A tanulmány a romániai magyarok nyelvi helyzetének, az erre a közösségre jelentős mértékben jellemző kétnyelvűségnek, egy 2004 őszén végzett, a romániai magyar népességet érintő kutatás adataira alapozó elemzése. A tanulmány jelenséget három fő dimenzió mentén írja le: (1) a román-magyar kétnyelvűség tipológiája (2) kódválasztási jellemzők, a két nyelv használatának a sajátosságai (3) a román másodnyelv használatára vonatkozó normatív környezet reprezentációi. Egyfajta összegzésként, összehasonlítva az erdélyi alrégiók népességnek a kódhasználati jellemzőit, a tanulmány a dominanciaváltás mértékének a becslésére vállalkozik.

Szerző e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az Erdélyi Társadalom legelső számában (2003) átfogó tanulmány jelent meg a romániai média sajátos közönség-köreiről. Ezúttal az akkori és mostani szerző – Magyari Tivadar, a BBTE Szociológia Tanszékének munkatársa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) – újabb és frissebb adatokkal egészíti ki a sokat nem változott képet.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Jelen tanulmány azokat az intézményeket, gyakorlatokat, illetve azt a társadalmi kontextust kívánja feltárni, amelyek az erdélyi magyarok nemzeti identitásának kereteit a Trianon követő időszakban kijelölték. A megfogalmazottak apropóját az erdélyi magyarok azon reakciói adták, amelyek a 2004. december 5-én megrendezett, kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás eredményéhez kapcsolódtak.

A tanulmány szerzője a kolozsvári BBTE Szociológia Tanszéke, Román Tagozatának munkatársa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány öt kérdőíves kutatásra alapoz. A szerző részletesen bemutatja azokat a kulcsfogalmakat, amelyek az empirikus anyag elemzésében vezérelték. A tanulmány egyik fő eredménye, hogy a szocio-kulturális tényezők ugyan kis részben határozzák meg a vizsgált fiatalok nemzeti identitását, mégis ezen identitás típusai elkülöníthetők éppen a társadalmi-kulturális jellemzők mentén.

A szerző a Debreceni Tudományegyetem Szociológia Tanszékének munkatársa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

E tanulmány az erdélyi magyarok nemzeti identitásának szociológiailag leírható sajátosságait elemzi. Az empirikus adatok a Társadalmi kapcsolathálók és nemzeti identitásminták Erdélyben című kérdőíves kutatásból származnak, amelynek adatfelvételére 2000 áprilisában volt, s amelyet a prágai Research Support Scheme program támogatott. A kérdőívezés mintája 1756 elemű volt, melyben a magyar alminta 925, a román 831 esetből állt. A minta a tág értelemben vett Erdélyre terjedt ki.

A szerző a BBTE Szociológia Tanszékének munkatársa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Toma Stefánia tanulmányának célja az, hogy leírja a gazdasági kapcsolatokat a romák és magyarok között egy erdélyi falusi közösségben, pontosabban, hogy elemezze és felvázolja azokat a jellegzetes túlélési stratégiákat, amelyeket a roma lakosság alkalmaz a változó társadalmi és gazdasági kontextusban. Toma ezeknek a taxonómiáját adja. Következtetése szerint a többszörösen deprivált és marginalizált cigány közösség számára elérhető erőforrások kizárólag a roma-nem roma asszimetrikus viszonyban érhetők el, emiatt sem gazdaságilag, sem pedig társadalmilag nem tekinthetők integráltnak.Toma Stefánia szociológus, a kolozsvári Interetnikus Viszonyokat Kutató Központ kutatója, a budapesti Corvinus Egyetem doktori hallgatója.

E-mail: t_stefáEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Péter László tanulmánya résztvevő megfigyelésből, és interjúzásból származó adatokra épül. A szerző egy szegény moldvai roma közösség etnikai identitásépítő stratégiáit vázolja. Megállapítása szerint a Tătroşeni-i közösség etnikai identitásépítő stratégiája két tényezőcsoporttal áll szoros kapcsolatban.Egyrészt azzal a történelmi-társadalmi és gazdasági kontextussal, amelyben élnek, másrészt pedig a román népesség etnikai klasszifikációs gyakorlatával. Következtetése szerint a Tătroşeni-i romák magukról való etnikai tudása „erős", valamint kettős: a (kényszerű) bezárkózás, valamint a társadalmi és térbeli azonosulás és elkülönböződés stratégiája mentén alakul.

