Részletek

Készült: 2018. szeptember 13.

Special issue on ‘Sport and Identity’ of the journal Transylvanian Society (Erdélyi Társadalom) (https://erdelyitarsadalom.ro/en/about-the-journal.html)

Editors: Dr. Zsombor Csata (Babeș-Bolyai University, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Dr. László Péter (Babeș-Bolyai University, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), and Prof. Dr László Marácz (University of Amsterdam, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

Sports is taking an ever more important place in global socio-political and financial-economic affairs. Global sports media events, like the Olympic Games, and the different World and European Championship attract a lot of media coverage, spectators and public debate. In modern times, sports have been organized mostly on a national basis. States and their citizens were the most prominent stakeholders of major sports competitions and events. Due to globalization, Europeanization and transnational and mobility processes the international sports structure is changing in a rapid tempo. Sports was a symbol of national identity in the first place, sports events and its international representative bodies in modern times tie in with the multi-layered global governance structure that has arisen recently in postmodern time when mediated spectator sport become a commodified and commercialised product and mass consumer good. As a consequence – although the connection between national identity and sports is still prominent – the structure and representative bodies of the sports world have to coop with a number of new phenomena and cases against the backdrop of these socio-economic and cultural phenomena.

The editors of the special issue of the journal of Transylvanian Society invite authors to elaborate on questions related to the changing reality and identity of the global sports world. Relevant topics of the special issue include, among others:

• National identity promoting specific sports related to national self-images and stereotypes;
• universal rules, regulations and codes for the steering of imnternational and national sports federations
• dual nationality, national representation and bonding in international sports events       
• the role of sports in identity formation of national, ethnic and other minorities
• the role of regional competition in building new identities, like European identity, Asian identity, but also other types of identity, like Gaelic and nomadic identity
• foreign policy and rivalry in sports
• the interaction of decolonization and sports
• the commercialization of sports, including the branding of teams and individual sports icons and celebrities as a marketing object
• communication and language in international sports

A title, an abstract of 250 words maximally, and 5 key words should be send to the editors before October 15, 2018. The editors will invite 7 authors to submit their paper of circa 7000 words before March 15, 2019. After peer reviewing the special issue will be published in the second half of 2019. Apart from the innovative papers, the editors plan to publish several book reviews.

Részletek

Készült: 2018. július 11.

A kivonatok beküldési határidejét meghosszabbítottuk szeptember 5-ig, a végleges tanulmányok leadási határidejét október 20-ig.

Az Erdélyi Társadalom c. folyóirat Hatalom, egyenlőtlenségek és felelősség címmel publikációs felhívást tesz közzé.

A kivonatok beküldési határideje: 2018. augusztus 15.
A végleges tanulmányok leadási határideje: 2018. szeptember 30.

Kortárs társadalmunkban szerte a világon megfigyelhető a különféle populizmusok és a mindennapi nacionalizmus megerősödése, miközben fokozódnak a társadalmi és kulturális egyenlőtlenségek. Mindez összefüggésben áll a hatalmi különbségekkel és ezáltal a hatalom és az elnyomás, illetve az ellenállás sajátos alakzataival is. Ezek a tartós vagy mélyülő egyenlőtlenségek sajátosan érintik kisebbség és többség viszonyát, státusz, társadalmi nemi, szexuális, etnikai és más vonatkozásokban is. Az egyenlőtlenségeknek és ezek következményeinek láttatását számtalan makroszintű és statisztikai elemzés tűzte ki céljául, de e folyamatok megértéséhez szükséges az embereket megjelenítő vizsgálódás is, alulnézetből, értelmezésre törekedve és kritikusan – akár szembenézve a kutató saját szerepével és felelősségével, munkája hasznosságának kérdésével is. Az Erdélyi Társadalom 2018/2-es száma az egyenlőtlenség, kirekesztés, hatalmi viszonyok és felelősség kérdéseit konkrét, partikuláris eseteken keresztül szeretné megmutatni, az érintettek szemszögéből, de ugyanakkor rámutatva a problémák strukturális meghatározottságára is. Tervezett lapszámunk az alábbi kérdéseket tematizáló vagy a témához kapcsolódó más problémákat felvető szövegeket vár:

