Az alábbi körinterjúban szociális munkások beszélnek arról, hogy mit jelent nekik ez a szakma, és milyen kihívásokkal találkoztak, találkoznak a mindennapokban. Válaszaik betekintést engednek a szociális munka utóbbi harminc évének történéseibe.
Kulcsszavak: szociális munka kihívásai, szociális ellátás története, fejlődés és hiányterületek
Kutatásunk célja megvizsgálni az iskoláskorban a társak részéről elszenvedett zaklatás jellemzőit fiatal felnőttek retrospektív vizsgálata alapján, továbbá a viktimizáció és zaklatói viselkedés összefüggéseit a fiatal felnőttkori személyiségvonásokkal és önértékeléssel.
Kutatásunkban kérdőíves felmérést végeztünk romániai (erdélyi) és magyarországi magyar fiatal felnőttek között. Az iskolai zaklatást egy három részből álló leíró jellegű, önbeszámoló kérdéssorozattal mértük fel, amit az EU Kids Online elnevezésű kutatásban dolgoztak ki és használtak (Livingstone és mtsai, 2011). A személyiség mérésére a Big Five Inventory (BFI) 44 itemes önbeszámoló kérdőívet alkalmaztuk (a = 0,71), mely a személyiséget öt alapvető dimenzió mentén méri, ezek a következők: extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, neuroticizmus és nyitottság. Az önértékelés felmérése a Rosenberg Önbecsülés Skála segítségével valósult meg (a = 0,72).
A résztvevők kiválasztása kényelmi mintavétel által valósult meg, a személyek a vizsgálatvezetők számára hozzáférhető magyar anyanyelvű fiatal felnőtt populáció köréből kerültek ki. Összesen 209 személy töltötte ki a kérdőíveket, életkoruk 17 és 34 év közötti.
Eredményeink alapján az egyetemisták nagy része, 77,7%-a tapasztalt gyerekkorában iskolai zaklatást, 23,8%-a minden nap vagy szinte minden nap, és 23,1%-a azt vallotta, hogy zaklatott másokat iskolai évei alatt.
A zaklatás és a személyiségvonások kapcsolata szempontjából elmondható, hogy az iskolai zaklatás áldozatai jelentősen introvertáltabbak és neurotikusabbak, mint a zaklatást nem tapasztalt társaik, és a zaklatás elszenvedésének gyakorisága jelentősen befolyásolja az extraverzió, a barátságosság és a nyitottság vonásait. A zaklatás elkövetőivel kapcsolatban elmondható, hogy kevésbé lelkiismeretesek, mint nem zaklató társaik.
Eredményeink rámutatnak arra is, hogy a fiatalok közel fele nem beszélt senkinek a történtekről, csak 28%-uk kért segítséget egy felnőttől, és csak 13%-uk kapott valóban segítséget. Eredményeink egyértelműen hangsúlyozzák a zaklatás elleni iskolai politikák kidolgozásának fontosságát, amelyek kifejezetten foglalkoznak a megelőzéssel, de a megküzdéssel és a szakmai segítség lehetővé tételével is.
Kulcsszavak: iskolai zaklatás, személyiségvonások, önértékelés
Az egészségügyi világjárvány szükségessé tette az egészségvédelem fókuszba kerülését. Tanulmányunkban azt taglaljuk, hogy hogyan befolyásolta a kijárási tilalom a segítő szakmát tanuló, magyar egyetemi hallgatók egy általunk megkérdezett csoportjának a lelki és egészségi állapotát, valamint egészségmagatartását. Azt keressük, hogy mit tettek egészségük megvédése érdekében, milyen védőfaktoroknak köszönhetően tudtak reziliensnek maradni, és megtartani működőképes állapotukat. Rámutatunk azokra az értékekre és működésmódokra, amelyekkel kezelni tudták a helyzetet. Az volt acélunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet arra, hogy a krízishelyzetekkel odafigyeléssel, tudatosan használt technikákkal, az erőforrások céltudatos alkalmazásával lehet egészségesen megküzdeni.
Kulcsszavak: pandémia, krízis, reziliencia, védőfaktorok, egészségmagatartás
Globális definíciója szerint a szociális munka embereket és rendszereket aktivizál, hogy választ adjon az élet kihívásaira és jóllétet mozdítson elő. Teszi mindezt olyan eszközökkel, módszerekkel, amelyeket fel tud használni egyéni és csoportos tanácsadás során, amelyekkel értelemszerűen közelebb tudjavinni az embereket a változáshoz, az ahhoz szükséges lépésekhez.
