A tanulmány azokat az eljárásokat elemzi, amelyek segítségével az elmúlt évtizedekben az erdélyi magyar társadalomtudomány saját, változó megnevezésekkel illetett tárgyát ("magyarságot", „romániai magyar társadalmat", „magyar népességet") megalkotta. A szerző a népesedés kérdéskörét helyezi középpontba, de nem csupán demográfiai tanulmányokat vizsgál.

Kiss Tamás szociológus, demográfus, az RMDSZ Ügyvezető Elnökség alkalmazottja. e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A szövegrészlet a 2006. november 9-i Szociológia Nyílt Est keretében megszervezett kerekasztal-beszélgetés átirt változata. A beszélgetés témáját Kolozsvár térszerkezetében bekövetkező változások, ezek lehetséges kimenetele, hatásai jelentették. A beszélgetésen résztvevők: Benedek József humánföldrajzzal foglalkozó szakembert, Pásztor Gyöngyi várossal foglalkozó szociológus, Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató és Macalik Arnold műépítész. A beszélgetés házigazdája Péter László.

A kerekasztal-beszélgetés teljes szövege (pdf)

Az utóbbi két romániai népszámlálás (főleg az 1992-es) során nemegyszer hisztérikusan vetődött fel a kérdés, hogy miként kezelik a hatóságok az etnikai kategóriákat? Konkrétabban: hová sorolnak be, miként értelmeznek, statisztikailag hogyan csoportosítanak olyan regionális identitásokat, mint a székely, vagy olyan határidentitásokat, mint a csángó. A jelen összefoglaló a népszámláláskor (és nemcsak) használatos kategóriarendszer és klasszifikációs logikák kapcsán felvetődő fogalmak és elméletek koherens felleltározására tesz kísérletet. A tanulmány egy nemsokára megjelenő könyv egy fejezete.

A szerző szakterülete a kisebbségszociológia, e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Jelen tanulmányban a szerző arra vállalkozik, hogy Maros megye adminisztratív felosztásában, szerkezetében bekövetkezett változásokat kövesse nyomom. A városfejlesztésre vonatkozó jogi keret vázolása után az urbanizációs folyamat rendszerváltozást követő általános jellemzőit veszi számba, majd rátér a Maros megyében létrejött négy új város mai helyzetének bemutatására. Végül röviden az új városok fejlődési potenciálját és lehetőségeit, valamint díszfunkcióit veszi szemügyre.

Berekméri Mária Erzsébet a BBTE Földrajz Karának doktori hallgatója, kutatási területe a településföldrajz körébe sorolható be, az átmenet időszakában megjelent új romániai városok elemzésével foglalkozik. E-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány Kolozsvárról szól, egy a román és magyar elit számára egyaránt kiemelkedő jelentőségű városról szól, amely egyben egyetemi és kulturális központ is. Emiatt a város terében a két etnikai elit viszonyát történetileg meghatározó versengés szimbolikus konfliktus formájában jelenítődik meg, amelynek tétje a szimbolikus tőke újraosztása. A szerző a mentális térképezés és interjúk módszerének segítségével mutatja ki a városban végbemenő a városi térért zajló szimbolikus versengést kiemelve ennek sajátosan változó jellegét.

Plugor Réka tanulmányait a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia szakán végezte, jelenleg mesteri hallgató. E-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Jelen tanulmányban a szerzők arra vállalkoznak, hogy a Kolozsvár fizikai és társadalmi terében zajló változások irányát megragadják, azt a hipotézist fogalmazva meg, hogy e vonások Kolozsvár leendő posztmodern jegyeire utalnak. Amellett érvelnek, hogy a városkép tudatosátalakítása jelzi azt a tendenciát, amelynek végső célja egy piacosítható Kolozsvár-márka kialakítása, s amelyet globális folyamatok – egy globális városrendszerbe való betagolódás külső kényszerei – vezérelnek.

A szerzők mindketten szociológusok, Pásztor Gyöngyi a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékén tanársegéd valamint a Budapesti Corvinus Egyetem doktori hallgatója, szakterülete a városszociológia. Péter László a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékének adjunktusa, szakterülete a közvélemény, társadalmi problémák, és szegénységszociológia. E-mail címek: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A szerző esettanulmány jellegű írásában a kolozsvári főtéren végbemenő, többszöri archeológiai ásatások nyomán megjelent sajtódiskurzusokat elemzi azzal a céllal, hogy ezáltal a helyi nacionalista gyakorlatokat tárja fel két eltérő jelentős történelmi pillanatban: 1943-ban és 1994-ben. Következtetése, hogy hasonló történelmi pillanatokban az etnikai csoportok és közösségek közötti társadalmi és hatalmi viszonyok megragadhatóak a konkrét eseményekről szóló diskurzusok elemzésével, amelyek társadalmi tagságot kínálnak a vele való azonosulásra kijelölt kollektív identitásképeken keresztül.

Péter László szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékének adjunktusa, szakterülete a közvélemény, társadalmi problémák, és szegénységszociológia. E-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A szerző Kolozsvár történelmi belvárosának társadalmi fenntarthatóságát vizsgálja, rámutatva azokra a történelmi, társadalmi, földrajzi, gazdasági, politikai sajátosságokra, amelyek a város mai sajátosságait és potenciálját meghatározzák. Következtetése, hogy Románia városaiban, így Kolozsváron is, a társadalmi fenntarthatóság egyaránt problematikus a politikai és gazdasági átmenet folyamatában megfogalmazott új várostervezés és várospolitika, a lakásállomány, városi telkek és szolgáltatások gyors privatizációja tekintetében.

Benedek József a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz karának egyetemi tanára. E-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)