alatt az oktatási törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek célja a roma gyerekek iskolai integrációjának megkönnyítése. A látványos eredmények azonban elmaradnak.

Jelen tanulmány annak próbál utánajárni, hogy melyek azok az oktatási rendszerben, illetve a rendszer és roma gyermekek interakciójából származó akadályok, amelyek megnehezítik ennek a populációnak az iskolai inklúzióját. A felhasznált adatok két, a roma gyerekek iskolai integrációjának elősegítését megcélzó, Norvég Alapok által finanszírozott projekt keretén belül végzett tevékenységekből származnak. A tanulmány elsősorban azokra a félstrukturált interjúkra épül, amelyek a pataréti roma családok iskolával kapcsolatos tapasztalatira vonatkoztak, illetve az oktatási rendszernek a marginalizált roma gyerekek szükségleteire adott válaszmódjait vizsgálták.

Az eredmények azt mutatják, hogy a romániai oktatási rendszer teljesítménycentrikussága, az iskoláknak az országos felméréseken, illetve a tantárgyversenyeken elért eredmények alapján történő hierarchizálása olyan kontextust teremt, mely az elitizmusnak és nem a hátrányos helyzetből induló gyermekek integrálásának kedvez. Mindezek mellett a roma gyermekek az iskolában is szembesülnek azokkal a sztereotípiákkal, melyekkel az ország nem roma lakossága ez utóbbiak irányába viseltetik. Az oktatási rendszer általános sajátosságai az előítéletekkel kibővülve olyan iskolai kontextust teremtenek, melyben a roma gyerekek beilleszkedési esélyei alacsonyak maradnak.

Kulcsszavak: inkluzív iskola, tanulás és részvétel útjában álló akadályok, roma tanulók, iskolai motiváció

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a „United Networks – integrált kezdeményezés hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatásáért” című projekt keretében készült, amelyet a Gyulafehérvári Caritas – Szociális Gondozás iroda partnerségben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munkásképző Karával, valamint a Maros, Hargita és Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságokkal és a Caritas Norvégiával közösen folytatott 2015 májusától 2016 decemberéig. Ezen írásunk célja elsősorban módszertani, azaz bemutatni két egymást kiegészítő makrostatisztikai index felépítését (anyagi depriváció- és munkanélküliség-index, illetve lakhatási deprivációindex) és ezek összevetését két hasonló jellegű indexekkel, pontosabban a D. Sandu (2002) által használt községszintű fejlődési indexszel és a Teșliuc, Grigoraș és Stănculescu (2016) által használt településszintű marginalizációs indikátorokról (2016). Mindhárom index által felvázolt kvantitatív képet összevetettük kvalitatív helyzetjelentésekkel, amelyek polgármesterekkel, iskolaigazgatókkal, szociális munkásokkal és mediátorokkal készült interjúkra és helyszíni megfigyelésre alapulnak. 20 székelyföldi községet látogattunk meg ezzel a céllal.

A kutatási kérdésünk arra keresi a választ, hogy az az indikátorrendszer, amely hivatalos statisztikai adatokon alapul, mennyire mutatja a szegény és/vagy marginalizált zónákat a kvalitatív módszerrel vizsgált, a terepen tapasztalható helyzethez képest, valamint a helyi, projektbeli tapasztalatok mennyire igazolták vissza a statisztikai adatok által mutatott helyzetet. Különös figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű romák által lakott falurészekre, illetve ezek társadalmi és területi marginalizált helyzetére.

Kulcsszavak: településszintű deprivációs index, roma hátrányos helyzet, Erdély, Székelyföld

