A folyóiratról

et logo 230 2



A tanulmány az Életünk fordulópontjai – Erdély című 2006-os kutatás alapján a 20–45 év közötti népesség lakáshelyzettel és életmóddal kapcsolatos jellemzőit elemzi. A szerző arra keres választ, hogy miként kapcsolódik össze a jövedelem a lakásmódokkal és magával az életmóddal az erdélyi magyar lakosság körében. A tanulmány szerzője a lakásmód különböző dimenzióinak leírására vállalkozik, számsorok alapján kaphatunk egy átfogó képet arról, hogy az erdélyi magyar lakosság hogyan lakik, hogyan jutott ahhoz az ingatlanhoz, melyet birtokol, és ez milyen felszereltséggel írható le. Ugyanakkor a tanulmány demográfiai mutatók mentén vázolni kívánja, hogy olyan életvitelbeli tevékenységek, mint a nyaralás, étteremben való étkezés, nem elsődleges szükségletek kielégítésére irányuló vásárlás, rendszeres pénzmegtakarítás milyen mértékben és mely csoportokra jellemző, jellemzőbb. A szerző szociológus, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Szociológia Tanszékének egyetemi adjunktusa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmányban a párkapcsolatokon belül leggyakrabban alkalmazott konfliktusmegoldási módok kapcsolatát vizsgáltuk szociodemográfiai és párkapcsolati tényezőkkel, az Életünk fordulópontjai – Erdély című felmérés erdélyi adatbázisára támaszkodva. A nyíltan agresszív kapcsolatokat az asszertív kapcsolatoktól a szociodemográfiai tényezők közül a társadalmi-gazdasági helyzet, valamint az életminőség szubjektív értékelése különbözteti meg. E vonatkozásban nem találtunk nemi különbségeket. Az inkább agresszív konfliktusmegoldási módot alkalmazók kevésbé elégedettek párkapcsolataikkal és inkább érzik úgy, hogy magányosak, és hogy nem hallgatják, nem értik meg őket. A nemi szerepelvárások tekintetében az agresszív viselkedést tanúsítók hagyománykedvelőbbnek bizonyultak.Antal Imola a BBTE Szociális Munka Tanszékének adjunktusa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Szigeti Júlia pszichológus, az Artemis Központ munkatársa és a BBTE doktorandusa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány az Életünk fordulópontjai – Erdély című, 2006-os erdélyi szociológiai kutatás adatai alapján az erdélyi magyar 21–44 év közötti férfiak és nők munkaerő-piaci helyzetét írja le, és ezt a nők munkavállalásáról, valamint a nemi szerepekről kialakult vélekedések kontextusába helyezi. A munkaerőpiacon kialakult nemi egyenlőtlenségek különféle formáinak – a férfiakra és nőkre jellemző eltérő foglalkoztatási és munkanélküliségi szintnek, az inaktivitás nemenként változó jellegének és időtartamának, a foglalkozási szegregációnak és jövedelmi különbségeknek – a vizsgálata kitüntetett helyet foglal el a posztszocialista társadalmakra vonatkozó társadalmi nemi elemzésekben. Mégis a kilencvenes évek elején megfogalmazott borúlátó előrejelzéseket, amelyek a nőket a gazdasági átalakulások vesztesei közé sorolták, romániai és erdélyi viszonylatban kevésbé szisztematikusan ellenőrizték szociológiailag. A tanulmány első részében a női foglalkoztatás jellegének leírását az alacsony munkanélküliségre vonatkozó prognózisok cáfolata követi, majd a jövedelmi rés szocio-demográfiai és foglalkozási változókkal történő magyarázata. A második rész a vizsgált népesség döntő többségére jellemző tradicionális nemi szerepfelfogást értelmezi: a nők magán- és nyilvános szférában kialakult pozícióiról vallott nézetek, a nemi egyenlőség értékeinek népszerűtlensége összhangban van azzal a valósággal, amely az erdélyi magyar munkavállalók esélyeit és helyzetét jellemzi. A szerző szociológus, a kolozsvári BBTE Szociológia Tanszékének tanársegédje, doktorandus (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a népesség foglalkoztatottságának és a munkaerőpiac keresleti oldalának a változásait vizsgálja idősoros statisztikák és egy kérdőíves felmérés eredményei alapján. A vizsgálat mennyiségileg releváns képet nyújt az alkalmazott munkaerő összetételével és rekrutációjával kapcsolatos adatokról, a vállalkozások munkaerő-gazdálkodásával kapcsolatos jövőbeni terveiről, az alkalmazottakkal szemben támasztott szakmai elvárásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az erdélyi megyék munkaerőpiacára a részmunkaidős foglalkoztatottság szerény hányada, a személyes hálózatokon történő munkaerő-rekrutáció túlsúlya a jellemző. A potenciális munkaerő értékelésében a vállalatvezetők a munkakörnek megfelelő képzettség és szakmai tapasztalat helyett a kooperációs és alkalmazkodókészséget, illetve a megbízhatóságot mint karakterológiai jellemzőket sorolták az első helyre. A szerző szociológus, a BBTE Szociológia Tanszékének egyetemi tanársegédje (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány célja az erdélyi magyarok természetes nemzeti identitásának vizsgálata ún. bővített gyorsjelentés formájában. A témakör magába foglalja a kisebbségi, kulturális, nemzeti és az állampolgári identitáselemek vizsgálatát a Kárpát Panel kutatás 2007. évi adatfelvétele alapján. A megkérdezett minta öt országban 2930 esetet tartalmaz. Erdélyben 900 magyar anyanyelvű személyt kérdeztünk meg. A mintavétel a háztartások szintjén többlépcsős véletlen kiválasztással történt, a háztartás keretein belül pedig a kérdezőbiztosok szabad kvótás módszerrel választották ki a megkérdezettet.
A vizsgálat során az erdélyi magyarok identitáselemeinek feltárására és leírására törekedtünk, választ keresve olyan kérdésekre, mint a kultúrnemzet eszméjének identitásformáló szerepe, a saját nemzeti csoport természete, illetve a romániaiság konstrukciója. A tanulmány második részében a magyarsághoz való tartozást kifejező szimbólumokat elemezzük, valamint azt, milyen szociodemográfiai jellemzők szerint lehet eltéréseket észlelni a nemzeti identitástudatban? A szerző szociológus, a kolozsvári BBTE Szociológiai Tanszékének docense (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Aktuális szám


et2023 1

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodatacitemta konyvtar sitelogo

Index Copernicus

Részletes kereső

A folyóirat támogatói

et tamogatok 2019 1

 

BGA logo 2022