A tanulmány teljes szövege (pdf)

Jelen írásban a szerzők arra vállalkoznak, hogy a turizmus régiófejlesztésben betöltött eszközszerepét vázolják. A Bihar megyei Körösrév kistérség turisztikai marketingtervének példáján egy lehetséges elméleti és analitikus modelljét is megadják, az empirikus adatszerzés/elemzés – diagnózis – turistaprofi lok – igények – objektív lehetőségek és erőforrások tengelyen.Kulcsszavak: kistérség, régiófejlesztés, turizmus, turista profi lok, lehetőségek és erőforrások.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunk az elsőgenerációs városlakók kérdésével, főleg azok társadalmi jellegzetességeinek leírásával foglalkozik. Kutatásunk alanyai azok az elsőgenerációs városlakók voltak, akik a szocialista modernizációs politika – az indusztrializációs és urbanizációs folyamatok – által létrehozott körülmények között faluról városra költöztek.A kommunista indusztrializáció velejárója volt a falu-város irányú, nagyméretű populációt megmozgató mobilitás. A rurális környezet lakosságát mindenekelőtt a városokban létrehozott ipari létesítmények, az ezekben jelenlevő munkaerő-szükséglet, azaz a munkalehetőségek vonzották; e folyamat ugyanakkor egybeesett a mezőgazdasági tulajdonok kollektivizálásával. A szocialista-kommunista időszak Romániájában zajló erőteljes iparosítás során létrehozott, akkor – a KGST keretein belül – jelentős stratégiai értékkel bíró, és csakhamar veszteségesnek bizonyuló üzemek bezárása és privatizálása jelenti ma a román gazdasági reform sarkkövét. 1989 után, a piacosodás folyamatának beindulásával, a nagy ipari üzemek bezárása és az alkalmazottak elbocsátása jelentős szociális feszültséget eredményezett és eredményez mindmáig: megnőtt a munkanélküliség, jelentőssé vált az elszegényedés és mindez, az előbbiekben vázoltak alapján, lényeges mértékben érintette és érinti azt az egykori falusi populációt, amely a szocialista időszakban vált városlakóvá. Ilyen értelemben tanulmányunk az elsőgenerációs kolozsvári városlakók társadalmának nem csupán gazdasági vonatkozásaira tér ki, hanem e csoport(ok) életének különböző kapcsolati és életmódbeli aspektusaira is, valamint az egyének mobilitási mutatóit is vizsgálja.Tanulmányunk módszertani alapját egy kérdőíves kutatás képezi, amelyet 2002. június 20. és 2002. július 10. között végeztünk a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének tanáraival.1 A 923-as elemszámú minta Kolozsvár felnőtt korú lakosságára reprezentatív. A kérdőíves adatfelvétel során főként a városba költözés okait és folyamatát, a migráció indítékát és annak körülményeit igyekeztünk feltérképezni. Adatokat gyűjtöttünk továbbá az elsőgenerációs városlakók életmódjáról, fogyasztási szokásairól, időbeosztásáról, végül vizsgálatunk tárgyát képezte a városlakók társadalmi kapcsolathálója, illetve a foglalkozási struktúrában elfoglalt helye is.A kérdőíves kutatáson kívül hólabda módszerrel 50 félstrukturált interjút is készítettünk. Interjúvezetőnk elsősorban a vizsgált társadalmi kategória kulturális jegyeinek, életmódjának, cselekvési és magatartási mintáinak megismerésére irányult, feltárva ugyanakkor az alany városhoz, illetve szülőfalujához való kötődésének jellegét és mértékét.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Jelen tanulmányban a szerzők arra vállalkoznak, hogy a Kolozsvár fizikai és társadalmi terében zajló változások irányát megragadják, azt a hipotézist fogalmazva meg, hogy e vonások Kolozsvár leendő posztmodern jegyeire utalnak. Amellett érvelnek, hogy a városkép tudatosátalakítása jelzi azt a tendenciát, amelynek végső célja egy piacosítható Kolozsvár-márka kialakítása, s amelyet globális folyamatok – egy globális városrendszerbe való betagolódás külső kényszerei – vezérelnek.

