- Ön itt van:
-
Kezdőlap
-
Hungarian
-
Korábbi számok
- XIII. évfolyam, 2. szám, 2015/2
Ki válhat példaképpé a tizenévesek számára? Kinek a magatartása, külső és belső értékei jelennek meg a tinédzserek szemében, mint követendő példa? A média és a médiahasználat erre hatással bír? Szerettük volna megtudni, hogy a térségünkbeli tanulóknak vannak-e példaképeik, és ha igen, kik a azok, akikhez felnőtt korukban hasonlítani szeretnének? Befolyással bír-e az életkor, a nem és a lakóhely a példakép-választásra? Milyen helyet kapnak a székelyföldi tizenévesek példaképei közt a sportolók? Kik azok a sportolók (és melyek azok a sportágak), amelyre a diákok körében népszerűségnek örvendenek? A labdarúgás és a labdarúgók milyen szerepet „játszik”? A tanulmány célja a tizenévesek példakép-kérdését, különös hangsúlyt fektetve a sportolói példaképekre. Az elemzés alapjául egy 2012 és 2014-es adatgyűjtés áll, mindkét alkalommal több mint kétezer 7. és a 11. osztályos tanulót kérdeztünk meg médiahasználat, médiafogyasztás témakörökben. A tanulmány egyik alapkérdése, hogy vajon az új média új példaképeket, új ikonokat fog termelni? És mire világítanak rá ezek az eredmények, mire hívják fel a figyelmet? Milyen az új lehetőséget, új esélyt vagy új kihívást jelenthet ez úgy a szülők, pedagógusok, tanárok, helyi közösségek számára, ha ismerik a tanulók példaképeit?
Kulcsszavak: példakép, médiahasználat, médiasztár, érték, tartalomelemzés, futtball
A tanulmány témája a kolozsvári egyetemi hallgatók szakválasztási motivációinak összetett vizsgálata, az iskolai képzés kompetenciáinak percepciója tükrében. Kutatási kérdéseink: az egyetemi képzésben a szakválasztás hogyan differenciálódik társadalmi származási háttér és nemzetiség szerint, mennyire érvényesül az a tendencia, hogy szakválasztásban az alacsonyabb társadalmi származású fiatalok inkább a munkaerőpiacon könnyebben értékesíthető diplomák megszerzése felé orientálódnak, a nagyobb költséghatékonyság értelmében? A szakválasztás motivációi mint a továbbtanulási aspirációk megnyilvánulási formái, milyen mértékben támaszkodtak a szakmai érdeklődésre, vagy a költség-haszon számításon alapuló diplomaszerzésre, amely viszonylag gyorsan „átváltható” munkahelyi jövedelemszerzésre? Ugyanakkor, kíváncsiak vagyunk arra is, hogyan struktuálódnak a motivációk nemzetiség vagy tannyelv szerint. A középiskola és az egyetem által alakított kompetenciák percepciójának van-e valamilyen osztályspecifikus vagy más szociológiailag megragadható jellege, illetve összefüggése a szakválasztási motivációval?
Az elemzés empirikus forrása a kolozsvári tudományegyetemek diákjai körében 2015. júniusában végzett nagyszabású online felmérés, 3732 diák válaszán alapul.
Kulcsszavak: egyetemi hallgatók, szakválasztás, továbbtanulási motivációk, iskolai kompetenciák, nemzetiség
Kutatásunkban a romániai magyar fiatalokkal kapcsolatos kutatások összegyűjtésére vállalkoztunk azzal a céllal, hogy megvalósult vizsgálatok egyfajta kronológikus, tematikai áttekintését készítsük el. Tárgykörünket tágan értelmezve, a szakirodalmi anyagok alapján igyekeztünk figyelni minden erdélyi magyar fiatalokkal kapcsolatos empirikus kutatásra, vizsgálatra, esettanulmányra. Írásunkban a kutatás során elkészült, mintegy 70 kutatást magába foglaló adatbázis alapján tekintjük át a romániai/erdélyi magyar ifjúságkutatás közel 25 évét. Tanulmányunkban először a romániai ifjúságkutatási szférát, majd pedig az erdélyi magyar ifjúságkutatásban érintett műhelyeket mutatjuk be röviden. Ezt követően bemutatjuk az empirikus kutatások eloszlását témakörök, illetve az alkalmazott módszertan szerint. Végül pedig időrendben haladva, a vizsgált időszakot három időintervallumra bontva tekintjük át a különböző témaköröket, kutatásokat.
Kulcsszavak: romániai magyar ifjúságkutatás; empirikus kutatások; erdélyi magyar fiatalok; kronológia
Aktuális szám
Részletes kereső
Hírek
A folyóirat támogatói
