A kábítószer-használat világszerte komoly kihívást jelent, különösen a fiataloknak, akik a serdülőkorvulnerabilitása miatt fokozottan ki vannak téve a különböző kockázati magatartásformák veszélyeinek.

Jelen tanulmány egy innovatív prevenciós módszer tervezését és kísérleti alkalmazását mutatja be, amely a szabadulószoba technikáját alkalmazza a 15-16 évesek körében. Az interaktív és élményalapú módszerek célja, hogy a diákok valósághű helyzetekben fejlesszék képességeiket és stratégiáikat a droghasználattal szembeni ellenállásra, elkerülve a büntetőjogi megközelítésű prevenciós programok korlátait (Bezençon et al., 2023; Botvin & Griffin, 2007). A szabadulószoba a drogfogyasztás felé terelő tényezőkre – mint a családi problémák, kortársi nyomás vagy lelki krízisek – fókuszál, és egy 15 éves tinédzser történetén keresztül mutatja be a rászokás folyamatát. Ezáltal nemcsak a megértésre építő prevenció valósul meg, hanem a diákoknak támpontot nyújtunk az egészséges problémamegküzdő mechanizmusok felé.

Kulcsfogalmak: drog, drogprevenció, kábítószer-függőség, szabadulószoba, serdülőkor, vulnerabilitási tényezők

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Jelen szisztematikus áttekintés célja a felnőttek és serdülők körében megfigyelhető digitális függőségek szakirodalmának áttekintése, különös figyelmet fordítva a korcsoportok közötti különbségekre. A 2019 és 2024 között megjelent tanulmányok vizsgálatával elemezzük a különböző digitális függőségek, az internetfüggőség, a közösségimédia-függőség, a streamingfüggőség, az okostelefon-függőség és az onlinejáték-zavar prevalencia arányait. A fiatalok és serdülők körében valamivel magasabb a kockázata a mérsékelt vagy súlyos internetfüggőség kialakulásának, míg a felnőtteknél magasabb a közösségimédia-függőség átlagos szintje. Ezenkívül a serdülők szignifikánsan nagyobb mértékben vesznek részt az online játékban. Ezek az eredmények alátámasztják a digitális függőségek kezelését célzó, életkor-specifikus stratégiák szükségességét.

Kulcsszavak: viselkedésfüggőség, internet, közösségi média, streaming, okostelefon, online játék

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Számtalan profán és szentírási elbeszélés számol be csodálatos körülmények között történő megtérésekről, azonban kevés szó esik azon személyek helyzetéről, akik valamilyen okból fakadóan eltávolodtak vallási közösségüktől. Tanulmányom központi témáját a fiatalok körében fellelhető dekonverziós narratívák képezik. Célom továbbá megvizsgálni, hogy milyen indítékok, okok és tapasztalatok állnak a fiatalok valláselhagyása mögött, valamint milyen kilépési stratégiákat alkalmaznak. A kérdést magyar nemzetiségű erdélyi fiatalok körében vizsgáltam narratív biográfiai interjúk segítségével. A kutatás új perspektívákat nyithat Erdélyben, ahol a dekonverzió jelenségének specifikus okai és következményei korábban nem képezték szociológiai vizsgálatok tárgyát. Az eredmények nem csupán az akadémiai közösség számára érdekesek, hanem a pasztorációban dolgozó szakemberek számára is értékes információkat nyújthatnak.

Kulcsszavak: dekonverzió, vallási dizaffiliáció, erdélyi magyar fiatalok, vallásosság, kilépési narratívák

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet játszik a felsőoktatásban, új lehetőségeket teremtve a tanulás és oktatás terén. Jelen tanulmány a ChatGPT és más MI-eszközök használatát vizsgálja a Sapientia EMTE hallgatói és oktatói körében. A kutatás online kérdőíves felmérést (273 hallgató) és félig strukturált interjúkat (11 oktató) alkalmazott.

Eredményeink szerint a hallgatók körében a ChatGPT a legnépszerűbb MI-eszköz, amelyet tanulási támogatásra, információkeresésre és kreatív ötletelésre használnak. Ezt követi a DeepL és a Grammarly, míg a ResearchGPT, Google Gemini és Microsoft Copilot kevésbé elterjedtek. A társadalomtudomány és közgazdaságtan szakos hallgatók körében figyelhető meg a legnagyobb jártasság, ami az MI használatát illeti, míg a humán és mérnöki területeken tanulók kevésbé alkalmazzák ezeket az eszközöket.

Az oktatók véleménye megoszlik: egyesek innovatív lehetőségként tekintenek az MI-re, míg mások etikai és szabályozási aggályokat fogalmaznak meg, különös tekintettel a plágiumra és a tartalmak eredetiségére. A kutatás rávilágít arra, hogy a technológia felelős integrációjához egyértelmű irányelvekre és oktatói felkészítésre van szükség. Az MI hosszú távú hatásai az oktatásban elsősorban a képzési stratégiák, az infrastruktúra fejlesztése és az etikai szabályozások függvényében alakulnak.

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, ChatGPT, egyetemi hallgatók, egyetemi oktatók

A tanulmány teljes szövege (pdf)