A tanulmány teljes szövege (pdf)

A Nem­zeti Kul­turá­l­is Örök­ség Minisztérium­a m­egbí­zá­sá­ból­ 2003 nyará­n nagy horderejű k­utatá­sra k­erül­t sor a Magyarorszá­gon k­í­vül­i m­agyar jel­l­egű k­ul­turá­l­is intézm­ényrendszerről­. A vizsgá­l­at cél­ja m­inél­ tel­jesebb statisztik­ai k­épet k­ial­ak­í­tani a szóban forgó intézm­ények­ről­, áttekinthető és el­l­enőriz­hető adatbá­zist l­étrehozni a m­agyar tá­m­ogatá­spol­itik­a szá­m­á­ra. Ezt a cél­t érte el­ a k­utatócsoport, s eredményeinek­ összefogl­al­ójá­t k­özl­i ezúttal­ az Erdél­yi Tá­rsadal­om­, egyfajta gyorsjel­entésben.

Csata Zsom­bor szociol­ógus, a BBTE Szociol­ógia Tanszék­e Magyar Tagozatá­nak­ dok­torandusz m­un­k­atá­rsa, a Budapesti Közgazdaságtudomá­nyi és Ál­l­am­igazgatá­si Egyetem­ dok­tori hal­l­gatója. Szak­te­rül­ete a gazdasá­gszociol­ógia. Kiss Dénes szintén a BBTE Szociol­ógia Tanszék­e Magyar Tagozatá­nak­ m­unk­atá­rsa és az Eötvös Lorá­nd Tudom­á­nyegyetem­ dok­tori hal­l­gatója; szak­terül­ete a fal­uk­utatá­s. Kiss Tam­á­s, szociol­ógus, az ELTE dok­tori hal­l­gatója; szak­terül­ete a dem­ográ­fia.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A ta­nul­mány szer­ző­je – szo­ci­o­l­ó­gus, a­ ko­l­o­zsvár­i­ BBTE Szo­ci­o­l­ó­gi­a­ Ta­nszékének do­kto­r­a­ndusz munka­tár­sa­, a­ BKÁE do­kto­r­i­ ha­l­l­ga­tó­ja­ – a­z er­dél­yi­ ma­gya­r­ fi­a­ta­l­o­k i­sko­l­ázo­ttsági­ esél­yei­t, a­nna­k szár­ma­zás szer­i­nti­ megha­tár­o­zo­ttságát, i­l­l­etve a­ szár­ma­zás ha­tásána­k i­dő­bel­i­ vál­to­zását kuta­tta­.

Ki­der­ül­: a­ szár­ma­zás (kép­zettségi­ háttér­ és va­gyo­ni­ hel­yzet) megha­tár­o­zó­ er­eje a­z a­l­a­cso­nya­bb i­s­ko­l­a­i­ szi­ntektő­l­ a­ ma­ga­sa­bba­k i­r­ányába­ csökken. Ugya­na­kko­r­ a­ to­vábbta­nul­ás ma­gya­r­áza­tába­n a­ közép­i­sko­l­a­i­ szi­nten a­ va­gyo­ni­ hel­yzetnek, a­ fel­ső­fo­kú szi­nten p­edi­g a­ kép­zettségi­ háttér­nek va­n el­ső­r­endű szer­ep­e...

