Mint ismeretes, a túlnépesedés és az ezzel szoros összefüggésben kutatott időszaki migráció nem egy munkának képezte fókuszát, azonban e munkák rendre megkerülték nem csak a szorosabb értelemben vett falut, hanem annak szűkebb földrajzi környezetét is. Ugyancsak kutatott téma napjainkban a társadalmi szerkezet átalakulása, az életstratégiák megváltozása a székely falvakban, azonban Farkaslaka szintjén ezeket a problémákat sem vizsgálta még senki. A megnevezett megközelítési szempontok mellett a székelyföldi makrotársadalmi problémák mikroszintű kivetítésével párhuzamosan kérdéseink főleg a faluban egyre hangsúlyosabban jelentkező jelenségre, a vállalkozói kultúrára irányulnak. A vállalkozói kultúra és megjelenésének kérdésköre a szerzők (néprajz szakos kutatók, a kolozsvári BBTE MA hallgatói) értelmezése szerint a falu közelmúltjának és jelenének egyik legfontosabb jelensége, megragadásával és feltárásával egy lokális társadalom képét szándékozták felvázolni. A figyelem központjában: a szénégetők.
Tanulmányunkban a moldvai csángó falvakban alkalmazott büntetések rendszerét próbáljuk bemutatni. Nyugat-európai, székely és csángó példák párhuzamba állításán keresztül az újkori és modern kori büntető szokások egységes, összeurópai jellegét hangsúlyozzuk. A legjellemzőbb csángóföldi büntetések ismertetésével a normaszegések megtorlásának, a rend helyreállításának archaikus formáit, mélyebb kultúrtörténeti rétegekben való gyökerezését emeljük ki. A moldvai csángók kultúrájának itt bemutatásra kerülő szelete jellegzetes társadalmi gyakorlatokat: a szankció és a bosszú szociális, valamint szokásjogi kereteit körvonalazza.