Részletek

Készült: 2021. március 07.

A tanulmányban először röviden bemutatjuk Románia egészségügyi rendszerében a rendszerváltás után bekövetkezett fontosabb változásokat, valamint azokat a stratégiákat és jogszabályokat, amelyek ezeket alakították. Ezt követően olyan idősorokat vizsgálunk meg, amelyek kiemelkedően fontosak az ország közegészségügyi állapotának a jellemzése szempontjából. A bemutatásban először az országos adatokat hasonlítjuk össze az EU-s országokéval, majd Erdélyre fókuszáltan elemezzük az országon belüli regionális eltéréseket is.

Kulcsszavak: egészségügyi ellátás, egészségügyi reformok, halálokok, regionális különbségek, Erdély – Románia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2021. március 07.

Az alkoholfogyasztás, a modern ipari kapitalizmus és a bérmunka terjedése kontextusában a 18. századtól kezdődően fokozatosan nőtt. Ez a növekedés folytatódott Európa keleti és nyugati részében a második világháború után államszocialista rendszerbe átstrukturált országokban, így Romániában is. Jelen tanulmány az időszak alkoholpolitikai rendelkezéseiből kiindulva, az államszocialista periódus alkoholfogyasztási dinamikáját elemzi. Három periódus különíthető el: az alkohol mint stabil állami jövedék, a bővülő hozzáférés mint a jólét mutatója (növekvő fogyasztás), a harmadik a fogyasztási helyzetek behatárolásának és a fogyasztás visszafogásának a periódusa.

Kulcsszavak: társadalomtörténet, alkoholfogyasztás, életmód, kommunizmus, Románia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2021. március 07.

két főbb kérdést vizsgáltunk, egyfelől arra kerestük a választ, hogy az elmúlt három évtizedben hogyan változtak a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó jogszabályi előírások Magyarországon és Romániában, másfelől pedig arra kerestük a választ, hogy a 20–29 éves korosztály napjainkban hogyan viszonyul a munkaidőhöz, túlmunkához. Mindkét országban lecserélték a rendszerváltás előtti munkatörvénykönyveket, mely váltások új szemléletet hoztak ezekbe az országokba. Egyrészt a rendszerváltás előtti munkaszervezési modellek részben vagy egészben átalakultak, igazodva egy újfajta kapitalista piacfelfogáshoz. Az előző két hatáshoz kapcsolódik, hogy mindkét ország kérte a tagfelvételét az Európai Unióba, melynek előfeltétele volt az EU normáinak a nemzeti jogba való beemelése és az EU minimumstandardjainak való megfelelés. Ezek az EU-s hatások jelentős részben érintették a munkajogot és a munkaidőre vonatozó részeket. A fentieken túl nemcsak a jogi és gazdasági változásokat szükséges szemügyre venni, hanem a társadalmi változásokat, a rugalmas jogviszonyok irányába történő elmozdulásokat és a digitalizáció hatásait is. A kérdőívben romániai és magyarországi közgazdasági vagy jogi végzettségű vagy még ilyen tanulmányokat folytató fiatalokat (20–29 évesek) kérdeztünk meg arról, hogy milyennek ítélik a munkaidőt és a túlórát. Kutatási kérdésként megfogalmaztuk, hogy van-e eltérés vagy hasonlóság a Romániában vagy Magyarországon élő fiatalok véleményei között a munkaidő-beosztást, a túlórát, valamint a munkaadótól származó megbecsülést illetően. Feltevésünk szerint ez a fiatal korosztály jellemzően lakóhelytől függetlenül hasonló módon vélekedik a munkaidőről és a munkaerőpiacról, de a munkatapasztalat befolyásolóerővel bír a munkaidő kérdéskörét illetően.

Kulcsszavak: munkajog, munkaidő, rendszerváltás, kihívások

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2021. március 07.

Az állampolgárság és állampolgári részvétel térben és időben változó fogalmak, amelyek kutatása folyamatosan időszerű marad. A gyakran apolitikusnak tekintett 17-18 éves állampolgárok esetében különösen fontos kérdés, hogyan látják helyüket a társadalomban és szerepüket a folyamatokban, ugyanis ők a jövő szavazói. A tanulmányban elsősorban arra keresem a választ, hogy a felnőtté válás küszöbén álló diákok esetében milyen kategóriák különíthetők el az állampolgári részvétel tekintetében, illetve ezen kategóriák milyen sajátosságokkal rendelkeznek. Továbbá igyekszem feltérképezni, hogy milyen dimenziók mentén értelmezik a fiatalok az állampolgár fogalmát, és milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak ahhoz, hogy valakit „jó állampolgárnak” minősítsenek. Ennél a kérdésnél célom rávilágítani a befolyásoló tényezőkre és ezek erősségére. Az eredményekből kiderül, hogy a diákok négy típusa különül el részvétel szempontjából: a részvételt halmozók, a „hagyományosak”, a tiltakozók és a passzívak. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az ideális állampolgár tulajdonságai három faktorba rendeződnek a fiatalok válaszai alapján: tájékozottság- és aktivitás-, szociális, valamint kötelezettségfaktorba. Aktivitásukat és elképzelésüket nagyban befolyásolja, hogy környezetükben milyen követendő példákkal, mintákkal találkoznak. A tanulmány alapjául szolgáló kérdőíves felmérés reprezentatívnak tekinthető Erdély nyolc városának magyar 11. és 12. osztályos diákságára.

Kulcsszavak: állampolgári részvétel, ideális állampolgár, fiatalok

A tanulmány teljes szövege (pdf)