1. társadalmi igazságtalanságok és társadalmi egyenlőtlenségek (társadalmi nemek, kisebbség és többség, szegénység és hátrányos helyzet, foglalkoztatási gyakorlat, közterek használata, vagy egyenlőtlenségek és igazságtalanság mediális reprezentációi, új média és kulturális-társadalmi egyenlőtlenségek)
2. a hatalom, erőszak és ellenállás, uralom és tekintély (hatalomnélküliség, hatalomgyakorlási és ellenállási formák, az erőszak változatos alakzatai, képessé tétel és képességszemlélet)
3. (társadalom- és tudomány-) kritika, reflexió, felelősség és a hasznosság (felelősségteljes kutatás, RRI, reflektivitás, kritikai szemlélet, önmaga felé fordított kutatói tekintet, részvételi és akciókutatások, együttműködési gyakorlatok)
4. politikai, gazdasági, vallási elit és társadalom viszonya, az elit szerepének értelmezései
5. különféle család- és szociálpolitikák társadalmi egyenlőtlenségre vagy adott társadalmi csoportokra gyakorolt hatásának vizsgálata.

Az Erdélyi Társadalom 2018/2. tematikus lapszámába a szerkesztők elsősorban a témakört kulturális antropológiai, néprajztudományi és szociológiai szempontokból, „alulnézetből” tárgyaló tanulmányokat, az émikus megértésre és értelmezésre törekvő, értekező típusú, kritikus, elemző szövegeket és recenziókat várnak. A kivonatok szelekciója során előnyt élveznek azok a szövegek, amelyeknek az elemzett empirikus valóság kapcsán erdélyi/romániai vonatkozása is van.

A megjelentetni kívánt tanulmányok (kb. fél oldalas) kivonatának beküldési határideje 2018. augusztus 15. A kivonatok elfogadása még nem jelenti automatikusan a tanulmány megjelenésre való elfogadását! A kivonatokat és majd a tanulmányokat, és ahhoz kapcsolódó anyagokat (rövid angol és magyar kivonat, a szerzők biográfiai adatai) az Erdélyi Társadalom honlapjára kell feltölteni (http://www.erdelyitarsadalom.ro/keziratok/keziratok-bekuldese.html). A tanulmányokat két anonim bíráló véleményezni, az ún. double blind peer review eljárásnak megfelelően. A megjelenésre való elfogadás esetén a szerzőnek a bírálók esetleges javaslatai alapján a megadott határidőn belül át kell dolgoznia kéziratát.

A tanulmányok formai követelményeit itt találják.

Fontos tudnivalók

• A rezümék beküldési határideje: 2018. augusztus 15. az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. (cc:Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ésEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) email címre.
• Visszajelzés az absztraktokról legkésőbb: 2018. augusztus 30.
• A végleges tanulmányokat kérjük az ET folyóirat elektronikus rendszerébe felölteni (http://www.erdelyitarsadalom.ro/keziratok/keziratok-bekuldese.html , a határidó: legkésőbb: 2018. szeptember 30.
• További információk a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. és az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címeken.

A lapszámfelelősök: Lajos Veronika és Geambașu Réka

Részletek

Készült: 2018. február 04.

AZ ERDÉLYI TÁRSADALOM szociológiai szakfolyóirat 2018/1-es számának tervezett témaköre: Társadalmi átalakulás a rendszerváltás óta.

Lapszámfelelős szerkesztők: Benedek József, Veres Valér

Az 1989. évi rendszerváltás óta eltelt évtizedekben Románia, és a többi Közép- és Kelet-Európai ország jelentős átalakuláson ment keresztül.  Politikai és társadalmi szempontból, a egypártrendszerű kommunista /államszocialista diktatúrák többpártrendszerrel működő demokráciák irányába indultak el,  a központosított, kézi vezérlésű közigazgatás pedig a decentralizáció és az önkormányzatiság, esetenként a regionalizáció irányába is elmozdultak. Társadalmi szempontból a változások jelentős értékrend- és társadalmi szerkezetbeli változásokkal jártak, mind a magánszféra, mind pedig a közszféra területén. A változásokat több tekintetben pozitív jellegűnek ítélhetjük meg (középosztályosodás, jóléti társadalom, termékbőség, jövedelmek növekedése, szolgáltatások bővülése, szabadságjogok), de vannak negatívan értékelhető jelenségek is (jövedelmi egyenlőtlenségek, szegénység növekedése, szegregáció, kisebbségellenesség, gyűlöletbeszéd)