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Erdélyben az elmúlt öt-hat évben a magyar népességre kérdőíves vizsgálatok egész sorát végezték el. Ezek többsége valamilyen formában tartalmazott a migrációs potenciálra vonatkozó kérdést. Tanulmányunkban kísérletet teszünk ezeknek az eredményeknek az áttekintésére. (A tanulmány a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett „Demográfiai folyamatok a Kárpát-medencében" elnevezésű kutatás alapján készült. Várható, hogy a teljes vizsgáltai anyag kötetben megjelenik.) Úgy véljük, hogy az erdélyi magyarok migrációs szándékait a romániai migráció kontextusában érthetjük meg, ezért a magyar nemzetiségű populáció esetében mért adatok országos trendekhez viszonyított jellegzetességeit is tisztázni szeretnénk. Ezzel a migráció (migrációs szándék) és az etnicitás kapcsolatára kérdezünk rá. Végül a vándorlási szándékok okait szeretnénk tisztázni, a tárgyalt empirikus anyagra hagyatkozva. Tudott, hogy a migráció szándéka leginkább a fiatal korosztályokat jellemzi, és ez minden vándorló népesség esetén igaz (Sik–Simonovits, 2003:55). Emellett a fiatal korosztályok migrációs viselkedése befolyásolja leginkább a jövőbeni erdélyi népesedési trendeket. Ez indokolja, hogy az elemzésnek ebben a fázisában, a „Mozaik 2001" nevű kutatás vonatkozó adatait felhasználva a fiatal korosztályra összpontosítunk.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány egy mennyiségi képet rajzol a magángazdaság rendszerváltás utáni intézményi szereplőiről a három székelyföldi megyében, bemutatja a cégalapítások longitudinális trendjeit, a gazdasági szervezetek életképességével kapcsolatos statisztikákat. Az ezer főre jutó vállalkozások szemléltetésére készített térkép tanulságai alapján arra a következtetésre jut, hogy a vállalkozói aktivitás községek közötti eltéréseinek magyarázatában a gazdasági erőforrások egyenlőtlen eloszlása mellett a társadalomszerkezeti sajátosságokat is figyelembe kell venni. A magyarázat árnyalására létrehozott modellek azt mutatják, hogy nagyobb vállalkozói aktivitás a megye központjában elhelyezkedő, fejlett infrastruktúrával, magas reprodukciós mutatóval, jelentős munkaképes és szakképzett lakossággal rendelkező településeken a legvalószínűbb.

A szerző tanulmányait a kolozsvári BBTE szociológia szakán végezte, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem doktori hallgatója. E-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunkban az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatára figyelünk a rendszerváltás utáni oktatáspolitikai és szerkezeti változások fényében. Szűkebb értelemben a pályakezdő diplomások munkaerőpiacon való elhelyezkedését vizsgáljuk a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem végzettjeinek körében.

Csata Zsombor szociológus, egyetemi tanársegéd a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékén; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Dániel Botond szociológus; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Pop Carmen szociológus, Egyetemi Fejlesztési Központ munkatársa; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a népesség foglalkoztatottságának és a munkaerőpiac keresleti oldalának a változásait vizsgálja idősoros statisztikák és egy kérdőíves felmérés eredményei alapján. A vizsgálat mennyiségileg releváns képet nyújt az alkalmazott munkaerő összetételével és rekrutációjával kapcsolatos adatokról, a vállalkozások munkaerő-gazdálkodásával kapcsolatos jövőbeni terveiről, az alkalmazottakkal szemben támasztott szakmai elvárásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az erdélyi megyék munkaerőpiacára a részmunkaidős foglalkoztatottság szerény hányada, a személyes hálózatokon történő munkaerő-rekrutáció túlsúlya a jellemző. A potenciális munkaerő értékelésében a vállalatvezetők a munkakörnek megfelelő képzettség és szakmai tapasztalat helyett a kooperációs és alkalmazkodókészséget, illetve a megbízhatóságot mint karakterológiai jellemzőket sorolták az első helyre. A szerző szociológus, a BBTE Szociológia Tanszékének egyetemi tanársegédje (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány az erdélyi magyar fiatal diplomások munkába állásának, munkaerő-piaci helyzetének változásait vizsgálja három életkori kohorszon végzett összehasonlító kutatás alapján. Számba veszi a strukturális hatások szerepét az eltérő származási háttérrel rendelkező diplomások karrieralakulásában, a vidék-város törésvonal mentén megvizsgálja a munkahelyi életpályák sajátosságait, végül az egyes karriertípusok szerint rendszerezi a fiatalok pályaorientációjával kapcsolatos jövőterveit. Az interjúkon és fókuszcsoportos beszélgetéseken alapuló vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az egyetemet végzettek karrier-habitusában a társadalmi háttér szerint differenciált átalakulások mentek végbe, jellemző a diplomás munkaerőpiac településtípus szerinti erőteljes szegmentáltsága, a jövőtervek kapcsán pedig a csökkenő külföldre irányuló migrációs szándék. 

