A tanulmany a romániai, ezen belül a Hargita megyei halandósági viszonyokat, illetve a korai halálozási okokat és a halálozással szembeni egyenlőtlenségeket vizsgálja nemzetközi kontextusba helyezve. A kedvezőtlen népesedési viszonyok súlyos társadalmi-gazdasági problémát jelentenek, és jelentős politikai feszültség forrásai lehetnek. A 21. század hosszú távon két nagy kihívással kell szembenézzen: az egyik demográfiai, a másik klimatikus kihívás. A demográfiai kihívást globálisan a túlnépesedés, a posztindusztriális társadalmakban, kiváltképpen Európában azonban a népesség öregedése, és ezzel kapcsolatban az eltartási teher növekedése, illetve a versenyképesség csökkenése jelenti. Az ENSZ előreszámítása szerint Európa viszonylagos demográfiai súlya a századunkban mindvégig jelentősen csökkenni fog.
Bocskor Éva szociológus, Sapientia EMTE Csíkszereda; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az emberek környezete szorosan összefügg az életmóddal. Az egyének lakáskultúrája életmódjuk legkézzelfoghatóbb reprezentációja, a lakberendezés elemei, a tárgyak együttesei a bennük, közöttük élő emberek életszervezési szokásairól, az életüket alakító modellekről, mintákról, normarendszerekről „beszélnek". A tanulmány célja a Kolozsváron élő fiatal párok lakberendezési patternjeinek, lakáskultúrájának leírása, ugyanakkor egyes modelleknek a leírása amelyek meghatározóak a fiatalok együttéléseiben.
Kiss Zita szociológus, magiszteri hallgató a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A romániai és ezen belül a kolozsvári informális gazdasági stratégiák megismerésének folyamatába be kell illesztenünk a tetten érhető vagy megfigyelhető tevékenységek ismeretén túlmenően azt a vizsgálati szempontot is, amely nem a konkrét informális gyakorlatok oldaláról közelítve ismeri meg az informális szférában tevékenykedőket, hanem csoportokat célozva térképezi fel azt, hogy milyen stratégiák, vagy gyakorlatok rejlenek az adott partikularitások (értsd partikuláris csoportok) mögött. Jelen esetben a megcélzott partikularitást a kolozsvári egyetemisták csoportja képezi, akik azon túlmenően, hogy jelenlétükkel olyan gazdasági szektorokat hoztak létre, amelyek kifejezetten erre a csoportra specializálódtak, sajátos, csak rájuk jellemző informális gazdasági stratégiákat is „kifejlesztettek".
Gál Katalin szociológus, jelenleg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem doktori hallgatója; email címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A szerző a Romániában jelenleg létező gazdasági fejlesztési régiók mennyire reálisak, milyen mértékben fedik le az őket alkotó megyék közös társadalmi, szociális problémáit, illetve határaik mennyire feleltethetők meg azoknak a problémaköröknek, amelyek egyenként jellemzik az őket alkotó egységeket. A tanulmány a helyzetismertetésen keresztül javaslatokat fogalmaz meg esetleges új fejlesztési régióhatárok kijelölésére. A jelenlegi gazdasági fejlesztési régiókon belül jelentős egyenlőtlenségek léteznek, ezek a régiók számos szempontból nem homogének. Mindamellett, hogy nem létezik egy univerzális EU-s „recept" a régiók kialakítására elsősorban azokat a területi, gazdasági és szociális problémákat kell figyelembe venni, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a különböző NUTS szintű régiók az őket alkotó kisebb adminisztratív egységek homogenitásán alapuljanak.
Telegdy Balázs szociológus, egyetemi tanársegéd, Sapientia EMTE, Csíkszereda; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A szerző Romániára fókuszálva egyközép-kelet-európai kontextusban mutatja be azokat a különbségeket amelyek az egyes, ebben a régióban található országoknak a kommunista elit reprodukciós modelljeit irják le, kiemelve azt a tényt, hogy a sajátos különbségek az egyes politikai aktorok közötti különbségekben lelhetők fel. A tanulmányban az összehasonlítási esetet Magyarország jelenti, ugyanis ebben az országban is, akárcsak Romániában az elmúlt rendszer technokratái és bürokratái, a rendszerváltást követő társadalmi berendezkedésben jelentős hatalmi pozícióra tettek szert, annak ellenére a két országban eltérő fejlődési irányokat lehet megfigyelni.Retrovici Norbert szociológus, e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tanulmányunkban az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatára figyelünk a rendszerváltás utáni oktatáspolitikai és szerkezeti változások fényében. Szűkebb értelemben a pályakezdő diplomások munkaerőpiacon való elhelyezkedését vizsgáljuk a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem végzettjeinek körében.
Csata Zsombor szociológus, egyetemi tanársegéd a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékén; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Dániel Botond szociológus; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Pop Carmen szociológus, Egyetemi Fejlesztési Központ munkatársa; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A tanulmány azokat az eljárásokat elemzi, amelyek segítségével az elmúlt évtizedekben az erdélyi magyar társadalomtudomány saját, változó megnevezésekkel illetett tárgyát ("magyarságot", „romániai magyar társadalmat", „magyar népességet") megalkotta. A szerző a népesedés kérdéskörét helyezi középpontba, de nem csupán demográfiai tanulmányokat vizsgál.
