A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából 2003 nyarán nagy horderejű kutatásra került sor a Magyarországon kívüli magyar jellegű kulturális intézményrendszerről. A vizsgálat célja minél teljesebb statisztikai képet kialakítani a szóban forgó intézményekről, áttekinthető és ellenőrizhető adatbázist létrehozni a magyar támogatáspolitika számára. Ezt a célt érte el a kutatócsoport, s eredményeinek összefoglalóját közli ezúttal az Erdélyi Társadalom, egyfajta gyorsjelentésben.
Csata Zsombor szociológus, a BBTE Szociológia Tanszéke Magyar Tagozatának doktorandusz munkatársa, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem doktori hallgatója. Szakterülete a gazdaságszociológia. Kiss Dénes szintén a BBTE Szociológia Tanszéke Magyar Tagozatának munkatársa és az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori hallgatója; szakterülete a falukutatás. Kiss Tamás, szociológus, az ELTE doktori hallgatója; szakterülete a demográfia.
A romániai magyarokra vonatkozó demográfiai kutatásoknak a 2002. évi romániai népszámlálások adtak lendületet. A legfontosabb megválaszolandó kérdés az volt, hogy mivel magyarázható a magyar népesség mértékében a szakértőket is meglepő fogyása. Ők gyakorlatilag megegyeztek abban, hogy három fő tényezővel kell számolnunk. Ezek a természetes népmozgalom, a migráció, illetve az asszimiláció. Az első tényezőt, a természetes népmozgalmi folyamatok alakulását járja körül e tanulmány szerzője, aki szociológus, diplomáját a kolozsvári BBTE Szociológia Szak Magyar Tagozatán szerezte. Jelenleg az RMDSZ szakértőjeként a Demográfiai Munkacsoport szervezője, illetve az ELTE doktori hallgatója. Érdeklődési területei: demográfia, nemzetközi migráció, biográfia-elemzés.
Erdélyben az elmúlt öt-hat évben a magyar népességre kérdőíves vizsgálatok egész sorát végezték el. Ezek többsége valamilyen formában tartalmazott a migrációs potenciálra vonatkozó kérdést. Tanulmányunkban kísérletet teszünk ezeknek az eredményeknek az áttekintésére. (A tanulmány a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett „Demográfiai folyamatok a Kárpát-medencében" elnevezésű kutatás alapján készült. Várható, hogy a teljes vizsgáltai anyag kötetben megjelenik.) Úgy véljük, hogy az erdélyi magyarok migrációs szándékait a romániai migráció kontextusában érthetjük meg, ezért a magyar nemzetiségű populáció esetében mért adatok országos trendekhez viszonyított jellegzetességeit is tisztázni szeretnénk. Ezzel a migráció (migrációs szándék) és az etnicitás kapcsolatára kérdezünk rá. Végül a vándorlási szándékok okait szeretnénk tisztázni, a tárgyalt empirikus anyagra hagyatkozva. Tudott, hogy a migráció szándéka leginkább a fiatal korosztályokat jellemzi, és ez minden vándorló népesség esetén igaz (Sik–Simonovits, 2003:55). Emellett a fiatal korosztályok migrációs viselkedése befolyásolja leginkább a jövőbeni erdélyi népesedési trendeket. Ez indokolja, hogy az elemzésnek ebben a fázisában, a „Mozaik 2001" nevű kutatás vonatkozó adatait felhasználva a fiatal korosztályra összpontosítunk.
A tanulmány azokat az eljárásokat elemzi, amelyek segítségével az elmúlt évtizedekben az erdélyi magyar társadalomtudomány saját, változó megnevezésekkel illetett tárgyát ("magyarságot", „romániai magyar társadalmat", „magyar népességet") megalkotta. A szerző a népesedés kérdéskörét helyezi középpontba, de nem csupán demográfiai tanulmányokat vizsgál.
Kiss Tamás szociológus, demográfus, az RMDSZ Ügyvezető Elnökség alkalmazottja. e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
A tanulmány a romániai demográfiai diskurzusok alakulását vizsgálja a hatvanas évektől az ezredfordulóig. Az elemzés a demográfiai átmenet elméletének változásaira összpontosít. Az elmélet középpontjában a társadalmi modernizáció kérdésköre áll. A demográfiai átmenet romániai értelmezésének változását a modernizációra vonatkozó elképzelések átalakulása okozta. A tanulmány ezen keresztül azt vizsgálja, hogy melyek azok a diszciplínán kívüli (politikai, társadalmi) tényezők, amelyek a demográfiai diskurzust meghatározzák. Kiss Tamás szociológus-demográfus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) kutatója, az Kutatási és Elemző Osztály felelőse (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).