A tanulmányban először röviden bemutatjuk Románia egészségügyi rendszerében a rendszerváltás után bekövetkezett fontosabb változásokat, valamint azokat a stratégiákat és jogszabályokat, amelyek ezeket alakították. Ezt követően olyan idősorokat vizsgálunk meg, amelyek kiemelkedően fontosak az ország közegészségügyi állapotának a jellemzése szempontjából. A bemutatásban először az országos adatokat hasonlítjuk össze az EU-s országokéval, majd Erdélyre fókuszáltan elemezzük az országon belüli regionális eltéréseket is.
Kulcsszavak: egészségügyi ellátás, egészségügyi reformok, halálokok, regionális különbségek, Erdély – Románia
Az alkoholfogyasztás, a modern ipari kapitalizmus és a bérmunka terjedése kontextusában a 18. századtól kezdődően fokozatosan nőtt. Ez a növekedés folytatódott Európa keleti és nyugati részében a második világháború után államszocialista rendszerbe átstrukturált országokban, így Romániában is. Jelen tanulmány az időszak alkoholpolitikai rendelkezéseiből kiindulva, az államszocialista periódus alkoholfogyasztási dinamikáját elemzi. Három periódus különíthető el: az alkohol mint stabil állami jövedék, a bővülő hozzáférés mint a jólét mutatója (növekvő fogyasztás), a harmadik a fogyasztási helyzetek behatárolásának és a fogyasztás visszafogásának a periódusa.
Kulcsszavak: társadalomtörténet, alkoholfogyasztás, életmód, kommunizmus, Románia
két főbb kérdést vizsgáltunk, egyfelől arra kerestük a választ, hogy az elmúlt három évtizedben hogyan változtak a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó jogszabályi előírások Magyarországon és Romániában, másfelől pedig arra kerestük a választ, hogy a 20–29 éves korosztály napjainkban hogyan viszonyul a munkaidőhöz, túlmunkához. Mindkét országban lecserélték a rendszerváltás előtti munkatörvénykönyveket, mely váltások új szemléletet hoztak ezekbe az országokba. Egyrészt a rendszerváltás előtti munkaszervezési modellek részben vagy egészben átalakultak, igazodva egy újfajta kapitalista piacfelfogáshoz. Az előző két hatáshoz kapcsolódik, hogy mindkét ország kérte a tagfelvételét az Európai Unióba, melynek előfeltétele volt az EU normáinak a nemzeti jogba való beemelése és az EU minimumstandardjainak való megfelelés. Ezek az EU-s hatások jelentős részben érintették a munkajogot és a munkaidőre vonatozó részeket. A fentieken túl nemcsak a jogi és gazdasági változásokat szükséges szemügyre venni, hanem a társadalmi változásokat, a rugalmas jogviszonyok irányába történő elmozdulásokat és a digitalizáció hatásait is. A kérdőívben romániai és magyarországi közgazdasági vagy jogi végzettségű vagy még ilyen tanulmányokat folytató fiatalokat (20–29 évesek) kérdeztünk meg arról, hogy milyennek ítélik a munkaidőt és a túlórát. Kutatási kérdésként megfogalmaztuk, hogy van-e eltérés vagy hasonlóság a Romániában vagy Magyarországon élő fiatalok véleményei között a munkaidő-beosztást, a túlórát, valamint a munkaadótól származó megbecsülést illetően. Feltevésünk szerint ez a fiatal korosztály jellemzően lakóhelytől függetlenül hasonló módon vélekedik a munkaidőről és a munkaerőpiacról, de a munkatapasztalat befolyásolóerővel bír a munkaidő kérdéskörét illetően.
Kulcsszavak: munkajog, munkaidő, rendszerváltás, kihívások
Az állampolgárság és állampolgári részvétel térben és időben változó fogalmak, amelyek kutatása folyamatosan időszerű marad. A gyakran apolitikusnak tekintett 17-18 éves állampolgárok esetében különösen fontos kérdés, hogyan látják helyüket a társadalomban és szerepüket a folyamatokban, ugyanis ők a jövő szavazói. A tanulmányban elsősorban arra keresem a választ, hogy a felnőtté válás küszöbén álló diákok esetében milyen kategóriák különíthetők el az állampolgári részvétel tekintetében, illetve ezen kategóriák milyen sajátosságokkal rendelkeznek. Továbbá igyekszem feltérképezni, hogy milyen dimenziók mentén értelmezik a fiatalok az állampolgár fogalmát, és milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak ahhoz, hogy valakit „jó állampolgárnak” minősítsenek. Ennél a kérdésnél célom rávilágítani a befolyásoló tényezőkre és ezek erősségére. Az eredményekből kiderül, hogy a diákok négy típusa különül el részvétel szempontjából: a részvételt halmozók, a „hagyományosak”, a tiltakozók és a passzívak. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az ideális állampolgár tulajdonságai három faktorba rendeződnek a fiatalok válaszai alapján: tájékozottság- és aktivitás-, szociális, valamint kötelezettségfaktorba. Aktivitásukat és elképzelésüket nagyban befolyásolja, hogy környezetükben milyen követendő példákkal, mintákkal találkoznak. A tanulmány alapjául szolgáló kérdőíves felmérés reprezentatívnak tekinthető Erdély nyolc városának magyar 11. és 12. osztályos diákságára.
