Kezdőlap

et logo 230 2



A tanulmány a posztszocialista változásokat, az állam átalakulásait és a marketizációt alapul véve egy erdélyi multietnikus (románok, magyarok és románok) közösség esetét mutatja be, akiknek az életét hármas feszültség határozza meg. Megtapasztalták a helyi világ gazdasági dezintegrációját (a falu már nem biztosít elegendő erőforrásokat a mindennapi előteremtéséhez); a szocialista, paternalista állam már rég a múlté, de az utóbbi években az állam mégis a helyi gazdaság egyik legfontosabb szereplője lett a különböző támogatásokon és segélyeken keresztül; a helyiek életét a piaci integráció és dezintegráció határozza meg leginkább. A helyiek részei és részeiként látják magukat egy nagy globális kontextusnak, miközben csak a közvetlen környezetük befolyásolására képesek, az országos vagy globális szint befolyásolására már kevésbé. Ezeken a feszültségeken morális elképzelésekre való hivatkozással és sajátos gazdasági gyakorlatok alkalmazásával igyekeznek túllépni. A termékeik és a munkájuk iránti csökkent kereslet, a föld elértéktelenedése, az állam ambivalens jelenléte, a piac jelentőségének a fokozódása így két következménnyel jár: a helyieknek folyamatosan újra kell alkotniuk a gazdasági gyakorlataikat, és miközben ezt teszik, morális szentenciákat fogalmaznak meg, amelyekkel a sikereket és a kudarcokat értelmezik. A tanulmány azt elemzi, hogy a vallási és etnikai közösségekhez való tartozás, a kölcsönösségi hálózatok, a politikai feltételek és a gazdasági körülmények hogyan játszanak össze a népi bölcsesség (metis) formálódásában.

Kulcsszavak: állam, piac, hatalom, ellenállás, önvédelem, metis

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányomban egy kelet-magyarországi településen végzett közösségkutatás eredményein keresztül kívánom bemutatni, hogy a mezőgazdasági idénymunka különböző formái milyen integrációs szereppel bírhatnak egy lokális társadalom esetében. Írásomban arra keresem a választ, hogy a különböző mezőgazdasági üzemszervezetek és a hozzájuk kapcsolódó napszámos-gazda kapcsolatok hogyan befolyásolják a helyi társadalom strukturális és etnikai tagozódását, illetve milyen integrációs mintákat kínálnak a helyi társadalom tagjai számára. Tanulmányom célja, hogy a mezőgazdaságban és a vidéki terekben végbemenő strukturális változásokat egy konkrét esettanulmányon keresztül vizsgáljam és megértsem, hogy miként befolyásolják egy lokális rétegződését és etnikai viszonyait.

Kulcsszavak: napszámos munka, etnicitás, vidéki szegénység, földkoncentráció

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunkban Hargita megye, azaz egy romániai hegyvidéki térség mezőgazdaságát elemezzük. A rendszerváltás utáni mezőgazdasági átalakulás szakirodalmának áttekintése után a jelenlegi mezőgazdasági szereplők egy kvantitatív módszerekkel kialakított tipológiáját mutatjuk be, ezt követően amellett érvelünk, hogy az EU-csatlakozás óta a családi gazdaságok által dominált hegyvidéken a gazdaságok polarizálódása ment végbe. Bemutatjuk, hogy a gazdálkodói tevékenységüket csökkentő vagy azzal teljesen felhagyó családok mellett a gazdaságok egy része növekedett, ez azonban sajátos, erősen az agrártámogatástól függ. A gazdaságok miközben vállalkozásjellegük erősödik, megőrzik félig önellátó jellegüket és pluriaktivitásukat is.