Péter László szociológus, egyetemi oktató a BBTE-n.

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A szerző egy moldvai település lakóit vizsgálta, és arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen nyelvi stratégiákat alkalmaznak a csángó etnikai identitásuk kinyilvánítására és elrejtésére a nyilvános térben. A tanulmány egy empirikus terepkutatás során szerzett adatokra épül: a szerző interjúkat készített és résztevő megfigyeléseket végzett Frumószán. Következtetése szerint a szóban forgó település etnikai identitása szituacionálisan épül fel, a katolikus-nem katolikus interakciók rendszerében.Az identitás Simon szerint a mindennapok szituációinak függvényében állandóan újraértelmezik, és a csoporthatárok legfőbb indikátorainak – a nyelvhasználatnak (a román-magyar kétnyelvűség, illetve kevertnyelvűség), illetve a vallásnak (a katolikus felekezethez való tartozás) – alul-/felülkommunikálásával tesznek láthatóvá.Simon Boglárka, szociológus, néprajzkutató, jelenleg tanár a kolozsvári Unitárius Kollégiumban.E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány szerzője közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem doktori hallgatója. Tanulmányának gyakorlatias célja is van: a székelyföldi internetes várospromóció tartalmi és formai hiányosságaira, lehetőségeire és erősségeire akarja felhívni a figyelmet, illetve egy jól körvonalazható szempontrendszert ismertet, néhány városi honlap részletes, kritikus, szemléletes, marketingszempontú elemzése nyomán. Szerinte e nagy lehetőségeket rejtő kommunikációs eszköznek a fontossága még nem felismert, többfunkciós (informatív, promóciós, identitásformáló, szolgáltató) jellege feltáratlan. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a turizmusban kialakuló vendégfogadói hálókat mutatja be Zetelaka turizmustörténetének esettanulmánya mentén. A szerző – szociológus, a kolozsvári BBTE magiszteri hallgatója – a turizmusban érintettek újszerű tipológiájának felállításával próbálkozik. A zetelakiturizmus jelenlegi struktúrájában a vállalkozók három típusát különbözteti meg: az alkalmi és állandó vendégfogadókat, valamint a turizmusszervezőket. Hogyan alakul/alakult e három típus? Gábos Edit kvalitatív kutatása e kérdésre megfigyeléssel és interjúkkal keresi a válaszokat. A szerző e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány – két székelyföldi település: Gyergyóalfalu és Illyefalva példáján – a vállalkozók 1989 utáni megjelenésének társadalmi-gazdasági kontextusát vizsgálja. Először azokat a helyi gazdasági erőforrásokat figyeli, amelyek hatással vannak a vállalkozások számának és szerkezetének területi különbségeire. Ezt követően a vállalkozói magatartás elterjedésének szociokulturális hátterét vizsgálja meg, majd vázolja a vállalkozók típusait. Az írás egyik lényegi mondandója az, hogy az eltérő természeti erőforrások és gazdasági körülmények ellenére a vállalkozói hajlandóság mértéke hasonló, ami a jelenség kulturális meghatározottságára hívja fel a figyelmet.A vállalkozások kialakulásának és fejlődésének története viszont erőteljesen erőforrás- és konjunktúrafüggő.

A szerzők a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociológia szakos egyetemi hallgatói. Palkó Emília e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Sólyom Zsuzsa e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány egy mennyiségi képet rajzol a magángazdaság rendszerváltás utáni intézményi szereplőiről a három székelyföldi megyében, bemutatja a cégalapítások longitudinális trendjeit, a gazdasági szervezetek életképességével kapcsolatos statisztikákat. Az ezer főre jutó vállalkozások szemléltetésére készített térkép tanulságai alapján arra a következtetésre jut, hogy a vállalkozói aktivitás községek közötti eltéréseinek magyarázatában a gazdasági erőforrások egyenlőtlen eloszlása mellett a társadalomszerkezeti sajátosságokat is figyelembe kell venni. A magyarázat árnyalására létrehozott modellek azt mutatják, hogy nagyobb vállalkozói aktivitás a megye központjában elhelyezkedő, fejlett infrastruktúrával, magas reprodukciós mutatóval, jelentős munkaképes és szakképzett lakossággal rendelkező településeken a legvalószínűbb.

