A tanulmány a posztszocialista változásokat, az állam átalakulásait és a marketizációt alapul véve egy erdélyi multietnikus (románok, magyarok és románok) közösség esetét mutatja be, akiknek az életét hármas feszültség határozza meg. Megtapasztalták a helyi világ gazdasági dezintegrációját (a falu már nem biztosít elegendő erőforrásokat a mindennapi előteremtéséhez); a szocialista, paternalista állam már rég a múlté, de az utóbbi években az állam mégis a helyi gazdaság egyik legfontosabb szereplője lett a különböző támogatásokon és segélyeken keresztül; a helyiek életét a piaci integráció és dezintegráció határozza meg leginkább. A helyiek részei és részeiként látják magukat egy nagy globális kontextusnak, miközben csak a közvetlen környezetük befolyásolására képesek, az országos vagy globális szint befolyásolására már kevésbé. Ezeken a feszültségeken morális elképzelésekre való hivatkozással és sajátos gazdasági gyakorlatok alkalmazásával igyekeznek túllépni. A termékeik és a munkájuk iránti csökkent kereslet, a föld elértéktelenedése, az állam ambivalens jelenléte, a piac jelentőségének a fokozódása így két következménnyel jár: a helyieknek folyamatosan újra kell alkotniuk a gazdasági gyakorlataikat, és miközben ezt teszik, morális szentenciákat fogalmaznak meg, amelyekkel a sikereket és a kudarcokat értelmezik. A tanulmány azt elemzi, hogy a vallási és etnikai közösségekhez való tartozás, a kölcsönösségi hálózatok, a politikai feltételek és a gazdasági körülmények hogyan játszanak össze a népi bölcsesség (metis) formálódásában.
Kulcsszavak: állam, piac, hatalom, ellenállás, önvédelem, metis