Kulcsszavak: állampolgári részvétel, ideális állampolgár, fiatalok
A rendszerváltást követő Romániában is jelentős változások figyelhetőek meg a népesség szerkezetében, melynek egyik vetülete az elöregedés. Kutatásunk az ezüst gazdaság hazai vetületeit vizsgálja az Érmellék példáján.
A vizsgált észak-bihari tájegység egy hátrányos helyzetű mikrorégió, ahol az elmúlt harminc év társadalmi és gazdasági változásai nem hoztak könnyebb életet. Az említett társadalmi változások az etnikai cserében, az elöregedésben, az elöregedés elnőiesedésében, az alacsony iskolai végzettségben érhetőek tetten. A gazdasági mutatók szerint alacsony jövedelem, ingázó munkavállalás jellemzi az itt élőket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás ezen a vidéken leginkább a határátkelők számának a növekedésében, a határ menti ingázásban mutatkozik meg. Kutatásunk tehát az érmelléki idősödő és idős generáció helyzetének vizsgálatára vonatkozik az ezüst gazdaság – azaz a kifejezetten időseket célzó – intézkedések, szolgáltatások mentén. Az ezüst gazdaság komplex, az idős generáció foglalkoztatottságán túlmutató fogalmának meghatározását és az aktív idősödés index dimenzióinak bemutatását követően az empirikus adatok elemzése következik. Tanulmányunk az ezüst gazdaságra úgy tekint, mint azon gazdasági lehetőségek összessége, amely a népesség öregedésével kapcsolatos növekvő köz- és fogyasztói kiadásokra, valamint az ötven év feletti lakosság sajátos szükségletinek kielégítésére egyaránt vonatkozik. Az adatfeldolgozás során az érmelléki idős lakosság életminőségének kvalitatív megismerése révén arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az ezüst gazdaság vagy annak egyes dimenziói milyen mértékben érhetőek tetten az Érmelléken. Tanulmányunkban egy feltáró kutatás keretében az elkészített fókuszcsoportos interjúkból, szakmai és mélyinterjúkból származó információk elemzését az aktív idősödés indexe adta dimenziók keretébe illesztettük. Az alkalmazott elemzési logika mentén az egyes dimenziók bemutatása a fellelhető szekundér adatokon túl a kvalitatív empirikus anyag feldolgozásával egészült ki, így alaposabban megismerhettük az aktív idősödés érmelléki viszonyait és a térségi ezüst gazdaság lehetőségeit.
Kulcsszavak: ezüst gazdaság, aktív idősödés, idősek életminősége, szociális ellátás, idősek foglalkoztatása, idősek társadalmi részvétele
A fiatalok migrációjáról szóló elemzés a YOUMIG projekt keretében készült, annak egyik részkutatásaként. Ez az írás a „tipikus” migránséletutak képét vázolja föl.
Sepsiszentgyörgyön az elvándorlás a legjelentősebb migrációs trend, és az elvándorlók körében azonosíthatóak: rövid távú migránsok – ez a típus elsősorban a roma migránsok jellemzője; hosszú távú migránsok – többségük a jobb megélhetést célozza munkamigrációjával, míg egy kisebb csoport egy időben tanul és dolgozik külföldön. Vannak visszatérő migránsok is, de arányukat nehéz megbecsülni. Kvalitatív kutatásunk során interjúkat készítettünk fiatal migránsokkal.