Gazdasági szempontból az átalakulás a központosított, állami tulajdonú tervgazdaságból a magántulajdonra épülő piacgazdaságra való átmenetet jelentette.
Az átalakulási folyamatok fontos alakító tényezője volt a volt Szovjetunió és a régi Vasfüggöny között elterülő országok számára a NATO és az Európai Unióhoz való felzárkózási folyamat, e folyamat megítélése túlnyomórészt pozitív, de újabban egyre gyakrabban megjelennek az euroszkepticizmus hangjai is.

Szociológia és demográfiai szempontból a társadalmi átalakulásnak más, világméretű trendek is keretet szabtak. A 20. század utolsó harmadában alakulnak át az európai társadalmak az ún. posztindusztriális, szolgáltató társadalmakká, demográfiai szempontból a második demográfiai átmenetnek nevezett jelenség terjed el, valamint mindezeket áthatja az egyre erősebb globalizáció. Ezek a hatások elérik Közép- és Kelet-Európa országait is, és, többnyire néhány évtizedes megkésettséggel, ugyancsak 1990-től kibontakoznak azok az értékrendbeli változások, amelyek a fogyasztási mintákat, az értékrendet közelebb viszik a régi „nyugati” világhoz.

Az Erdélyi Társadalom 2018. évi első tematikus száma a fent vázolt témák, folyamatok elemzését, értékelését megcélzó tanulmányokat, jelentéseket, recenziókat vár, akár egy régió, közösség, ország, akár összehasonlító vonatkozásban. Különösképpen várjuk azon tanulmányokat, amelyek érintik a régió országainak nemzetiségi-nyelvi közösségeinek helyzetét, az átalakulás azokra gyakorolt hatását is.

A megjelentetni kívánt tanulmányok szerzői első körben egy kb. fél oldalas kivonatot küldhetnek be 2018. április 30-ig, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mailcímre.  (A kivonatok elfogadása még nem jelenti automatikusan a tanulmány megjelenésre való elfogadását! A kivonatok beküldése nem kizáró feltétel, de túljelentkezés esetén előnyt jelent)

A tanulmányokat, és ahhoz kapcsolódó anyagokat (rövid angol és magyar kivonat, a szerzők biográfiai adatai) az Erdélyi Társadalom honlapjára kell feltölteni (http://www.erdelyitarsadalom.ro/keziratok/keziratok-bekuldese.html). A tanulmányokat két anoním bíráló véleményezni, az ún. double blind peer review eljárásnak megfelelően. Megjelenésre való elfogadás esetén a szerző a bírálók javaslatai alapján rövid időn belül módosítania kell a kéziratát.

A tanulmányok beküldésének hoszabbított határideje 2018. június 15.

A tanulmányok formai követelményeit itt találják

Részletek

Készült: 2016. február 01.

AZ ERDÉLYI TÁRSADALOM szociológiai szakfolyóirat 2016/2-es számának tervezett témaköre: “KÖZÉLETI KORRUPCIÓ KÖZÉP-KELET EURÓPÁBAN”

A gazdasági, politikai, vagy a médiakban tapasztalható korrupciós jelenségek, akár magas szinten (fehér galléros bűnözés), akár a hétköznapi emberek szintjén (petty corruption) jelentkezik átszövi a poszt-szocialista térség összes társadalmának életét, viszont eltérő mértékben és más-más formában. Létezik a korrupciónak egy általános (globális) paradigmája, mely egyfelől a magán és a közösségi szféra elkülönítésén alapul, másfelől pedig egy klasszikus modellen, mely a jelenséget társadalmi betegségnek tekinti, harmadrészt pedig hozzá kapcsolódik egy normatív doktrína, mely a korrupció leszorítását célozza, ez utóbbi terméke a mára kifejlett egész antikorrupciós ipar.

Bővebben: Call for Papers: Közéleti korrupció Közép-Kelet Európában