Jelen írásban egy különleges, a tanácsadásban is használható módszer önértékelés és pályaválasztás kérdésében való alkalmazását ismertetem. A mural painting, azaz a falfestés módszere egy nicaraguai gyökerekkel rendelkező, elsősorban közösségfejlesztő eszköz, amelyet már évek óta használunk Erdélyben, elsősorban jövőképekkel való munka során. A módszert 2019-ben egy vidéki iskola tízedikeseinél, serdülőinél használtam, azzal a céllal, hogy elősegítsem a pályaválasztási bizonytalanság eloszlatását, jövőképük tisztább látását, önértékelésük javítását. Az eredmények alapján az említett kérdéskörökben is sikeres a mural paintinggel való munka.
Kulcsszavak: tanácsadás, mural painting, pályaválasztás, önértékelés, serdülők
Jelen tanulmányban a disszertációs dolgozatom beavatkozási eredményeit szeretném ismertetni. Írásom témája az idős emberek mentálhigiénés támogatása a megküzdésben és ezáltal a lelki egészség megtartásában. Az elején röviden bemutatom a téma szakirodalmi hátterét: a mentálhigiéné fogalmát, a sikeres idősödés aspektusait, a megküzdési stratégiákat, az időskor feladatait, valamint a mentálhigiénés szakember szerepét a megküzdés elősegítésében. A beavatkozási részben összefoglalom a három idős személlyel való mentálhigiénés beszélgetéseket, majd válaszolva a kutatási kérdésekre, bemutatom az eredményeket, saját tapasztalataimat és a konklúziót.
Kulcsszavak: időskor, megküzdés, erőforrások, élettörténeti munka, mentálhigiénés támogatás
A gyermekvédelmi rendszer 1989 óta folyamatos átalakításon megy keresztül. A rendszerváltást követően fokozatosan felszámolták az árvaházakat, helyettük gyermekotthonokat, családi típusú házakat hoztak létre. A tanulmány azt a szemléletváltozást kívánja felvázolni, amely a gyermekvédelemben felnövő, család nélkül nevelkedő gyermekekkel való törődés fejlődését indukálta az elmúlt harminc év Romániájában. A decentralizáció folyamatának három fontosabb periódusát különböztetik meg, melyek mentén én is bemutattam a gyermekvédelmi rendszer elmúlt harminc évét. A romániai gyermekvédelmi rendszer átalakításának is számos akadállyal kellett megküzdenie, mégis példás a jogi, törvényi szabályozása, ami igazodik az ENSZ Gyermekjogi egyezményében foglaltakhoz, hiszen olyan új elveket tart szem előtt, mint a személyközpontúság, a gyermek és család részvétele, a közösség bevonása. Azonban még mindig nagy a szakadék az elmélet és a megvalósítás között. Kormányrendelet írja elő azt, hogy a 2020-as év végéig minden gyermekvédelmi központot fel kell számolni, és prioritásként kell kezelni a rokonoknál való elhelyezést, az örökbefogadást vagy a nevelőszülői programot. Továbbá arra kötelezi a gyermekvédelmi rendszer intézményeit, hogy segítsenek lakást és munkahelyet találni a rendszerből kikerülő fiatalok számára. A rendszerből való kikerülés, a gyermekvédelmi rendszer elhagyása szintén nagy kihívás minden résztvevő számára. A társadalomba sikeresen integrált fiatal felnőtt lehet a jól működő rendszer egyik leghitelesebb visszaigazolása, ami akár a további beavatkozások, átalakítások irányadójaként is szolgálhat.
Kulcsszavak: gyermekvédelemi rendszer, változás, kihívás
A mentálhigiénés szemlélet, a lelki egészségvédelem fontos alappillére sok szociális szolgáltatásnak. Kutatásunk során arra keressük a választ, hogy az erdélyi magyar szociális háló szolgáltatásaiban hogyan alakulnak a mentálhigiénés foglalkoztatások, milyen típusokat ismerünk fel, ezek összeegyeztethetőek-e a szakirodalomban talált foglalkoztatási formákkal, kik és hogyan dolgoznak ezekben a folyamatokban. Tanulmányunkban ismertetjük a 240 szolgáltatást vizsgáló kutatás részeredményeit.
Kulcsszavak: mentálhigiéné, foglalkoztatás, szociális ellátórendszer