A folyóiratról

et logo 230 2



A család intézményének 20. századbeli alakulását a Szilágyságban egy nagyobb kutatás keretén belül vizsgáltuk. Fontos feladatát képezte a kutatásnak a kommunizmusban történtek feltárása, vagyis annak megismerése, hogy milyen hatások érték ezt a legalapvetőbb társadalmi közösséget, hogyan reagált a kihívásokra, és végül, hogy milyenné formálódott ezen keretviszonyok között. Ennek a munkának része a családszerkezet vizsgálata, mellyel a jelen tanulmány foglalkozik.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunk az elsőgenerációs városlakók kérdésével, főleg azok társadalmi jellegzetességeinek leírásával foglalkozik. Kutatásunk alanyai azok az elsőgenerációs városlakók voltak, akik a szocialista modernizációs politika – az indusztrializációs és urbanizációs folyamatok – által létrehozott körülmények között faluról városra költöztek.
A kommunista indusztrializáció velejárója volt a falu-város irányú, nagyméretű populációt megmozgató mobilitás. A rurális környezet lakosságát mindenekelőtt a városokban létrehozott ipari létesítmények, az ezekben jelenlevő munkaerő-szükséglet, azaz a munkalehetőségek vonzották; e folyamat ugyanakkor egybeesett a mezőgazdasági tulajdonok kollektivizálásával. A szocialista-kommunista időszak Romániájában zajló erőteljes iparosítás során létrehozott, akkor – a KGST keretein belül – jelentős stratégiai értékkel bíró, és csakhamar veszteségesnek bizonyuló üzemek bezárása és privatizálása jelenti ma a román gazdasági reform sarkkövét. 1989 után, a piacosodás folyamatának beindulásával, a nagy ipari üzemek bezárása és az alkalmazottak elbocsátása jelentős szociális feszültséget eredményezett és eredményez mindmáig: megnőtt a munkanélküliség, jelentőssé vált az elszegényedés és mindez, az előbbiekben vázoltak alapján, lényeges mértékben érintette és érinti azt az egykori falusi populációt, amely a szocialista időszakban vált városlakóvá. Ilyen értelemben tanulmányunk az elsőgenerációs kolozsvári városlakók társadalmának nem csupán gazdasági vonatkozásaira tér ki, hanem e csoport(ok) életének különböző kapcsolati és életmódbeli aspektusaira is, valamint az egyének mobilitási mutatóit is vizsgálja.
Tanulmányunk módszertani alapját egy kérdőíves kutatás képezi, amelyet 2002. június 20. és 2002. július 10. között végeztünk a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének tanáraival.1 A 923-as elemszámú minta Kolozsvár felnőtt korú lakosságára reprezentatív. A kérdőíves adatfelvétel során főként a városba költözés okait és folyamatát, a migráció indítékát és annak körülményeit igyekeztünk feltérképezni. Adatokat gyűjtöttünk továbbá az elsőgenerációs városlakók életmódjáról, fogyasztási szokásairól, időbeosztásáról, végül vizsgálatunk tárgyát képezte a városlakók társadalmi kapcsolathálója, illetve a foglalkozási struktúrában elfoglalt helye is.
A kérdőíves kutatáson kívül hólabda módszerrel 50 félstrukturált interjút is készítettünk. Interjúvezetőnk elsősorban a vizsgált társadalmi kategória kulturális jegyeinek, életmódjának, cselekvési és magatartási mintáinak megismerésére irányult, feltárva ugyanakkor az alany városhoz, illetve szülőfalujához való kötődésének jellegét és mértékét.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

