Mint ismeretes, a túlnépesedés és az ezzel szoros összefüggésben kutatott időszaki migráció nem egy munkának képezte fókuszát, azonban e munkák rendre megkerülték nem csak a szorosabb értelemben vett falut, hanem annak szűkebb földrajzi környezetét is. Ugyancsak kutatott téma napjainkban a társadalmi szerkezet átalakulása, az életstratégiák megváltozása a székely falvakban, azonban Farkaslaka szintjén ezeket a problémákat sem vizsgálta még senki. A megnevezett megközelítési szempontok mellett a székelyföldi makrotársadalmi problémák mikroszintű kivetítésével párhuzamosan kérdéseink főleg a faluban egyre hangsúlyosabban jelentkező jelenségre, a vállalkozói kultúrára irányulnak. A vállalkozói kultúra és megjelenésének kérdésköre a szerzők (néprajz szakos kutatók, a kolozsvári BBTE MA hallgatói) értelmezése szerint a falu közelmúltjának és jelenének egyik legfontosabb jelensége, megragadásával és feltárásával egy lokális társadalom képét szándékozták felvázolni. A figyelem központjában: a szénégetők.
A tanulmány a vallási mozgalmakról szóló diskurzus terminológiájának bemutatására, az eddigi kutatások szempontrendszerének vázlatos áttekintésére tesz kísérletet. A szerző problémafelvetése az e jelenségekben organikusan egymáshoz kapcsolódó vallási és társadalmi elemek viszonyának értelmezése köré szerveződik. A szerző a kérdéskör elméleti/ szakirodalmi áttekintésében a következő problémák körüljárását végzi el:
a) hagyományos vallásossághoz kötődő közösségeknek a társadalmi konfliktusokra adott reakcióinak természete;
b) a különleges helyzetekre jellemző kollektív vallási élmény társadalmi háttere (szerkezet, dinamika);
c) az akkulturációs konfliktusok társadalomalakító szerepe: vallás/forradalmiság?
d) a hagyományos utópiák kollektív mozgósító ereje;
e) a társadalmi fenyegetettség hatása a tradicionális ideológiák iránti fogékonyság és a transzcendens érzékenység kialakulására.Peti Lehel (Héderfája, 1981) Néprajz–magyar szakot végzett a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán. Jelenleg a BBTE BTK Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke doktori programjának hallgatója és a szegedi SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke tanársegéde.Kutatási területei: a moldvai csángók vallásos élete, az erdélyi falvak gazdasági stratégiái. Email címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A tanulmány a moldvai csángó falvakban zajló modernizációs jelenségeket a vallásosság vonatkozásában mutatja be. Értelmezi a hagyományos vallásosság és az életvezetés terén történt legfontosabb elmozdulásukat, a központi értékek átalakulást, a szekularizációs tendenciák és szektásodás jelentkezését. A szerző amellett érvel, hogy a vallásos élmény egyre inkább kiszorul a közösségi és az intézményi (egyházi) legitimáció alól, az egyénenkénti eltérő vallásos tapasztalatok és képzetek jelentőségének a megnövekedése a világkép pluralizálódását eredményezi. A társadalmi kontroll személytelenedése, a mindennapi életet szabályozó normák átalakulása, a vallási értékek szerepének megváltozása, a közösségek individualizálódása, azaz a modernizáció társadalom-átalakító hatásai következtében a katolikus egyház többé nem tudja teljes mértékben integrálni a csángó falvak lakóit, akik közül egyre többen fordulnak új vallási kisközösségek tanításai felé,amelyek aktualizálható világképpel, újszerű vallási/közösségi normák révén integrálják tagjaikat. A szerző azt állítja, hogy a szektásodás egy modernizációs stratégia része és hogy a transznacionális életformák révén a szekták a társadalmi mobilitás részévé váltak.
A tanulmány egy vegyes etnikai összetételű falu pünkösdi roma közösségének vallási és társadalmi változásait, a migrációs gyakorlatok és a pünkösdizmusra való áttérés közötti kapcsolatokat elemzi. A tanulmány első felében a szerző bemutatja a roma közösséget és felvázolja, hogy esetükben milyen körülmények között jelent meg a pünkösdizmus. Ezt követően kerül sor a romák által működtetett két típusú migráció, a főként észak-európai államokra koncentráló, koldulásra berendezkedő, valamint az elsősorban nyugat-európai államokba való hosszabb távú tartózkodásra/megtelepedésre irányuló migráció bemutatására. Az elemzés rámutat a külföldi migrációhoz kötődő jövedelmek jelentőségére a romák helyzetének változásában, valamint a pünkösdi vallás szerepére a roma közösségben beinduló modernizációs változásokban.
Kulcsszavak: roma, Moldva, pünkösdizmus, migráció, koldulás.
2013–2017 között egy ERC kutatási projekt keretében Moldva egy mikrorégiójában működő roma, ortodox román hátterű és csángó pünkösdi közösségekben végeztem kutatást. A terepmunkára alapozott elemzések e közösségek rituális gyakorlatait, a migráció és megtérés kapcsolatát vizsgálták, a megtéréstörténetek modellezésére stb. koncentráltak. (A tanulmányokat összefoglaló kötet Peti, 2020). A tanulmány e kutatási projektre alapozva, de azt új terepmunkával és vizsgálati szempontokkal továbbvíve/kibővítve egy moldvai katolikus faluban pünkösdizmusra áttérő csángó asszony történetét elemzi. Az elemzésből rálátás nyílik a személy életét meghatározó normarendszer és intézmények működésére, a római katolikus közösség reakciójára, a család válaszára, valamint a papnak a helyzetre alkalmazott stratégiájára. John Lofland és Rodney Stark 1967-ben megjelent, vallási megtérések szempontjait meghatározó modellje mentén bemutatom a pünkösdizmushoz való közeledésében legfontosabbnak ítélt életeseményeit, valamint a világképének alapvető változásait.
Kulcsszavak: pünkösdizmus, vallásváltás, vallási megtérés, moldvai csángó