Kulcsszavak: gazdaságtípusok, gazdasági stratégiák, Románia mezőgazdasága, mezőgazdasági vállalkozás, paraszti gazdálkodás, agrárszektor polarizálódása

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunkban azon önálló kutatásból származó elemzési eredményeinket mutatjuk be, melynek keretében a 2007–2013-as tervezési időszak – lényegében az utolsó – LEADER-projektjeit vizsgáljuk, s – egyebek mellett – arra keresünk választ, hogy (1) milyen mértékű egyenlőtlenségek jellemzők – az aktivitás, illetve a forrásabszorpció tekintetében – ezen sajátos, alulról szerveződő vidékfejlesztési politika megvalósításában; (2) az európai közösség tagállamai között milyen együttműködési hálózatok alakultak ki a LEADER-kezdeményezések keretében. Adatelemzésünket egyrészt az EU-nyilvántartás hivatalos statisztikai adatainak, kimutatásainak másodlagos felhasználására alapozzuk, másrészt pedig az elemzési technikáknak megfelelően létrehoztunk egy, a projektszintű információk összegyűjtése révén kialakított külön adatbázist. Az alkalmazott módszerek között az egyváltozós számításokon túl komplex egyenlőtlenségi mutatószámokat (pl. Hoover-index) is használunk a pályázati támogatások eltéréseinek számszerűsítésére, továbbá az együttműködési projektek által életre hívott struktúra feltárásához és jellemzéséhez a kapcsolatháló-elemzés grafikus és matematikai módszereit is segítségül hívjuk. Eredményeink alapján mind a projektek, mind pedig a támogatások terén jelentős eltérések mutatkoznak a vizsgált országok között, s a projektek keretében kialakuló együttműködési hálózatban is lényeges különbségek rajzolódnak ki a tagállamok között.

Kulcsszavak: vidékfejlesztés, kooperáció, társadalmi beágyazottság, kapcsolatháló-elemzés

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmányban a LEADER-program, ezen belül a helyitermék-előállítás szerepét vizsgáljuk a vidéki szereplők megélhetése szempontjából. Kevésbé hangsúlyosan ugyan, de a tanulmányban megjelennek a támogatási forma jellemzői, problémái is (amennyiben ezek kihatnak a szereplők  szelekciójára és gazdasági viselkedésére), és rámutatunk a helyi termékek térségimázsra gyakorolt hatásaira is. A vizsgálat két hátrányos helyzetű magyarországi térségben, az északkeleti Szatmár LEADER és a dunántúli Zala Termálvölgye LEADER településein zajlott alapvetően interjús módszerrel, valamint a csoportok webfelületeinek, fejlesztési dokumentumainak elemzésével.

Az elemzés során a helyitermék-előállításnak két fajtáját: a „szükségletellátó” és a „márkateremtő” típusát azonosítottuk, amelyek között a különbség – eredményeink szerint – a termékek piacának, valamint fogyasztóinak meghatározásában rejlik. A dolgozat első felében bemutatjuk e két típus jellemzőit, majd megvizsgáljuk a helyitermék-előállításra irányuló – LEADER-terminológia szerint – „közösségi” és „vállalkozói” típusú projekteket, bizonyítván, hogy ezek sem alkotnak homogén csoportokat. Végül pedig térségi szinten vizsgáljuk a helyi termékek szerepét az imázs megteremtésében, elemezvén a két térség márkásítás során elért eredményeit és nehézségeit.

Kulcsszavak: helyi termék, LEADER, gazdasági szereplők, helyi piac, térségimázs

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Aktuális szám

et2018 2

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodataciteIndex Copernicus

Részletes kereső

Hírek

Call for papers: Sport and Identity

2018-09-13

Special issue on ‘Sport and Identity’ of the journal Transylvanian Society (Erdélyi Társadalom) (https://erdelyitarsadalom.ro/en/about-the-journal.html) Editors: Dr. Zsombor Csata (Babeș-Bolyai University, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Dr. László Péter (Babeș-Bolyai University, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), and...

Bővebben...

A folyóirat támogatói

et tamogatok 2018 1