E tanulmány egy az erdélyi magyar közéletben gyakran napirendre kerülő problémáról szól, a református egyház és a CE Szövetség közötti viszonyról, konfliktusról. Az ellentét első látásra ellentmondásosnak tűnik: miközben a történelmi egyházak világszerte a szekularizációval folytatnak kemény harcot, az erdélyi református egyháznak, úgy tűnik, vallásosabb tagjaival vannak gondjai. A helyzet persze ennél bonyolultabb, de mint ki fog derülni, korántsem valamilyen rendkívüli jelenségről van szó, a vallási szervezetek belső dinamikájának gyakori esetével állunk szemben. Tanulmányomban arra törekszem, hogy a konfliktust egy értékmentességre törekvő szociológiai fogalmi rendszerben írjam le, ezáltal mentesítve a normatív diskurzusok keretében feloldhatatlannak tűnő ellentétek feszültségétől. A leíró jellegű tanulmány nem óhajt és nem is képes megoldásokat nyújtani, célja csupán a kérdésre való további reflexió elősegítése. E cél elérése érdekében az elemzett viszonyt különböző paradigmákban értelmezve annak más-más aspektusait igyekszem kiemelni.
A CE Szövetség rövid bemutatása után a két fél közötti viszonyt először egy szervezetszociológiai-, majd fenomenológiai nézőpontból mutatom be. Befejezésül a konfliktust meghatározó néhány fontosabb tényező szerepét rendezem egy lehetséges modellbe.
A felhasznált empirikus anyag nem szisztematikus adatgyűjtés eredménye, alapját évek során felhalmozódott személyes tapasztalatok képezik. Több éve kísérem figyelemmel néhány vidéki CE-közösség sorsának alakulását1, a CE Koinonia tevékenységét pár évig résztvevőként figyelhettem meg. Ezeket az ismereteket néhány interjúval egészítettem ki. Alkalmazott módszertanról tehát nem beszélhetek, írásom ilyen értelemben inkább esszé értékű, mint szociológiai tanulmány, még pontosabban információk, adatok, élmények szociológiai szempontú rendszerezése.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Csata Zsombor és Kis Tamás e lapszámban olvasható írása az erdélyi magyarság migrációs hajlandóságát kutató méréseknek – talán túlságosan változatos módszertani megközelítéseire alapozó – eredményeit alaposan és kimerítően elemzi. Jelen tanulmány pedig egy újabb kutatás eredményeivel és következtetéseivel szeretne hozzájárulni: egyrészt az említett tanulmányban körvonalazott módszertani problémakör árnyalásával, másrészt a migrációs potenciál alakulására vonatkozó adatok közzétételével.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Erdélyben az elmúlt öt-hat évben a magyar népességre kérdőíves vizsgálatok egész sorát végezték el. Ezek többsége valamilyen formában tartalmazott a migrációs potenciálra vonatkozó kérdést. Tanulmányunkban kísérletet teszünk ezeknek az eredményeknek az áttekintésére. (A tanulmány a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett „Demográfiai folyamatok a Kárpát-medencében" elnevezésű kutatás alapján készült. Várható, hogy a teljes vizsgáltai anyag kötetben megjelenik.) Úgy véljük, hogy az erdélyi magyarok migrációs szándékait a romániai migráció kontextusában érthetjük meg, ezért a magyar nemzetiségű populáció esetében mért adatok országos trendekhez viszonyított jellegzetességeit is tisztázni szeretnénk. Ezzel a migráció (migrációs szándék) és az etnicitás kapcsolatára kérdezünk rá. Végül a vándorlási szándékok okait szeretnénk tisztázni, a tárgyalt empirikus anyagra hagyatkozva. Tudott, hogy a migráció szándéka leginkább a fiatal korosztályokat jellemzi, és ez minden vándorló népesség esetén igaz (Sik–Simonovits, 2003:55). Emellett a fiatal korosztályok migrációs viselkedése befolyásolja leginkább a jövőbeni erdélyi népesedési trendeket. Ez indokolja, hogy az elemzésnek ebben a fázisában, a „Mozaik 2001" nevű kutatás vonatkozó adatait felhasználva a fiatal korosztályra összpontosítunk.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Aktuális szám


et2023 1

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodatacitemta konyvtar sitelogo

Index Copernicus

Részletes kereső

A folyóirat támogatói

et tamogatok 2019 1

 

BGA logo 2022