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A jelen szöveg folytatása az Erdélyi Társadalomban korábban megjelent tanulmányaimnak, melyekben a nyugati férfibeállítódások hosszútávú átalakulását vizsgálom. A racionalitás-fogalom középpontba állítása révén amellett érvelek, hogy – a középkorral szemben, amikor a három fő rend tagjai (klerikusok, lovagok és parasztok) még az általuk betöltött társadalmi funkciók alapján különülnek el egymástól – az 1300–1600 közötti periódusban egy fokozatokból építkező, státuszok  alapján tagolt társadalomszerkezeti modell alakul ki. A korábban tárgyalt maszkulinitásformák mellett a reneszánsz maszkulinitás két alaptípusát különböztetem meg: a hegemón maszkulin mintát képviselő udvaroncét, akinek tevékenységei a hatalmi szférán belüli szimbolikus státusz- és presztízsharcok megnyerését célozzák, illetve e hegemón mintát közvetítő humanista szakértelmiségiét, akinek tevékenységei szellemi reprezentációk (vagyis műalkotások) létrehozására, illetve a természeti összefüggések szisztematikus megismerésére (vagyis a tudomány művelésére) irányulnak. Az elit a királyi és fejedelmi udvarokban és az adminisztratív központokban összpontosul. Ebben a periódusban kezdenek kialakulni a bourdieu-i értelemben vett társadalmi mezők, amelyekben az egyes pozícióka fölhalmozott racionális szaktudás alapján intézményesülnek.

Kulcsszavak: reneszánsz, város, udvari ember, humanista szakértelmiségi, társadalmi mező, hegemón maszkulinitás

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányom célja, hogy felhívjam a figyelmet a cigány tanulók iskolai mobilitásának különböző tényezőire, másrészt bemutassa azoknak a szakembereknek a véleményét, akik hatással voltak a fiatalok életére. Kutatóként, úgy gondolom, kevés információval rendelkezünk napjainkban érettségivel, diplomával rendelkező cigány felnőttek iskolai karrierjéről, akik 35–45 év közöttiek, valamilyen mértékben a „polgárosodás” útjára léptek. A kutatás3 célcsoportja az 1990-es évek közepén pályaválasztás előtt álló cigány fiatalok, akik különböző motivációk alapján, de a korábbi tendenciákkal ellentétben érettségit adó intézményben tanultak tovább, s legalább középfokú végzettséget szereztek, ezzel családtagjaik számára ismeretlen útra léptek. Még kevesebb ismerettel rendelkezünk az 1990-es évek közepétől működő cigány tanulók oktatási integrációját elősegítő iskolán kívüli/utáni támogató extrakurrikuláris, délutáni iskolai programok eredményességéről, hatásairól, kutatásom során egy pályaorientációs program bemutatására törekszem.

Kulcsszavak: cigány/roma, társadalmi- és iskolai mobilitás, kvalitatív kutatás, életútinterjúk

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a demens személyeket gondozó családtagok terhelődésének vizsgálatáról számol be, amelyet 2015–2017 között Erdély 11 megyéjében 100 olyan családdal végeztünk, akik demenciával élő személyt gondoznak. A mintavétel empirikus vizsgálat keretén belül történt, 50 családdal saját otthonában és 50 családdal már bentlakásos otthoni beutalás után, ami nem haladta meg az egy évet. A kutatásban, arra kerestünk választ, hogy milyen megküzdési szakaszokon mennek át a családok a demens személyek gondozásában, miközben veszteségek sorozatával szembesülnek? Milyen stratégiát alkalmaznak a gondozás során? Hogyan élik meg a szeretett személy személyiségváltozását? Hogyan alakulnak a gondozói szerepek? Hol van a terhelődésben a kritikus pont, amikor a család az intézményi ellátást választja? A kvantitatív elemzés mellett, fókuszcsoportos mélyebb vizsgálattal a gondozó családok szubjektíven megélt terhelődésének feltárására is hangsúlyt fektettünk.

Kulcsszavak: gondozó család, demencia, szerepmegosztás-szerepfeszültség, támogató háttér

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A kutatás kerete: Romániában 2016 márciusában lépett életbe a 15/2016 számú törvény, amely megtiltja a dohányzást a zárt helyiségekben, csökkenti a passzív dohányzásnak való kitettséget, segít megelőzni számos, a dohányzással kapcsolatba hozható egészségkárosodást. A törvény hatásainak felmérése részét képezi egy öt évre kiterjedő, a serdülőkori dohányzással foglalkozó, nemzetközi kutatásnak.

Célkitűzés: Az érdekelt, hogy milyen a törvény fogadtatása serdülők körében, mennyire ismerik azt, hogyan hatott a dohányzási szokásaikra, illetve, hogy a családi és az iskolai környezet hogyan reagált a korlátozásokra.

