Részletek

Készült: 2021. március 07.

A rendszerváltást követő Romániában is jelentős változások figyelhetőek meg a népesség szerkezetében, melynek egyik vetülete az elöregedés. Kutatásunk az ezüst gazdaság hazai vetületeit vizsgálja az Érmellék példáján.

A vizsgált észak-bihari tájegység egy hátrányos helyzetű mikrorégió, ahol az elmúlt harminc év társadalmi és gazdasági változásai nem hoztak könnyebb életet. Az említett társadalmi változások az etnikai cserében, az elöregedésben, az elöregedés elnőiesedésében, az alacsony iskolai végzettségben érhetőek tetten. A gazdasági mutatók szerint alacsony jövedelem, ingázó munkavállalás jellemzi az itt élőket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás ezen a vidéken leginkább a határátkelők számának a növekedésében, a határ menti ingázásban mutatkozik meg. Kutatásunk tehát az érmelléki idősödő és idős generáció helyzetének vizsgálatára vonatkozik az ezüst gazdaság – azaz a kifejezetten időseket célzó – intézkedések, szolgáltatások mentén. Az ezüst gazdaság komplex, az idős generáció foglalkoztatottságán túlmutató fogalmának meghatározását és az aktív idősödés index dimenzióinak bemutatását követően az empirikus adatok elemzése következik. Tanulmányunk az ezüst gazdaságra úgy tekint, mint azon gazdasági lehetőségek összessége, amely a népesség öregedésével kapcsolatos növekvő köz- és fogyasztói kiadásokra, valamint az ötven év feletti lakosság sajátos szükségletinek kielégítésére egyaránt vonatkozik. Az adatfeldolgozás során az érmelléki idős lakosság életminőségének kvalitatív megismerése révén arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az ezüst gazdaság vagy annak egyes dimenziói milyen mértékben érhetőek tetten az Érmelléken. Tanulmányunkban egy feltáró kutatás keretében az elkészített fókuszcsoportos interjúkból, szakmai és mélyinterjúkból származó információk elemzését az aktív idősödés indexe adta dimenziók keretébe illesztettük. Az alkalmazott elemzési logika mentén az egyes dimenziók bemutatása a fellelhető szekundér adatokon túl a kvalitatív empirikus anyag feldolgozásával egészült ki, így alaposabban megismerhettük az aktív idősödés érmelléki viszonyait és a térségi ezüst gazdaság lehetőségeit.

Kulcsszavak: ezüst gazdaság, aktív idősödés, idősek életminősége, szociális ellátás, idősek foglalkoztatása, idősek társadalmi részvétele

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2021. március 07.

A fiatalok migrációjáról szóló elemzés a YOUMIG projekt keretében készült, annak egyik részkutatásaként. Ez az írás a „tipikus” migránséletutak képét vázolja föl.

Sepsiszentgyörgyön az elvándorlás a legjelentősebb migrációs trend, és az elvándorlók körében azonosíthatóak: rövid távú migránsok – ez a típus elsősorban a roma migránsok jellemzője; hosszú távú migránsok – többségük a jobb megélhetést célozza munkamigrációjával, míg egy kisebb csoport egy időben tanul és dolgozik külföldön. Vannak visszatérő migránsok is, de arányukat nehéz megbecsülni. Kvalitatív kutatásunk során interjúkat készítettünk fiatal migránsokkal.

A jelen tanulmány egy rövid elméleti felvezetővel indul, amelyet a módszertan és az interjúalanyok részletesebb jellemzése követ. A helyi kontextus című fejezet a terepmunka helyszínének demográfiai és gazdasági mutatóit, majd a város vonzó- és taszítótényezőit tekinti át. Részletesebb elemzésre három életutat választottunk ki. Először az életpályák mérföldköveit fogjuk részletezni, ezt követően röviden elemezzük az alanyok kötődéseit, a kibocsátó és a diaszpóraközösségekhez fűződő érzéseiket. Majd azonosítjuk a migrációtípusaikat és a narratív stratégiáikat. Végül a következtetésekben a kiválasztott életutakban megjelenő hasonlóságokat és különbségeket emeljük ki.

Kulcsszavak: migráció, fiatalok, életutak, narratívák

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2021. március 07.

Jelen tanulmány szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek főbb konfliktusainak okait és típusait vizsgálja félig strukturált interjúk által. Egy romániai nonprofit szervezet székhelyén dolgozó tíz alkalmazottal készült mélyinterjúkkal, valamint a civil szervezetek főbb kihívásaira irányuló tanulmányok konzultálásával arra igyekeztem választ keresni, hogyan befolyásolják a munkahelyi konfliktusok a nonprofit szervezeteket, hogyan kezelik az alkalmazottak a nézeteltéréseiket, valamint milyen típusú konfliktusok fordulnak elő leggyakrabban a civil szférában dolgozók körében. A szervezeten belül négy vezető pozíciót betöltő személlyel, két koordinátorral és a végrehajtó csapat tagjával készült mélyinterjú. Ezen interjúk alapján kiderült, a konfliktusok gyökerei a humánerőforrás-részleg túlterheltségében, a munkahelyi motiválás hiányában és az intézményi döntések átláthatatlanságában találhatóak. Ezeket a problémákat a vizsgált szervezet esetében nagymértékben a forráshiány okozza. Ugyanakkor a bizonytalanság, pénzügyi terhek és a finanszírozási projektek végrehajtásával kapcsolatos bürokrácia ellenére is sikeresek a célcsoportokat érintő tevékenységek, az alkalmazottak visszajelzései alapján a célcsoportok reakciója nagy motiválóerő, amelynek segítségével könnyebben átvészelhetőek a belső konfliktusok is.

Kulcsszavak: konfliktus, humán erőforrások, döntéshozás, teljesítmény, következmények, alkalmazottak perspektívája

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2021. március 07.

Az elmúlt évtizedekben az innovációkutatásnak fontos szerep jutott a helyi és regionális gazdasági fejlődés tényezőinek feltárásában. Ma az általánosan elfogadott tudományos kánon része, hogy az innováció különböző formái (technológiai, üzleti és társadalmi innováció) meghatározó szerepet játszanak a városok, régiók, országok gazdasági fejlődésében, versenyképességének alakulásában. A fenti összefüggés arra mutat rá, hogy az innováció fontos tényezője a társadalom térbeliségének, ugyanakkor a földrajz, pontosabban a földrajzi távolság vagy közelség (proximitás) egyik meghatározó eleme az innovációnak. Jelen tanulmányunkban áttekintést nyújtunk az „innováció földrajzának”, pontosabban a „társadalmi innováció földrajzának” legújabb elméleti és empirikus kutatási fejleményeiről, magyarországi alkalmazással.

Kulcsszavak: társadalmi innováció, társadalmi innováció földrajza, regionális fejlődés, földrajzi közelség

A tanulmány teljes szövege (pdf)