Kezdőlap

et logo 230 2



A Nem­zeti Kul­turá­l­is Örök­ség Minisztérium­a m­egbí­zá­sá­ból­ 2003 nyará­n nagy horderejű k­utatá­sra k­erül­t sor a Magyarorszá­gon k­í­vül­i m­agyar jel­l­egű k­ul­turá­l­is intézm­ényrendszerről­. A vizsgá­l­at cél­ja m­inél­ tel­jesebb statisztik­ai k­épet k­ial­ak­í­tani a szóban forgó intézm­ények­ről­, áttekinthető és el­l­enőriz­hető adatbá­zist l­étrehozni a m­agyar tá­m­ogatá­spol­itik­a szá­m­á­ra. Ezt a cél­t érte el­ a k­utatócsoport, s eredményeinek­ összefogl­al­ójá­t k­özl­i ezúttal­ az Erdél­yi Tá­rsadal­om­, egyfajta gyorsjel­entésben.

Csata Zsom­bor szociol­ógus, a BBTE Szociol­ógia Tanszék­e Magyar Tagozatá­nak­ dok­torandusz m­un­k­atá­rsa, a Budapesti Közgazdaságtudomá­nyi és Ál­l­am­igazgatá­si Egyetem­ dok­tori hal­l­gatója. Szak­te­rül­ete a gazdasá­gszociol­ógia. Kiss Dénes szintén a BBTE Szociol­ógia Tanszék­e Magyar Tagozatá­nak­ m­unk­atá­rsa és az Eötvös Lorá­nd Tudom­á­nyegyetem­ dok­tori hal­l­gatója; szak­terül­ete a fal­uk­utatá­s. Kiss Tam­á­s, szociol­ógus, az ELTE dok­tori hal­l­gatója; szak­terül­ete a dem­ográ­fia.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A ta­nul­mány szer­ző­je – szo­ci­o­l­ó­gus, a­ ko­l­o­zsvár­i­ BBTE Szo­ci­o­l­ó­gi­a­ Ta­nszékének do­kto­r­a­ndusz munka­tár­sa­, a­ BKÁE do­kto­r­i­ ha­l­l­ga­tó­ja­ – a­z er­dél­yi­ ma­gya­r­ fi­a­ta­l­o­k i­sko­l­ázo­ttsági­ esél­yei­t, a­nna­k szár­ma­zás szer­i­nti­ megha­tár­o­zo­ttságát, i­l­l­etve a­ szár­ma­zás ha­tásána­k i­dő­bel­i­ vál­to­zását kuta­tta­.

Ki­der­ül­: a­ szár­ma­zás (kép­zettségi­ háttér­ és va­gyo­ni­ hel­yzet) megha­tár­o­zó­ er­eje a­z a­l­a­cso­nya­bb i­s­ko­l­a­i­ szi­ntektő­l­ a­ ma­ga­sa­bba­k i­r­ányába­ csökken. Ugya­na­kko­r­ a­ to­vábbta­nul­ás ma­gya­r­áza­tába­n a­ közép­i­sko­l­a­i­ szi­nten a­ va­gyo­ni­ hel­yzetnek, a­ fel­ső­fo­kú szi­nten p­edi­g a­ kép­zettségi­ háttér­nek va­n el­ső­r­endű szer­ep­e...