Kiss Tamás szociológus, demográfus, az RMDSZ Ügyvezető Elnökség alkalmazottja. e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
A szövegrészlet a 2006. november 9-i Szociológia Nyílt Est keretében megszervezett kerekasztal-beszélgetés átirt változata. A beszélgetés témáját Kolozsvár térszerkezetében bekövetkező változások, ezek lehetséges kimenetele, hatásai jelentették. A beszélgetésen résztvevők: Benedek József humánföldrajzzal foglalkozó szakembert, Pásztor Gyöngyi várossal foglalkozó szociológus, Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató és Macalik Arnold műépítész. A beszélgetés házigazdája Péter László.
Az utóbbi két romániai népszámlálás (főleg az 1992-es) során nemegyszer hisztérikusan vetődött fel a kérdés, hogy miként kezelik a hatóságok az etnikai kategóriákat? Konkrétabban: hová sorolnak be, miként értelmeznek, statisztikailag hogyan csoportosítanak olyan regionális identitásokat, mint a székely, vagy olyan határidentitásokat, mint a csángó. A jelen összefoglaló a népszámláláskor (és nemcsak) használatos kategóriarendszer és klasszifikációs logikák kapcsán felvetődő fogalmak és elméletek koherens felleltározására tesz kísérletet. A tanulmány egy nemsokára megjelenő könyv egy fejezete.
A szerző szakterülete a kisebbségszociológia, e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
Jelen tanulmányban a szerző arra vállalkozik, hogy Maros megye adminisztratív felosztásában, szerkezetében bekövetkezett változásokat kövesse nyomom. A városfejlesztésre vonatkozó jogi keret vázolása után az urbanizációs folyamat rendszerváltozást követő általános jellemzőit veszi számba, majd rátér a Maros megyében létrejött négy új város mai helyzetének bemutatására. Végül röviden az új városok fejlődési potenciálját és lehetőségeit, valamint díszfunkcióit veszi szemügyre.
Berekméri Mária Erzsébet a BBTE Földrajz Karának doktori hallgatója, kutatási területe a településföldrajz körébe sorolható be, az átmenet időszakában megjelent új romániai városok elemzésével foglalkozik. E-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
A tanulmány Kolozsvárról szól, egy a román és magyar elit számára egyaránt kiemelkedő jelentőségű városról szól, amely egyben egyetemi és kulturális központ is. Emiatt a város terében a két etnikai elit viszonyát történetileg meghatározó versengés szimbolikus konfliktus formájában jelenítődik meg, amelynek tétje a szimbolikus tőke újraosztása. A szerző a mentális térképezés és interjúk módszerének segítségével mutatja ki a városban végbemenő a városi térért zajló szimbolikus versengést kiemelve ennek sajátosan változó jellegét.
Plugor Réka tanulmányait a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia szakán végezte, jelenleg mesteri hallgató. E-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
Jelen tanulmányban a szerzők arra vállalkoznak, hogy a Kolozsvár fizikai és társadalmi terében zajló változások irányát megragadják, azt a hipotézist fogalmazva meg, hogy e vonások Kolozsvár leendő posztmodern jegyeire utalnak. Amellett érvelnek, hogy a városkép tudatosátalakítása jelzi azt a tendenciát, amelynek végső célja egy piacosítható Kolozsvár-márka kialakítása, s amelyet globális folyamatok – egy globális városrendszerbe való betagolódás külső kényszerei – vezérelnek.
A szerzők mindketten szociológusok, Pásztor Gyöngyi a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékén tanársegéd valamint a Budapesti Corvinus Egyetem doktori hallgatója, szakterülete a városszociológia. Péter László a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékének adjunktusa, szakterülete a közvélemény, társadalmi problémák, és szegénységszociológia. E-mail címek: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
A szerző esettanulmány jellegű írásában a kolozsvári főtéren végbemenő, többszöri archeológiai ásatások nyomán megjelent sajtódiskurzusokat elemzi azzal a céllal, hogy ezáltal a helyi nacionalista gyakorlatokat tárja fel két eltérő jelentős történelmi pillanatban: 1943-ban és 1994-ben. Következtetése, hogy hasonló történelmi pillanatokban az etnikai csoportok és közösségek közötti társadalmi és hatalmi viszonyok megragadhatóak a konkrét eseményekről szóló diskurzusok elemzésével, amelyek társadalmi tagságot kínálnak a vele való azonosulásra kijelölt kollektív identitásképeken keresztül.
Péter László szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékének adjunktusa, szakterülete a közvélemény, társadalmi problémák, és szegénységszociológia. E-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
A szerző Kolozsvár történelmi belvárosának társadalmi fenntarthatóságát vizsgálja, rámutatva azokra a történelmi, társadalmi, földrajzi, gazdasági, politikai sajátosságokra, amelyek a város mai sajátosságait és potenciálját meghatározzák. Következtetése, hogy Románia városaiban, így Kolozsváron is, a társadalmi fenntarthatóság egyaránt problematikus a politikai és gazdasági átmenet folyamatában megfogalmazott új várostervezés és várospolitika, a lakásállomány, városi telkek és szolgáltatások gyors privatizációja tekintetében.
Benedek József a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz karának egyetemi tanára. E-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..