A szerzők mindketten szociológusok, Pásztor Gyöngyi a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékén tanársegéd valamint a Budapesti Corvinus Egyetem doktori hallgatója, szakterülete a városszociológia. Péter László a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékének adjunktusa, szakterülete a közvélemény, társadalmi problémák, és szegénységszociológia. E-mail címek: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A szerző a 2012-es londoni olimpiai játékok társadalmi hatásait taglalja, kiemelten a városi térben végbement folyamatokat és a jövőben várható következményeket a városszociológia fogalomtárát használva. Arra a következtetésre jut, hogy a 2012-es kiadású nyári játékok pozitív hatásai az előzetes tervezés, valamint a tudatos városépítészeti terveknek köszönhetőek, ugyanakkor valós kockázatokat is jelent Kelet-London szegényebb népessége számára, akik a rehabilitációs projektek nyomán létrejövő ingatlanpiaci változások és dzsentrifikáció miatt nyomás alá kerülhetnek.

Kulcsfogalmak: olimpia, Olimpiai Park, London, dzsentrifikáció, városi tér, társadalmi változás, tervezés

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A feltáró jellegű tanulmány az észak-erdélyi kreatív iparágak és IT-szektorban vállalkozók szociodemográfiai profiljának megrajzolására törekszik. Empirikus alapját a régióban végzett kérdőíves kutatás és negyven vállalkozás és vállalkozó elemzése képezi. Az eredmények alapján a dinamikusan fejlődő ágazatban működtetői elsősorban ilyen speciális tudások és készségek birtokosai, amelyek eladhatók, és amire a gyorsan változó gazdaság körülményei között megjelent újszerű mikropiacok és sajátos niche-ek felfedezése és kiaknázása ad lehetőséget.

Kulcsszavak: gazdaság, vállalkozások, kreatív iparágak, vállalkozói szegmensek, Románia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a szuburbanizáció romániai folyamatait vizsgálja népszámlálási adatok alapján, különös tekintettel a rendszerváltást követő időszakra. Rámutat, hogy a nagyvárosok (pl. Bukarest, Kolozsvár, Temesvár) környékén erőteljes szuburbanizáció zajlik, amely a városi lakosság kiáramlásával és az elővárosi települések gyors növekedésével jár. A jelenség társadalmi, gazdasági és területi átrendeződéseket eredményezett, miközben a kisebb városok és hátrányos helyzetű régiók gyakran demográfiai hanyatlást tapasztalnak. A szuburbanizáció három forgatókönyvét azonosítja: az elmaradt, a kibontakozó és az erőteljes szuburbanizációt. A folyamatot a gazdasági tényezők, az infrastruktúra fejlesztése, valamint az ingatlanpiaci különbségek befolyásolják, ugyanakkor növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és szabályozatlan területhasználat is kíséri.

Kulcsszavak: urbanizáció, szuburbanizáció, posztszocialista városfejlődés, metropoliszövezetek, népességváltozás, térbeli átrendeződés

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány Zetelaka községében vizsgálja a medvék és az emberek közötti interakciókat, különös figyelmet szentelve a turizmus hatásaira. A község környezeti és társadalmi szempontból is jelentős barnamedve-populációval rendelkezik, amely a turisták számára vonzó látványosságot jelent. Azonban a medvék és az emberek közötti közeledés nemcsak ökológiai, hanem társadalmi feszültségeket is generál. A tanulmány feltárja, hogy a medvék elfogadottsága a községben attól függ, hogy azok milyen távolságra kerülnek az emberek mindennapi életétől. A turizmus, különösen a fokozódó turistalátogatottság, közvetlen hatással van az ökológiai egyensúlyra és a medvék viselkedésére, ami hosszú távon közösségi és természetvédelmi problémákhoz vezethet.

Kulcsszavak: ember-állat interakciók, turizmus hatása, turizmus branding, medve elfogadottság, közösségi narratívák, természetvédelem, fenntarthatóság, ökológiai problémák, Zetelaka, társadalmi konfliktusok

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Jelen írás célja Carlos Moreno The 15-Minute City című könyvének kritikai értelmezése, különös tekintettel a koncepció kelet-európai alkalmazásának lehetőségeire. A tanulmány Budapest, Bukarest és Kolozsvár példáin keresztül vizsgálja, hogy a modell az adott strukturális és kulturális korlátok között milyen mértékben integrálható. A szerző amellett érvel, hogy a 15 perces város nem csupán várostervezési eszköz, hanem részvételalapú városi demokráciavízió is, ha jól alkalmazzák, nemcsak parkokat és sétálóutcákat jelenthet, hanem időt, közösséget és élhetőbb hétköznapokat is.

Kulcsszavak: 15 perces város, időtudatos várostervezés, kronourbanizmus, fenntartható városfejlesztés, városi mobilitás, zöld infrastruktúra, kelet-európai városok, szocialista várostervezési örökség, közlekedéspolitika, gentrifikáció

A tanulmány teljes szövege (pdf)