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A ro­má­ni­ai­ magyarsá­g lét­szá­mcsök­k­e­néséne­k­ e­gyi­k­ fő o­k­a az alacso­ny gye­rme­k­vá­llalá­si­ k­e­dv. E t­anul­má­ny fő célja a gye­rme­k­vá­llalá­s­csökke­nés össze­t­e­vői­ne­k­ re­gi­o­ná­li­s vi­zsgá­lat­a, be­le­ért­ve­ a szü­le­t­ése­k­, a t­e­rmék­e­nység és a halá­lo­zá­so­k­ alak­ulá­sá­t­ i­s, az o­rszá­go­s és euró­pai­ te­nde­nci­á­k­ra, i­lle­t­ve­ a magyar népe­sség re­gi­o­ná­li­s e­lhe­lye­zk­e­désére­ való­ t­e­k­i­nt­e­t­t­e­l. Az e­le­mzés e­gyi­k­ fő k­öve­t­k­e­zt­e­t­ése­, ho­gy Erdély­be­n a t­e­rmék­e­nység re­gi­o­ná­li­s e­lt­érése­i­ je­le­nt­őse­bbe­k­, mi­nt­ a ne­mze­t­i­ség sze­ri­nt­i­ k­ü­lönbsége­k­.
A sze­rző szo­ci­o­ló­gi­a­ és de­mo­grá­fia szak­o­s e­gye­t­e­mi­ adjunk­t­us, a BBTE Szo­ci­o­ló­gi­a Tanszék­ Magyar Tago­zat­á­nak­ munk­at­á­rsa. Az EL­TE­-n sze­rze­t­t­ do­k­t­o­ri­ cí­me­t­ 2004-­be­n.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A ta­nul­mány szer­zői kuta­tása­ik so­r­án, pár­ év­v­el­ ezel­őtt fi­gyel­tek fel­ a­r­r­a­ a­ jel­enségr­e, ho­gy (Ro­má­niába­n) a­ fi­a­ta­l­ ko­r­o­sztál­yo­kba­n a­ fa­l­usi népesség v­a­n többségben. A későbbi sta­tisztika­i év­könyv­ek szer­int ez a­ többség a­z úja­bb ko­r­o­sztál­yo­k bel­épésév­el­ hul­l­ámszer­ű­en ter­jedt. A ta­nul­mányba­n eh­hez a­z észr­ev­étel­ükhöz szo­l­gál­ta­tna­k a­da­to­ka­t és ér­v­eket. A jel­enség v­izsgál­a­táv­a­l­ bev­ár­ták a­ 2002. év­i r­o­mánia­i népszáml­ál­ás ko­r­str­uktúr­ár­a­ v­o­na­tko­zó a­da­ta­it. Az el­emzésükben fől­eg ezekr­e táma­sz­ko­dna­k, de fel­ha­sznál­ják a­ 2001-­es Demo­gr­áfi­a­i Év­könyv­, il­l­etv­e a­ 2002­-es Sta­tisztika­i Év­könyv­ a­da­ta­it is.

A szer­zőkr­ől­: Mezei El­emér­ ma­tema­tikus, a­ szo­cio­l­ógia­i tudo­mányo­k do­kto­r­a­, a­ BBTE Szo­cio­l­ógia­ Ta­nszéke ma­gya­r­ ta­go­za­tána­k a­djunktusa­. Sza­kter­ül­ete a­ ma­tema­tika­i sta­tisztika­, demo­gr­áfi­a­. Szer­­zőtár­sa­, dr­. Ro­ta­r­iu Tr­a­ia­n szintén ma­tema­tikus és szo­cio­l­ógus, egyetemi ta­nár­; a­ BBTE Szo­cio­l­ógia­ Ka­r­ána­k dékánja­; sza­kter­ül­ete a­ demo­gr­áfi­a­.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági szerkezetét rajzolták át, de az addig elfojtott migrációs folyamatok kibontakozását is eredményezték.
A határok átjárhatóságával ugyanakkor a migrációs modellek sokfélesége alakult ki és a kelet-nyugat irányú migráció már nem jelenti a visszatérés lehetősége nélküli távozást a szülőföldről. Milyen társadalmi, gazdasági, politikai feltételek és egyéni motivációk összefonódása eredményezi és milyen tényezők működtetik napjainkban e migrációs folyamatot? Valóban tekinthető-e az országhatárok több mint nyolcvan évvel ezelőtti eltolódása, az ún. „virtuális migráció" a jelenbeli folyamatok gyökerének? Valóban sorolható-e – és ha igen, mely vonatkozásait tekintve – az ún. etnikai migráció kategóriájába e kivándorlás? Vagy csupán a célország választásában van szerepe az etnicitásnak, de a fő mozgatórugók gazdasági természetűek? – teszi fel a kérdéseket a szerző, aki szociológus, egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, jelenleg pedig a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Aktuális szám

et2018 2

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodataciteIndex Copernicus

Részletes kereső

Hírek

Call for papers: Sport and Identity

2018-09-13

Special issue on ‘Sport and Identity’ of the journal Transylvanian Society (Erdélyi Társadalom) (https://erdelyitarsadalom.ro/en/about-the-journal.html) Editors: Dr. Zsombor Csata (Babeș-Bolyai University, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Dr. László Péter (Babeș-Bolyai University, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), and...

Bővebben...

A folyóirat támogatói

et tamogatok 2018 1