Módszer: Önkitöltős kérdőívezésre épített kutatásunkat Erdély három középső megyéjében (Maros, Kovászna, Hargita), a hetedik osztályos (13–15 éves) serdülők körében végeztük. A mintavételhez a megyei tanfelügyelőségek beiskolázási számaira vonatkozó nyilvántartásokat használtuk, és így véletlenszerű, rétegzett mintát alkottunk. 695 kérdőívet vettünk fel 21 helységben. A reprezentativitás érdekében figyeltünk a települések méretére és a tanítás nyelvére. A kérdőívek kitöltése önkéntesen és névtelenül történt, a szülők előzetes beleegyezésével. Az adatfelvételre 2016 júniusában került sor.

Eredmények: A megkérdezett diákok döntő többsége hallott a dohányzásellenes törvényről, és helyesli, hogy a törvény megtiltja a dohányzást a zárt helyiségekben. A szülők pozitív vélekedése a törvényről megerősíti a törvény üzenetét, vagyis a diákok jobban fogadják azt. Az is erőteljesen meghatározza a törvényhez való viszonyulásukat, hogy milyen dohányzási szokásokkal rendelkezik maga a serdülő, és a dohányos fiatalok magasabb arányban gondolják azt, hogy az új törvény hozzájárul a rejtőzködéshez, mint a nem dohányzó fiatalok.

Következtetés: Három olyan tényezőt – szülői minta, saját dohányzási szokás, kortársak dohányzási szokásai – sikerült azonosítani a serdőlők percepciói alapján, amelyek hatással vannak a dohányzásellenes törvény fogadására. A serdülőkori megelőzés érdekében fontos láncszem a több generációt átfogó közösségi megelőzés, amelynek keretében erősíteni kell a dohányzásellenes kommunikációt, és pozitív példát kell felmutatni a dohányzásmentes magatartás terén.

Kulcsszavak: dohányzás, serdülők, megelőzés, dohányzásellenes törvény, szülői minták, közösségi prevenció

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Pár évtizeddel ezelőtt a közösségek nagy része önszervező volt, problémáira igyekezett választ és megoldást találni. Ma már egyre gyakoribb a közösségekben olyan szakemberek jelenléte, akik azért dolgoznak, hogy a közösség igényeit, javaslatait összegyűjtsék és segítsenek a megoldáshoz szükséges erőforrásokat feltérképezni. A különféle közösségi akciók, megmozdulások is részben ehhez járulnak hozzá.

A Murál Morál módszer közösségépítő módszerként a közösséget érintő problémák, témák feldolgozásában, megértésében segít. A módszer a 20. század sajátja, térségünkben azonban teljesen frissnek mondható. A Magyarországon már 2008 óta alkalmazott módszer Erdélyben is szárnyait kezdte bontogatni. Sajátos módszertana, eszközei és látványos végeredménye által nyújt közösségi élményt a résztvevők számára.

Jelen írásban megismerkedhetünk a módszer alakulásával, módszertanával és az Erdélyben megvalósult projektekkel.

Kulcsszavak: Murál Morál, közösségi művészet, álmok, új módszer

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmányban a szerző egy olyan beavatkozási programot mutat be, amely a Kolozsváron élő és dolgozó szociális munkásokat szólította meg. A beavatkozás célja a kiégés megelőzése volt. Szintén célként fogalmazódott meg egy olyan szakmai támogató közösség létrehozása, amely a munkatársak közti együttműködés hatékonnyá tételét, a csoporttagok lelki egészségének védelmét szolgálta. A cikkből megtudhatjuk, hogy a csoportban a tagok szakmai és érzelmi támogatást kaptak egymástól, ami előnyös volt mind a szakmai szocializáció, mind a kiégés megelőzése szempontjából. A beavatkozást mentálhigiénés jellegű, csoportmódszer segítségével valósította meg a szerző.

Kulcsszavak: kiégés, szakmai identitás, szakmai szociális háló, mentálhigiénés csoport, intervízió

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a felsőoktatásban részt vevő hallgatók értékstruktúrájának feltárására vonatkozó eredményeket mutatja be. A World Values Survey kérdéssorára épülő kérdőív két alkalommal került lekérdezésre. Mindkét esetben a partiumi térség felsőoktatásban tanuló hallgatói jelentették az alapsokaságot, azaz hazai és határon túli alminta is rendelkezésünkre állt. A kutatás során meghatároztuk a hallgatói „értékcsoportokat”, feltártuk a hallgatók érték-struktúráját. Az elemzés során több, a kérdőíves módszer gátjaként jelentkező dilemma merült fel, ezért a vizsgálat folytatásaként más módszerrel is próbálkozunk.

