Tanulmányunkban az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatára figyelünk a rendszerváltás utáni oktatáspolitikai és szerkezeti változások fényében. Szűkebb értelemben a pályakezdő diplomások munkaerőpiacon való elhelyezkedését vizsgáljuk a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem végzettjeinek körében.

Csata Zsombor szociológus, egyetemi tanársegéd a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékén; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Dániel Botond szociológus; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Pop Carmen szociológus, Egyetemi Fejlesztési Központ munkatársa; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány az erdélyi magyar fiatal diplomások munkába állásának, munkaerő-piaci helyzetének változásait vizsgálja három életkori kohorszon végzett összehasonlító kutatás alapján. Számba veszi a strukturális hatások szerepét az eltérő származási háttérrel rendelkező diplomások karrieralakulásában, a vidék-város törésvonal mentén megvizsgálja a munkahelyi életpályák sajátosságait, végül az egyes karriertípusok szerint rendszerezi a fiatalok pályaorientációjával kapcsolatos jövőterveit. Az interjúkon és fókuszcsoportos beszélgetéseken alapuló vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az egyetemet végzettek karrier-habitusában a társadalmi háttér szerint differenciált átalakulások mentek végbe, jellemző a diplomás munkaerőpiac településtípus szerinti erőteljes szegmentáltsága, a jövőtervek kapcsán pedig a csökkenő külföldre irányuló migrációs szándék. 

Csata Zsombor és Kiss Dénes egyetemi tanársegéd a BBTE Szociológia Tanszékén (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Dániel Botond szociológus, magiszteri hallgató (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Ruszuly Emese szociológus, a KleffmanGroup piackutató intézet projektvezetője (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Sólyom Zsuzsa szociológus-közgazdász, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Középiskolás diákok körében végzett vizsgálatra alapozva tanulmányunkban a társadalmi különbségek újratermelődésével foglalkozunk. Azon elméletekhez kapcsolódunk, amelyek az oktatással kapcsolatos attitűdöket vizsgálják, az iskolai motiváció szerepét hangsúlyozzák a társadalmi különbségek újratermelődésében. A vizsgálat során önkitöltős kérdőíves módszerrel 128 kilencedikes diákot kérdeztünk meg, adatokat gyűjtöttünk társadalmi hátterükről, iskolai motivációjukról, tanulási stratégiáik fejlettségéről, valamint arról, hogy tanulás közben milyen gyakran élik át a pozitív áramlatélményt. Az eredmények azt mutatják, hogy szignifikáns különbségek vannak a különböző társadalmi csoportok között az iskolai motivációs mintákban, tanulási stratégiák fejlettségében, valamint azt is láttuk, hogy szignifikáns kapcsolat van a különböző tanulási motivációs tényezők illetve az alkalmazott tanulási stratégiák fejlettsége között. A tanulási stratégiák fejlettsége nagyban befolyásolja a tanulás közben átélt élmények minőségét, ezáltal az iskolával kapcsolatos attitűdök alakulását. 

Dániel Botond, szociológus, mentálhigiénés szakember – BBTE Szociológia és Szociálismunkásképző Intézet, Kolozsvár

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a gyergyószentmiklósi helyi szociális háló működését vizsgálja a közösségi reziliencia szemszögéből, különös tekintettel a sérült gyereket nevelő családok számára biztosított szolgáltatásokra. A kutatás empirikus alapját a helyi szociális szolgáltatások körében végzett két felmérés adatai, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal által készített környezettanulmányok adatbázisának statisztikai elemzése, valamint sérült gyereket nevelő családokkal és szociális programvezetőkkel készített interjúk jelentik. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyergyószentmiklósi szociális háló a szolgáltatások magas száma mellett a reziliencia sok pozitív jelét mutatja. Ezek a diverzitás, a szolgáltatások életképessége és társadalmi beágyazottsága. Továbbá pozitívum, hogy az együttműködés keretei évek óta ki vannak épülve, a szervezetek önállóan pozitív jövőképpel és saját célokkal rendelkeznek, azonban negatívum, hogy hiányzik a valós együttműködés, a szolgáltatások közötti tapasztalatcsere, a közös jövőképtervezés, a problémák megoldására tett közös törekvések.

