A tanulmány empirikus alapját egy félstrukturált interjúsorozat adja, amit 2012-ben készítettek a szerzők, és aminek narratíváit (egyéb médiabeli szövegekkel együtt) a kritikai kultúrakutatás ismert módszertani eljárásaival dolgoztak fel. A „csíki hoki” újradefiniálásával indul a szöveg és alapvetően a jégkorong adott régióban való társadalomtörténetének újrainterpretálására vállalkozik. Az értelmezés magjaként a szerzők a csíki hoki közösségi és etnicizált, erősen tradicionális és amatőr jellegét, megjelenésének, konszolidálódásának, valamint fönnmaradásának történetitársadalmi-kulturális értelemben sajátos kontextusát hozzák előtérbe. A jégkorong (szub)kultúra modernizációjának és professzionalizálódásának elmaradását, a (neo)tradicionalista lokális és regionális mentalitások erőteljes jelenlétében és hatásában jelöli meg a tanulmány. Az írás elsősorban nem a jégkorongra, mint profi performanszra és a neki megfelelő szubkultúra jellemvonásaira fókuszál, hanem annak erős identitásképző, közösségmegtartó jellegére összpontosít, amit a csíki hoki eredeti tradíciójaként fedez föl: arra ahogyan a sportban megmutatkozik a társadalom és fordítva, ennek tükrében, arra ahogyan a társadalomba beágyazódik, működik és reprezentálódik a sport.Kulcsszavak: sport, hoki, mentalitás, etnicitás
A modern társadalomtudományok állandó útkeresésben vannak, különösen ma, amikor a globalizáció és hálózatosodás, a világrendszer krízise, alapjaiban változtatják meg azt a közeget – a társadalma(ka)t –, amelyet kutatnak. Az új kihívásokat, amelyek új fogalomrendszert és elméletet, valamint megújult kutatási dinamikát, azaz gyakorlatot követelnek, ráadásul a politikai fejlemények is érintik. A populista politika ma a (társadalom)tudományok két alapfogalmát, a tényeket és az igazságot kezdik ki. Három olyan témát vázoltam, melyek megújításra szorulnak: médiaszociológia (nyilvános és magánszféra újabb keveredése, hálózatosodás), gendertanulmányok (nemtelen hiteltelenítési kísérletek) és multikulti (mely lehet mint ideológia halott, viszont de facto, nagyon is létezik). Mindhárom téma a viták középpontjába került, és kérdés, hogy a társadalomtudományok képesek lesznek-e megfelelni azoknak a kihívásoknak, melyek e témák kapcsán fölmerülnek.
Kulcsszavak: globalizáció, hálózatosodás, online médiák, gendertanulmányok, multikulti.