A szerzők – társadalomföldrajz szakos kolozsvári egyetemi oktatók – elemzésük során arra a következtetésre jutottak, hogy az erdélyi szórvány- vagy félszórvány magyarság arányainak és létszámának problémakörét árnyaltabban kell kezelni. Egyértelmű, hogy a szocialista iparosodás és falu-város migráció etnikai vesztesei az első világháború előtt még jórészt magyar többségű városok – 1956-ban még Kolozsvár, Bánffyhunyad, Nagyvárad stb. magyar többségűek, 2002-ben már csak Nagyszalonta és Érmihályfalva. Az eddigi etnikai kutatások figyelmét elkerülte az a tény, hogy létezik egy olyan községcsoportot, ahol a változások a magyarok arányainak kedvező módon zajlottak le. Erre a tényállásra a megfogalmazandó településstratégiáknak is építeniük kell. A vidéki magyarság etnikai térszerkezetének homogenizálása elsősorban a városi peremközségekben és az erőteljesen iparosított községekben ment át jelentésváltozásokon, de a hagyományos magyar etnikai szigeteken (Kalotaszeg, Mezőség) lehatárolhatunk egy olyan község csoportot, ahol a magyarok aránya erősödött.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A szerző Kolozsvár történelmi belvárosának társadalmi fenntarthatóságát vizsgálja, rámutatva azokra a történelmi, társadalmi, földrajzi, gazdasági, politikai sajátosságokra, amelyek a város mai sajátosságait és potenciálját meghatározzák. Következtetése, hogy Románia városaiban, így Kolozsváron is, a társadalmi fenntarthatóság egyaránt problematikus a politikai és gazdasági átmenet folyamatában megfogalmazott új várostervezés és várospolitika, a lakásállomány, városi telkek és szolgáltatások gyors privatizációja tekintetében.

Benedek József a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz karának egyetemi tanára. E-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az elmúlt három évtizedben az innováció kérdése kiemelt szerepet játszott a települések, régiók, országok fejlődésének, versenyképességének magyarázatában. Tanulmányunkban áttekintést nyújtunk ezekről a fejleményekről. Kiemeljük a társadalmi innováció kérdéskörét, amely újabb fejlődési paradigmaként körvonalazódik.

Kulcsszavak: technológiai innováció, társadalmi innováció, regionális fejlődés, gazdasági növekedés

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az elmúlt évtizedekben az innovációkutatásnak fontos szerep jutott a helyi és regionális gazdasági fejlődés tényezőinek feltárásában. Ma az általánosan elfogadott tudományos kánon része, hogy az innováció különböző formái (technológiai, üzleti és társadalmi innováció) meghatározó szerepet játszanak a városok, régiók, országok gazdasági fejlődésében, versenyképességének alakulásában. A fenti összefüggés arra mutat rá, hogy az innováció fontos tényezője a társadalom térbeliségének, ugyanakkor a földrajz, pontosabban a földrajzi távolság vagy közelség (proximitás) egyik meghatározó eleme az innovációnak. Jelen tanulmányunkban áttekintést nyújtunk az „innováció földrajzának”, pontosabban a „társadalmi innováció földrajzának” legújabb elméleti és empirikus kutatási fejleményeiről, magyarországi alkalmazással.

Kulcsszavak: társadalmi innováció, társadalmi innováció földrajza, regionális fejlődés, földrajzi közelség

A tanulmány teljes szövege (pdf)