Kulcsszavak: közösségi reziliencia, szociális háló, szociális szolgáltatások

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunkban a középiskolai diáktanácsnak, az iskolai demokrácia egyik legfontosabb intézményének, szociológiai vizsgálatával kapcsolatos kutatási irányokat határozunk meg, kutatási kérdéseket ajánlunk és a vizsgálatok során használható elméleti modelleket mutatunk be. A legrészletesebben az iskolai demokrácia vizsgálatával foglalkoztunk, de szervezetszociológiai és ifjúságszociológiai szemszögből is ajánlunk kérdéseket.

Kulcsszavak: iskolai demokrácia, diáktanács, középiskola, demokratikus szocializáció

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A kutatás kerete: Romániában 2016 márciusában lépett életbe a 15/2016 számú törvény, amely megtiltja a dohányzást a zárt helyiségekben, csökkenti a passzív dohányzásnak való kitettséget, segít megelőzni számos, a dohányzással kapcsolatba hozható egészségkárosodást. A törvény hatásainak felmérése részét képezi egy öt évre kiterjedő, a serdülőkori dohányzással foglalkozó, nemzetközi kutatásnak.

Célkitűzés: Az érdekelt, hogy milyen a törvény fogadtatása serdülők körében, mennyire ismerik azt, hogyan hatott a dohányzási szokásaikra, illetve, hogy a családi és az iskolai környezet hogyan reagált a korlátozásokra.

Módszer: Önkitöltős kérdőívezésre épített kutatásunkat Erdély három középső megyéjében (Maros, Kovászna, Hargita), a hetedik osztályos (13–15 éves) serdülők körében végeztük. A mintavételhez a megyei tanfelügyelőségek beiskolázási számaira vonatkozó nyilvántartásokat használtuk, és így véletlenszerű, rétegzett mintát alkottunk. 695 kérdőívet vettünk fel 21 helységben. A reprezentativitás érdekében figyeltünk a települések méretére és a tanítás nyelvére. A kérdőívek kitöltése önkéntesen és névtelenül történt, a szülők előzetes beleegyezésével. Az adatfelvételre 2016 júniusában került sor.

Eredmények: A megkérdezett diákok döntő többsége hallott a dohányzásellenes törvényről, és helyesli, hogy a törvény megtiltja a dohányzást a zárt helyiségekben. A szülők pozitív vélekedése a törvényről megerősíti a törvény üzenetét, vagyis a diákok jobban fogadják azt. Az is erőteljesen meghatározza a törvényhez való viszonyulásukat, hogy milyen dohányzási szokásokkal rendelkezik maga a serdülő, és a dohányos fiatalok magasabb arányban gondolják azt, hogy az új törvény hozzájárul a rejtőzködéshez, mint a nem dohányzó fiatalok.

Következtetés: Három olyan tényezőt – szülői minta, saját dohányzási szokás, kortársak dohányzási szokásai – sikerült azonosítani a serdőlők percepciói alapján, amelyek hatással vannak a dohányzásellenes törvény fogadására. A serdülőkori megelőzés érdekében fontos láncszem a több generációt átfogó közösségi megelőzés, amelynek keretében erősíteni kell a dohányzásellenes kommunikációt, és pozitív példát kell felmutatni a dohányzásmentes magatartás terén.

Kulcsszavak: dohányzás, serdülők, megelőzés, dohányzásellenes törvény, szülői minták, közösségi prevenció

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány az erdélyi magyar, szociális tevékenységű nonprofit szervezetek által alkotott szociális háló szerkezetét, erőforrásait vizsgálja egy online kérdőíves kutatás alapján. Leírja a háló szerkezetét, a szervezetek működtetői hátterét, a célcsoportokat és megcélzott szociális problémahelyzeteket, elemzi a szervezetek infrastrukturális, pénzügyi és emberi erőforrás ellátottságát, valamint hogyan építik, működtetik szakmai kapcsolataikat.

A vizsgálat empirikus hátterét egy online kérdőíves vizsgálat jelenti, melynek során 200 bejegyzett nonprofit szervezet vezetője válaszolt kérdéseinkre, 2015 tavaszán. (A tanulmány alapját képező kutatás a Forerunner Federation alapítvány Székely Előfutár ösztöndíjának segítségével valósult meg (https://forerunnerfederation.org/))

Kulcsszavak: nonprofit hátterű szociális szervezetek, szociális szolgáltatók, erdélyi magyar nonprofit szociális szervezetek, szociális ellátórendszer

A tanulmány teljes szövege (pdf)