A tanulmányban a párkapcsolatokon belül leggyakrabban alkalmazott konfliktusmegoldási módok kapcsolatát vizsgáltuk szociodemográfiai és párkapcsolati tényezőkkel, az Életünk fordulópontjai – Erdély című felmérés erdélyi adatbázisára támaszkodva. A nyíltan agresszív kapcsolatokat az asszertív kapcsolatoktól a szociodemográfiai tényezők közül a társadalmi-gazdasági helyzet, valamint az életminőség szubjektív értékelése különbözteti meg. E vonatkozásban nem találtunk nemi különbségeket. Az inkább agresszív konfliktusmegoldási módot alkalmazók kevésbé elégedettek párkapcsolataikkal és inkább érzik úgy, hogy magányosak, és hogy nem hallgatják, nem értik meg őket. A nemi szerepelvárások tekintetében az agresszív viselkedést tanúsítók hagyománykedvelőbbnek bizonyultak.Antal Imola a BBTE Szociális Munka Tanszékének adjunktusa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Szigeti Júlia pszichológus, az Artemis Központ munkatársa és a BBTE doktorandusa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány az Életünk fordulópontjai – Erdély című, 2006-os erdélyi szociológiai kutatás adatai alapján az erdélyi magyar 21–44 év közötti férfiak és nők munkaerő-piaci helyzetét írja le, és ezt a nők munkavállalásáról, valamint a nemi szerepekről kialakult vélekedések kontextusába helyezi. A munkaerőpiacon kialakult nemi egyenlőtlenségek különféle formáinak – a férfiakra és nőkre jellemző eltérő foglalkoztatási és munkanélküliségi szintnek, az inaktivitás nemenként változó jellegének és időtartamának, a foglalkozási szegregációnak és jövedelmi különbségeknek – a vizsgálata kitüntetett helyet foglal el a posztszocialista társadalmakra vonatkozó társadalmi nemi elemzésekben. Mégis a kilencvenes évek elején megfogalmazott borúlátó előrejelzéseket, amelyek a nőket a gazdasági átalakulások vesztesei közé sorolták, romániai és erdélyi viszonylatban kevésbé szisztematikusan ellenőrizték szociológiailag. A tanulmány első részében a női foglalkoztatás jellegének leírását az alacsony munkanélküliségre vonatkozó prognózisok cáfolata követi, majd a jövedelmi rés szocio-demográfiai és foglalkozási változókkal történő magyarázata. A második rész a vizsgált népesség döntő többségére jellemző tradicionális nemi szerepfelfogást értelmezi: a nők magán- és nyilvános szférában kialakult pozícióiról vallott nézetek, a nemi egyenlőség értékeinek népszerűtlensége összhangban van azzal a valósággal, amely az erdélyi magyar munkavállalók esélyeit és helyzetét jellemzi. A szerző szociológus, a kolozsvári BBTE Szociológia Tanszékének tanársegédje, doktorandus (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a népesség foglalkoztatottságának és a munkaerőpiac keresleti oldalának a változásait vizsgálja idősoros statisztikák és egy kérdőíves felmérés eredményei alapján. A vizsgálat mennyiségileg releváns képet nyújt az alkalmazott munkaerő összetételével és rekrutációjával kapcsolatos adatokról, a vállalkozások munkaerő-gazdálkodásával kapcsolatos jövőbeni terveiről, az alkalmazottakkal szemben támasztott szakmai elvárásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az erdélyi megyék munkaerőpiacára a részmunkaidős foglalkoztatottság szerény hányada, a személyes hálózatokon történő munkaerő-rekrutáció túlsúlya a jellemző. A potenciális munkaerő értékelésében a vállalatvezetők a munkakörnek megfelelő képzettség és szakmai tapasztalat helyett a kooperációs és alkalmazkodókészséget, illetve a megbízhatóságot mint karakterológiai jellemzőket sorolták az első helyre. A szerző szociológus, a BBTE Szociológia Tanszékének egyetemi tanársegédje (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány célja az erdélyi magyarok természetes nemzeti identitásának vizsgálata ún. bővített gyorsjelentés formájában. A témakör magába foglalja a kisebbségi, kulturális, nemzeti és az állampolgári identitáselemek vizsgálatát a Kárpát Panel kutatás 2007. évi adatfelvétele alapján. A megkérdezett minta öt országban 2930 esetet tartalmaz. Erdélyben 900 magyar anyanyelvű személyt kérdeztünk meg. A mintavétel a háztartások szintjén többlépcsős véletlen kiválasztással történt, a háztartás keretein belül pedig a kérdezőbiztosok szabad kvótás módszerrel választották ki a megkérdezettet.
A vizsgálat során az erdélyi magyarok identitáselemeinek feltárására és leírására törekedtünk, választ keresve olyan kérdésekre, mint a kultúrnemzet eszméjének identitásformáló szerepe, a saját nemzeti csoport természete, illetve a romániaiság konstrukciója. A tanulmány második részében a magyarsághoz való tartozást kifejező szimbólumokat elemezzük, valamint azt, milyen szociodemográfiai jellemzők szerint lehet eltéréseket észlelni a nemzeti identitástudatban? A szerző szociológus, a kolozsvári BBTE Szociológiai Tanszékének docense (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)