A kérdőíves vizsgálatok során kapott eredmények magyarázata számos helyen korrekcióra szorult. Az egyes értékek vagy értékcsoportok tartalma, egymáshoz való viszonya további kibontásra várt. Az értékek definiálásával, hierarchiájuk alaposabb feltárásával több adat születik az értékvizsgálatok eredményeinek alátámasztására, így jobban megérthetjük a felsőoktatásban tanuló hallgatók értékeinek szerveződését.

A számokon túl az igazi különbségek az elhangzottakban mutatkozott meg, azaz az egyes értékek megközelítésében rejlő eltérésekre is fény derült. Addig, amíg a magyarországi interjúk esetén az individuális megközelítés volt megfigyelhető, addig a határon túli minta esetén gyakran történt utalás a szűkebb és tágabb közösségre – kevésbé partikuláris a hallgatók értékmagyarázata. Így ebben az esetben is korrigálhatjuk a kérdőíves vizsgálatok eredményeit. A kvantitatív adatokban a határon túli hallgatók anyagiasabbnak bizonyultak. Viszont az interjúkból kiderül, hogy azontúl, hogy eszközértékként tekintenek az anyagi javakra, már nem csak önmaguk biztonsága, fejlődése lebeg a szemük előtt, hanem a szűkebb közösségük biztonsága, anyagi biztonsága is. A kollektívebb szemlélet a „haza, nemzet védelme” érték tárgyalásakor is megmutatkozott, kevésbé individuális megközelítéssel éltek a határon túli hallgatók, tágabb környezetük jelent meg ezen érték mögött.

Kulcsfogalmak: értékvizsgálat, kvalitatív módszer, összehasonlító vizsgálat

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány az alternatív vitarendezési technikák csoportosítását (resztoratív/helyreállító modellek, szembesítő modellek, transzformatív modellek), az egyes módszerek lépéseit, sajátosságait mutatja be. A szerző részletesen ír azokról a módszerekről, amelyek iskolai színtereken jól alkalmazhatóak. Véleménye szerint a megoldatlan vagy egyoldalúan kezelt iskolai konfliktusok mindenki számára egyre nagyobb gondot jelentenek, és a pedagógiai tevékenység minden szereplője (fenntartó, tanár, szülő, diák) között egyaránt előfordulnak. Az alternatív vitarendezés pozitív gondolkodásra serkent, melynek segítségével megelőzhetjük, megoldhatjuk a konfliktusokat, nemcsak az iskolában, hanem az élet különböző területein is.

Kulcsszavak: konfliktus, alternatív vitarendezés, iskola, resztoratív modellek

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Jelen tanulmány az iskolai agresszió témakörét, és ezen belül is a diák-diák agressziót mutatja be részletesen.

Az első rész az agresszió okait és megjelenési formáival foglalkozik. A tanulmány pedagógiai és pszichológia elveket mutat be, amelyek ismeretében a pedagógusok is kezelhetnek bizonyos agresszív viselkedéseket. A szerző a pszichológiai/mentálhigiénés beavatkozás két formájára – prevenció és korrekció – is kitér. A prevenciós programok közül a Dann-féle megelőzési program, míg a korrekciós programok közül négy hatékonynak bizonyult program kerül ismertetésre: konfliktuskezelés-foglalkozássorozat, viselkedéskonzultáció, Arizona-tréningprogram, mediáció a konfliktusok kezelésében.

A szerző szerint a módszerek alkalmazásának hatékonysága több tényezőtől függ, ilyen az iskola pozitív hozzáállása (szemlélete), megfelelő személyi és tárgyfeltételek, valamint adekvát programok. Azt is hangsúlyozza, hogy egy-egy alkalmi program nem lehet hatékony, csak a hosszú távú programokkal lehet eredményeket elérni.

Kulcsszavak: Dann-féle megelőzési program, konfliktuskezelés-foglalkozássorozat, viselkedéskonzultáció, Arizona-tréningprogram, mediáció a konfliktusok kezelésében

A tanulmány teljes szövege (pdf)