E szöveg folytatása a korábban az Erdélyi Társadalomban és máshol megjelent tanulmányaimnak, melyeknek tárgya a nyugati férfibeállítódások hosszú távú átalakulásának vizsgálata. Először a lovagi és a klerikus maszkulinitás szembenállásával foglalkozom, bemutatva, hogy a hegemón lovagi minta részleges diszpozíciódrill, míg az ellenhegemón klerikus minta totális diszpozíciódrill révén kerül bevésésre. Majd – a rablólovag és a lovag közötti oppozícióra koncentrálva – tágítani igyekszem a hegemón maszkulinitás diszpozicionális univerzumát, hangsúlyozva, hogy a beállítódások folyamatosan változnak, és az archaikus habitusmagra relacionálisan kondicionált beállítódásrétegek rakódnak. Ezt követően az ellenhegemón maszkulinitás diszpozicionális univerzumát, vagyis a klerikus létformán belül distinkciókat és alvariációkat igyekszem megragadni a pap és a szerzetes, valamint az egyes szerzetesrendek közötti különbségeket vizsgálva. Végül amellett érvelek, hogy a lovagi és a papi férfiasság közötti határok nem húzhatók meg egyértelműen, hiszen e két határeseti típus között számos bizonytalan kontúrú figuráció létezik; vagyis a középkor végére hibrid maszkulin habitusok jönnek létre.

Kulcsszavak: középkor, hegemón és ellenhegemón maszkulinitások, lovag, klerikus, pap, szerzetes, hibrid habitus

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A Gyergyói-medence térségében a táji környezet az elmúlt évszázadok gazdálkodási módját tükrözi vissza (Máté 2007, Ujj–Fehér 2016). A térség szociális-ökológiai fenntarthatósága kapcsán kulcsfontosságú a helyi társadalom tudatossága a tájfenntartó gazdálkodás terén, amely itt elsősorban az állattartást, főként juh-, kecske- és szarvasmarhatartást és az állati termékek feldolgozását jelenti (HMAS 2009). Jelen tanulmányban a Gyergyói-medencében 2015 nyarán végzett empirikus kutatás és kapcsolódó szakirodalom tanulságai alapján a tejtermelés, -feldolgozás és értékesítés folyamatán keresztül mutatjuk be azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a táj és ember egymást fenntartó kapcsolatát. Az eredmények egy sajátos kettősséget mutatnak. Egyrészt a táj és a társadalom egymásrautaltsága tapasztalható, ugyanis sokak megélhetésében jelentős szerepet tölt be a tájfenntartó gazdálkodás. Ők az élelmiszer-termelésen túl a táj kezelését is ellátják, megelőzve ezzel a táj degradációját, természeti konfliktusokat, megőrizve a vidéki lakosság identitását évszázadokig meghatározó ismereteket, hagyományokat, valamint a táj változatos hasznosításának lehetőségét. Másrészről azonban számos tényező akadályozza a gazdálkodók tudatosságának megerősödését az ökológiai gazdálkodás terén (demográfiai sajátosságok, vállalkozói kultúra, érdekellentétek, együttműködési hajlandóság, munkaerő, EU-s támogatáspolitika, modernizáció stb.). E tényezők számbavételével a Gyergyói-medence jövőbeli kihívásaira igyekszünk felhívni a figyelmet.

Kulcsszavak: táj, ökológiai gazdálkodás, Gyergyói-medence, tej útja

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az idősgondozók és szociális munkások mint segítő szakemberek fokozottan veszélyeztetettek a kiégési szindróma, a krónikus munkahelyi stressz és a vele való sikertelen megküzdés következtében kialakuló érzelmi, fizikai kimerültség, az elszemélytelenedés és cinizmus, valamint a csökkenő teljesítmény (Maslach, 2003) tekintetében. Kutatásunk során ezt a foglalkozási csoportot céloztuk meg. A tanulmány, amely az első szerző, HR szakos hallgató 2015-ben védett szakdolgozatán alapszik, egy nemzetközi nonprofit szervezet Bihar megyei, idősgondozásra szakosodott munkacsoportot vizsgál1 a kiégés jelenléte, illetve ennek kialakulási kockázatának szempontjából.

A vizsgálatban az összesen 37 személyből álló munkacsapat 34 tagja vett részt. A kutatást két szakaszban valósítottuk meg. Első lépésként egy kérdőíves felmérést végeztünk, amely a kiégés, önbecsülés, stresszel való megküzdési mechanizmusok, munkahelyi szorongás, élettel való elégedettség és munkamánia jellemzőit térképezi fel a vizsgált populációnál. Ezt követte egy félstrukturált interjú technikájával végzett interjúsorozat amelyben a szervezet 5 alkalmazottja vett részt.

Az eredmények azt mutatják, hogy a szervezet felmért alkalmazottai körében nincs jelen a kiégés, magas az életelégedettség, alacsony a munkahelyi szorongás értéke. Figyelemfelkeltő az alacsony önbecsülés (a csapat több mint 90%-a esetén), valamint a munkahelyi túlterheltség jelenléte (30%- nál). Az interjúk során több értékes javaslatot kaptunk a szervezetnél megvalósítható kiégésmegelőző politikák elősegítésére.

Kulcsszavak: kiégés, prevenció, szociális munkások, gondozók

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A feltáró jellegű tanulmány az észak-erdélyi kreatív iparágak és IT-szektorban vállalkozók szociodemográfiai profiljának megrajzolására törekszik. Empirikus alapját a régióban végzett kérdőíves kutatás és negyven vállalkozás és vállalkozó elemzése képezi. Az eredmények alapján a dinamikusan fejlődő ágazatban működtetői elsősorban ilyen speciális tudások és készségek birtokosai, amelyek eladhatók, és amire a gyorsan változó gazdaság körülményei között megjelent újszerű mikropiacok és sajátos niche-ek felfedezése és kiaknázása ad lehetőséget.

Kulcsszavak: gazdaság, vállalkozások, kreatív iparágak, vállalkozói szegmensek, Románia

A tanulmány teljes szövege (pdf)