Részletek

Készült: 2024. december 28.

Ebben az elemzésben a társadalmi tőke kisebbségi nézőpontú konceptualizálására, operacionalizálására és mérésére tettünk kísérletet – annak strukturális (kapcsolati) és kognitív (bizalom) dimenzióin keresztül. Egy átfogó kérdőíves kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarok körében az etnikai határokat átmetsző, “polgári” integráció korlátozottabban valósul meg, ehelyett inkább a párhuzamos, etnikailag és nyelvileg szegmentált társadalmak képe rajzolódik ki. Az etnikumközi kapcsolatok ritkábbak, ez abban is megmutatkozik, hogy magasabb bizalmatlanság a többségi etnikum tagjaival szemben. Erőforrás-szemléleti logikában kijelenthető tehát, hogy a kisebbségi magyarok által lakott régiók szociális és rendszerintegrációja szempontjából az összekötő (bridging) társadalmi tőke szerepe a strukturális és kognitív dimenziókban egyaránt korlátozott.

Kulcsszavak: társadalmi tőke, kisebbségi magyarok, etnikumközi viszonyok, etnikai párhuzamosság, bizalom

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2024. december 28.

Tanulmányunk célja, hogy átfogó képet adjon a magyarországi gyermekvédelmi rendszerről, különös tekintettel a nevelőszülői gondozásra és a gyermekek rezilienciájának alakulására. A tanulmány bemutatja a jelenlegi intézményi struktúrát és a nevelőszülői gondozás specifikus kihívásait. Különös figyelmet fordít a nevelésbe vételt megelőző időszakban szerzett traumatikus tapasztalatok károsító hatására. A kutatás tematikus tartalomelemzés segítségével feltárja a nevelőszülők felkészültségét, a viselkedési problémák kezelését, valamint a szabadidős tevékenységek és a megküzdési technikák szerepét a gyermekek rezilienciájának fejlesztésében. Az eredmények alapján javaslatokat fogalmaz meg a nevelőszülők támogatására és a gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növelésére.

Kulcsszavak: gyermekvédelem, reziliencia, viselkedési problémák, kötődés, nevelőszülők, biológiai család, szabadidő

A tanulmány teljes szövege (pdf)