A szerző tanulmányait a kolozsvári BBTE szociológia szakán végezte, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem doktori hallgatója. E-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A szerző a vállalkozások üzleti kapcsolataiban a bizalom két aspektusát különíti el: a cserepartner jó szándékára vonatkozó várakozásokat (szerződéses bizalom) és az azzal kapcsolatos várakozásokat, hogy a cserepartner rendelkezik a jó szándékú cselekvés végrehajtásához szükséges kompetenciával – a szállító a megrendelést a szerződés alapján elvárható minőségben teljesíti (kompetenciabizalom). A cikk alapjául egy – 246 cégre kiterjedő – magyarországi vállalati felmérés szolgál, amelyre a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke által végzett Vállalati Panelvizsgálat keretei között került sor 2003-ban. A kutatás elsődleges célja a vállalkozások vevők iránti bizalmának kialakulását befolyásoló tényezők vizsgálata volt.Az empirikus elemzés eredményei szerint a szerződéses bizalom szintje függ a tervezés időhorizontjától, a partnerek előzetes kooperációjától és a vállalkozás vezetőjének (általános) bizalmi attitűdjétől, de független a piac koncentrációjától. A tanulmány azt a kérdést is vizsgálja, hogy a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése a szállító vállalkozásnál valóban előmozdítja-e a vevőnek a szállító kompetenciája iránti bizalmát.

Kopasz Marianna egyetemi tanársegéd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékén, e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az alábbi tanulmány célja Juhász Pál írásának kontextualizálása az erdélyi olvasók számára. Szerzője (a BBTE Szociológia Tanszéke Magyar Tagozatának tanársegéde, az ELTE doktori hallgatója) azt tárgyalja, hogy a magyarországi vidéki társadalom átalakulásának jellemzői előfordulnak-e az erdélyi falvakban, és ha igen, milyen mértékben. Az elemzés az erdélyi vidéki társadalom helyzetét Juhász írásának főbb állításai szerint strukturálva tekinti át, a hazai vidék problémáinak minél teljesebb áttekintésére törekedve.A szerző e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmányban a szerző a magyarországi rurális térségek aktuális problémáit vizsgálva a hagyományos „falusi társadalom" fogalom használatának anakronizmusára hívja fel a figyelmet. A funkcionálisan differenciált falun kívüli kapcsolatok hétköznapivá válása, a települések közti áramlás pályáinak kiszélesedése, az életviteli szempontok egyéniesedése, valamint a helyi nyilvánosság töredezettsége miatt a falvak társadalma nyitottabbá vált. A tanulmány az ennek fényében értelmezett „falusias terek" aktuális kérdéseit tűzi napirendre, felhasználva az utóbbi évek szociológiai, társadalomstatisztikai és gazdasági elemzéseinek, valamint a kis- és nagytérségi programkészítési kísérletek tanulságait.

Juhász Pál a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Szociálpolitikai Intézetének tudományos munkatársa, e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány az intézmények és az elitek kapcsolódási módjainak kérdésével foglalkozik a rendszerváltás kontextusában. Lényegi mondandója, hogy az elitszerkezet és az intézményi szerkezet tekintetében létrejövő aszinkronitások határozzák meg, hogy az átalakulás békés vagy erőszakos, irányított vagy spontán jellegű lesz. Ezt követően az elitcirkuláció dimenzióit mutatja be, tárgyalja az elitcsere módja és az intézményi változások összefüggéseit. Áttekinti a rendszerváltás és a piaci átalakulás kapcsolatának elméleteit, arra a következtetésre jut, hogy rendszerváltásról csak akkor beszélhetünk, ha az piaci és a politikai átalakulást egyaránt jelent.

Lengyel György egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán, a Szociológia és Szociálpolitikai Intézet munkatársa. E-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)