Részletek

Készült: 2015. január 27.

Tanulmányunk a romániai egyházak társadalmi jelenlétének kérdésével foglalkozik. Fő kutatási kérdésünk az, hogy az egyházak társadalmi szerepvállalása milyen alakot öltött a román társadalom különböző profán jellegű szféráiban. E kérdés megválaszolásához az egyházak által létrehozott szervezeteket, intézményeket vizsgáljuk egy erdélyi régióban. A tanulmányban vázolt elméleti modell szerint a romániai egyházak társadalmi jelenlétének fokozódása két stratégia által történik. A „közintézmények szakralizációjának" nevezett stratégia célja az egyházak közintézményekben való jelenlétének a biztosítása, míg az „intézményépítő" stratégia révén az egyházak a nonprofit szektorban rejlő mozgáslehetőségek kihasználása által válnak közéleti szereplőkké. Írásunkban bemutatjuk ezeket a stratégiákat, és továbbá amellett érvelünk, hogy mindkettő a társadalom funkcionális differenciálódása ellenében hathat.
Kiss Dénes, egyetemi tanársegéd a BBTE Szociológia Tanszékén (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. január 27.

A dolgozat a kistérségi elitkutatás (2002-2006, „Homokhát" kistérség 4 falu és Mórahalom kisváros) eredményeit bemutató monográfia fontosabb eredményeit foglalja össze. Adatbázisát a narratív élettörténetek képezték, amelyeknek életút és elbeszélt történet szerkezeti felépítettségében rejlő lehetőségeit egy korábbi elméleti-módszertani monográfiánkban fejtettük ki (Narratív történetformák..., 1. kiadás 2007, 2. kiadás 2009.) A jelen tanulmány, tehát alkalmazás-kísérletünk részleges összegzése, amely az elitelméletek klasszikus vonulata mentén, de a narratív szempontokat szem előtt tartó interpretatív kontextualista belátásainkkal összhangban néhány a kutatásból adódó, a tapasztalat és elmélet viszonyát próbálja újra gondolni. A szerző belátásában a tőkefajták, az elitek konverziója, az elitképződés, rekrutáció, szelekció, cirkuláció fogalma-elmélete, a leképződés jelensége, amelyek a tranzitológia szociológiai elméleteiben teret nyertek, a lokális társadalmak térszerkezetének vizsgálatában – de úgy tűnik makroszinten sem – bírnak a hozzájuk fűzött relevanciával. Mindezt a szerző a '89 után behozott, tehát nem adaptált, piacirendszer kontexusaival hozza összefüggésbe, amely nagyban befolyásolta a korábbi elit átmentését, más szóval a „régi-új" elit konfigurációjának színeváltozását, egyáltalában az elitképződés folyamatát.
Pászka Imre dr. habil, egyetemi docens, „Mestertanár", Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológia Tanszék.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. január 27.

A tanulmány a Romániában bizonyos krízishelyzetek esetén igénybe vett ortodox román szolgáltatásokat, ez esetben a gyógyítás ortodox gyakorlatának alkalmazását elemzi a moldvai római katolikus hagyományban. Ugyanakkor ennek a jelenségnek az értelmezése rávilágít a tágabb moldvai kulturális-társadalmi kontextus sajátos vonásaira is, mint például a katolicizmus és ortodoxia, közösség és egyházi gyakorlat, valamint egyén és közösség összefüggéseire. A kutatás módszerét tekintve néprajzi-antropológiai, helyszíne a moldvai Lujzikalagor (Luizi-Călugăra, Bacău) volt.
A tanulmányból kiderül, hogy az egyén mindennapi életében és világképében természetes módon fér meg egymás mellett a római katolikus rítusokat követő vallásgyakorlás és a gyógyításnak azon formája, amely az ortodox rítusokat követi. A funkcionális egészet alkotó vallási hagyományok az egyén élethelyzetének függvényében válnak aktívvá, illetve szorulnak háttérbe. Ez a funkcionálisan működtetett vallásos világkép ráirányítja a figyelmet a moldvai csángó kulturális rendszerbe kódolt alkalmazkodási képességre is.
Lajos Veronika Etnográfus MTA DE Néprajzi Kutatócsoport – tudományos segédmunkatársa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. január 27.

A tanulmány az erdélyi magyar fiatal diplomások munkába állásának, munkaerő-piaci helyzetének változásait vizsgálja három életkori kohorszon végzett összehasonlító kutatás alapján. Számba veszi a strukturális hatások szerepét az eltérő származási háttérrel rendelkező diplomások karrieralakulásában, a vidék-város törésvonal mentén megvizsgálja a munkahelyi életpályák sajátosságait, végül az egyes karriertípusok szerint rendszerezi a fiatalok pályaorientációjával kapcsolatos jövőterveit. Az interjúkon és fókuszcsoportos beszélgetéseken alapuló vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az egyetemet végzettek karrier-habitusában a társadalmi háttér szerint differenciált átalakulások mentek végbe, jellemző a diplomás munkaerőpiac településtípus szerinti erőteljes szegmentáltsága, a jövőtervek kapcsán pedig a csökkenő külföldre irányuló migrációs szándék. 

Csata Zsombor és Kiss Dénes egyetemi tanársegéd a BBTE Szociológia Tanszékén (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Dániel Botond szociológus, magiszteri hallgató (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Ruszuly Emese szociológus, a KleffmanGroup piackutató intézet projektvezetője (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Sólyom Zsuzsa szociológus-közgazdász, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)