A jelen tanulmány egy rövid elméleti felvezetővel indul, amelyet a módszertan és az interjúalanyok részletesebb jellemzése követ. A helyi kontextus című fejezet a terepmunka helyszínének demográfiai és gazdasági mutatóit, majd a város vonzó- és taszítótényezőit tekinti át. Részletesebb elemzésre három életutat választottunk ki. Először az életpályák mérföldköveit fogjuk részletezni, ezt követően röviden elemezzük az alanyok kötődéseit, a kibocsátó és a diaszpóraközösségekhez fűződő érzéseiket. Majd azonosítjuk a migrációtípusaikat és a narratív stratégiáikat. Végül a következtetésekben a kiválasztott életutakban megjelenő hasonlóságokat és különbségeket emeljük ki.
Kulcsszavak: migráció, fiatalok, életutak, narratívák
Jelen tanulmány szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek főbb konfliktusainak okait és típusait vizsgálja félig strukturált interjúk által. Egy romániai nonprofit szervezet székhelyén dolgozó tíz alkalmazottal készült mélyinterjúkkal, valamint a civil szervezetek főbb kihívásaira irányuló tanulmányok konzultálásával arra igyekeztem választ keresni, hogyan befolyásolják a munkahelyi konfliktusok a nonprofit szervezeteket, hogyan kezelik az alkalmazottak a nézeteltéréseiket, valamint milyen típusú konfliktusok fordulnak elő leggyakrabban a civil szférában dolgozók körében. A szervezeten belül négy vezető pozíciót betöltő személlyel, két koordinátorral és a végrehajtó csapat tagjával készült mélyinterjú. Ezen interjúk alapján kiderült, a konfliktusok gyökerei a humánerőforrás-részleg túlterheltségében, a munkahelyi motiválás hiányában és az intézményi döntések átláthatatlanságában találhatóak. Ezeket a problémákat a vizsgált szervezet esetében nagymértékben a forráshiány okozza. Ugyanakkor a bizonytalanság, pénzügyi terhek és a finanszírozási projektek végrehajtásával kapcsolatos bürokrácia ellenére is sikeresek a célcsoportokat érintő tevékenységek, az alkalmazottak visszajelzései alapján a célcsoportok reakciója nagy motiválóerő, amelynek segítségével könnyebben átvészelhetőek a belső konfliktusok is.
Kulcsszavak: konfliktus, humán erőforrások, döntéshozás, teljesítmény, következmények, alkalmazottak perspektívája
Az elmúlt évtizedekben az innovációkutatásnak fontos szerep jutott a helyi és regionális gazdasági fejlődés tényezőinek feltárásában. Ma az általánosan elfogadott tudományos kánon része, hogy az innováció különböző formái (technológiai, üzleti és társadalmi innováció) meghatározó szerepet játszanak a városok, régiók, országok gazdasági fejlődésében, versenyképességének alakulásában. A fenti összefüggés arra mutat rá, hogy az innováció fontos tényezője a társadalom térbeliségének, ugyanakkor a földrajz, pontosabban a földrajzi távolság vagy közelség (proximitás) egyik meghatározó eleme az innovációnak. Jelen tanulmányunkban áttekintést nyújtunk az „innováció földrajzának”, pontosabban a „társadalmi innováció földrajzának” legújabb elméleti és empirikus kutatási fejleményeiről, magyarországi alkalmazással.
Kulcsszavak: társadalmi innováció, társadalmi innováció földrajza, regionális fejlődés, földrajzi közelség
Mynard Keynes 1936-ban publikált, A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete c. könyve rávilágított arra, hogy a mély, globális jellegű pénzügyi és gazdasági válságok komoly hatást gyakorolnak a gazdasági gondolkodásra és a gazdaságpolitika formálóira. A bölcs tanul ebből, a balga pedig vissza-visszatér korábbi, hibásnak bizonyult elméleteihez és gyakorlatához.
Ma már az is világos, hogy ezeket a válságokat kiváltó sokkok velünk élnek, időről időre megtörik a gazdaság növekedési trendjeit, ami újra és újra felveti azt a kérdést, hogy a közgazdaságtan és a gazdaságpolitika művelői mit tanultak, tanulhatnak ebből, vagy hogy a rövid távú gazdaságpolitikai érdek a korrekciókat követően legyőzi-e a változtatási szándékokat.
A szerző tanulmányában rövid szakirodalmi visszatekintést követően számba veszi a pandémia miatt kialakult legújabb globális exogén válság hatásait és azokat a kívánatos korrekciós irányokat, amelyek nélkül a jelenlegi válság következményei elhúzódóak lehetnek.
Kulcsszavak: válság, közgazdasági gondolkodás, gazdaságpolitika, pandémia, fenntarthatóság