Csata Zsombor és Kiss Dénes egyetemi tanársegéd a BBTE Szociológia Tanszékén (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Dániel Botond szociológus, magiszteri hallgató (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Ruszuly Emese szociológus, a KleffmanGroup piackutató intézet projektvezetője (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Sólyom Zsuzsa szociológus-közgazdász, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

This study briefly summarizes the major economic, sociological and anthropological theories on the relationship between ethnicity and economics, and examines how they can be applied to the economic situation of multi-ethnic Transylvania, and specifically the minority Hungarians, in its investigation. Following an institutionalist logic and a resource-based approach, two general questions are formulated, along separate paradigmatic trends: 1. How able is Romanian democracy and the development of its economic institutional system to exploit assets stemming from ethnic diversity? 2. What kind of cultural, structural and network resources do minority Hungarians possess, and to what extent and how do they succeed in utilizing them in the economy?Keywords: ethnic diversity, economic development, ethnic Hungarians in Transylvania

A tanulmány teljes szövege (angolul)

A tanulmány a munkaerőpiaci helyzet és a jövedelmek etnikai eltéréseit vizsgálja a népszámlálási statisztikák, valamint a Labor Force Survey romániai adatai alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy az etnicitás mentén erősödnek a társadalmi egyenlőtlenségek. A romák többsége a társadalom perifériáján, rendkívül kiszolgáltatott helyzetben él. Kisebb hányaduk, aki keresőtevékenységet végez, javarészt a másodlagos munkaerőpiacon dolgozik, ahol csupán rosszul fizetett, alkalmi állást talál magának. Ugyan a lemaradás összehasonlíthatatlanul kisebb mértékű, de a magyarok társadalmi pozíciói is rosszabbak az átlagnál, ez előnytelenebb állásokat és relatív értelemben gyorsan romló jövedelmeket jelent. Az elemzés egy további fontos következtetése, hogy az alkalmazottak körében az etnikai metszetben észlelt jövedelemkülönbségek egy jelentős része már nem magyarázható azzal a strukturális útfüggőséggel, amelyről úgy gondoljuk, hogy a szocialista diktatúra diszkriminatív gyakorlatának örökségeként maradt ránk. A jövedelemeloszlást magyarázó modellünkben ugyanis kontroll alatt tartottuk azokat a tényezőket, amelyek a magyarok hagyományosan rossz pozícióit tükrözik (pl. alacsonyabb képzettség, kevesebb magyar a vezetői pozíciókban stb.).

Kulcsszavak: munkaerőpiaci egyenlőtlenségek, jövedelmi egyenlőtlenségek, etnikai kisebbségek, Románia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmányban először röviden bemutatjuk Románia egészségügyi rendszerében a rendszerváltás után bekövetkezett fontosabb változásokat, valamint azokat a stratégiákat és jogszabályokat, amelyek ezeket alakították. Ezt követően olyan idősorokat vizsgálunk meg, amelyek kiemelkedően fontosak az ország közegészségügyi állapotának a jellemzése szempontjából. A bemutatásban először az országos adatokat hasonlítjuk össze az EU-s országokéval, majd Erdélyre fókuszáltan elemezzük az országon belüli regionális eltéréseket is.

Kulcsszavak: egészségügyi ellátás, egészségügyi reformok, halálokok, regionális különbségek, Erdély – Románia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

In this article, we analyze the health condition of minority Hungarians in Romania, Slovakia, Serbia, and Ukraine using data from a transnational survey conducted in 2018-2019. The study’s main focus is on assessing the subjective health status and behavior of adult Hungarians in each region, identifying key social determinants, and investigating whether minority Hungarians’ health indicators are more similar to their respective countries or Hungary. Proxies for physical health, such as chronic illnesses, medication use, and hospitalizations, show marginal variations across regions. Age, financial status, living in rural areas, and living alone after marriage are linked to the onset of chronic diseases. Physical activity and healthy eating habits vary among regions, influenced by age, education, and marital status. Smoking rates range from 25% to 33%, with gender and age playing significant roles. Alcohol consumption patterns are affected by gender, education, income, and urban residence. In terms of mental health, we utilized the PHQ-8 depression scale, and have observed a higher prevalence of depression among minority Hungarians compared to their host countries and Hungary. Relationships and social interactions play vital roles in mental health outcomes. The subjective assessment of health reveals variations among regions, with social factors such as age, gender, education, and living arrangements influencing self-perceived health.

Keywords: self-perceived health, socioeconomic status, health disparities, minority Hungarians, comparative research

A tanulmány teljes szövege (pdf)