A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából 2003 nyarán nagy horderejű kutatásra került sor a Magyarországon kívüli magyar jellegű kulturális intézményrendszerről. A vizsgálat célja minél teljesebb statisztikai képet kialakítani a szóban forgó intézményekről, áttekinthető és ellenőrizhető adatbázist létrehozni a magyar támogatáspolitika számára. Ezt a célt érte el a kutatócsoport, s eredményeinek összefoglalóját közli ezúttal az Erdélyi Társadalom, egyfajta gyorsjelentésben.
Csata Zsombor szociológus, a BBTE Szociológia Tanszéke Magyar Tagozatának doktorandusz munkatársa, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem doktori hallgatója. Szakterülete a gazdaságszociológia. Kiss Dénes szintén a BBTE Szociológia Tanszéke Magyar Tagozatának munkatársa és az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori hallgatója; szakterülete a falukutatás. Kiss Tamás, szociológus, az ELTE doktori hallgatója; szakterülete a demográfia.
A romániai magyarokra vonatkozó demográfiai kutatásoknak a 2002. évi romániai népszámlálások adtak lendületet. A legfontosabb megválaszolandó kérdés az volt, hogy mivel magyarázható a magyar népesség mértékében a szakértőket is meglepő fogyása. Ők gyakorlatilag megegyeztek abban, hogy három fő tényezővel kell számolnunk. Ezek a természetes népmozgalom, a migráció, illetve az asszimiláció. Az első tényezőt, a természetes népmozgalmi folyamatok alakulását járja körül e tanulmány szerzője, aki szociológus, diplomáját a kolozsvári BBTE Szociológia Szak Magyar Tagozatán szerezte. Jelenleg az RMDSZ szakértőjeként a Demográfiai Munkacsoport szervezője, illetve az ELTE doktori hallgatója. Érdeklődési területei: demográfia, nemzetközi migráció, biográfia-elemzés.