A folyóiratról

et logo 230 2



A tanulmányban először röviden bemutatjuk Románia egészségügyi rendszerében a rendszerváltás után bekövetkezett fontosabb változásokat, valamint azokat a stratégiákat és jogszabályokat, amelyek ezeket alakították. Ezt követően olyan idősorokat vizsgálunk meg, amelyek kiemelkedően fontosak az ország közegészségügyi állapotának a jellemzése szempontjából. A bemutatásban először az országos adatokat hasonlítjuk össze az EU-s országokéval, majd Erdélyre fókuszáltan elemezzük az országon belüli regionális eltéréseket is.

Kulcsszavak: egészségügyi ellátás, egészségügyi reformok, halálokok, regionális különbségek, Erdély – Románia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az alkoholfogyasztás, a modern ipari kapitalizmus és a bérmunka terjedése kontextusában a 18. századtól kezdődően fokozatosan nőtt. Ez a növekedés folytatódott Európa keleti és nyugati részében a második világháború után államszocialista rendszerbe átstrukturált országokban, így Romániában is. Jelen tanulmány az időszak alkoholpolitikai rendelkezéseiből kiindulva, az államszocialista periódus alkoholfogyasztási dinamikáját elemzi. Három periódus különíthető el: az alkohol mint stabil állami jövedék, a bővülő hozzáférés mint a jólét mutatója (növekvő fogyasztás), a harmadik a fogyasztási helyzetek behatárolásának és a fogyasztás visszafogásának a periódusa.

Kulcsszavak: társadalomtörténet, alkoholfogyasztás, életmód, kommunizmus, Románia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

két főbb kérdést vizsgáltunk, egyfelől arra kerestük a választ, hogy az elmúlt három évtizedben hogyan változtak a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó jogszabályi előírások Magyarországon és Romániában, másfelől pedig arra kerestük a választ, hogy a 20–29 éves korosztály napjainkban hogyan viszonyul a munkaidőhöz, túlmunkához. Mindkét országban lecserélték a rendszerváltás előtti munkatörvénykönyveket, mely váltások új szemléletet hoztak ezekbe az országokba. Egyrészt a rendszerváltás előtti munkaszervezési modellek részben vagy egészben átalakultak, igazodva egy újfajta kapitalista piacfelfogáshoz. Az előző két hatáshoz kapcsolódik, hogy mindkét ország kérte a tagfelvételét az Európai Unióba, melynek előfeltétele volt az EU normáinak a nemzeti jogba való beemelése és az EU minimumstandardjainak való megfelelés. Ezek az EU-s hatások jelentős részben érintették a munkajogot és a munkaidőre vonatozó részeket. A fentieken túl nemcsak a jogi és gazdasági változásokat szükséges szemügyre venni, hanem a társadalmi változásokat, a rugalmas jogviszonyok irányába történő elmozdulásokat és a digitalizáció hatásait is. A kérdőívben romániai és magyarországi közgazdasági vagy jogi végzettségű vagy még ilyen tanulmányokat folytató fiatalokat (20–29 évesek) kérdeztünk meg arról, hogy milyennek ítélik a munkaidőt és a túlórát. Kutatási kérdésként megfogalmaztuk, hogy van-e eltérés vagy hasonlóság a Romániában vagy Magyarországon élő fiatalok véleményei között a munkaidő-beosztást, a túlórát, valamint a munkaadótól származó megbecsülést illetően. Feltevésünk szerint ez a fiatal korosztály jellemzően lakóhelytől függetlenül hasonló módon vélekedik a munkaidőről és a munkaerőpiacról, de a munkatapasztalat befolyásolóerővel bír a munkaidő kérdéskörét illetően.

Kulcsszavak: munkajog, munkaidő, rendszerváltás, kihívások

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az állampolgárság és állampolgári részvétel térben és időben változó fogalmak, amelyek kutatása folyamatosan időszerű marad. A gyakran apolitikusnak tekintett 17-18 éves állampolgárok esetében különösen fontos kérdés, hogyan látják helyüket a társadalomban és szerepüket a folyamatokban, ugyanis ők a jövő szavazói. A tanulmányban elsősorban arra keresem a választ, hogy a felnőtté válás küszöbén álló diákok esetében milyen kategóriák különíthetők el az állampolgári részvétel tekintetében, illetve ezen kategóriák milyen sajátosságokkal rendelkeznek. Továbbá igyekszem feltérképezni, hogy milyen dimenziók mentén értelmezik a fiatalok az állampolgár fogalmát, és milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak ahhoz, hogy valakit „jó állampolgárnak” minősítsenek. Ennél a kérdésnél célom rávilágítani a befolyásoló tényezőkre és ezek erősségére. Az eredményekből kiderül, hogy a diákok négy típusa különül el részvétel szempontjából: a részvételt halmozók, a „hagyományosak”, a tiltakozók és a passzívak. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az ideális állampolgár tulajdonságai három faktorba rendeződnek a fiatalok válaszai alapján: tájékozottság- és aktivitás-, szociális, valamint kötelezettségfaktorba. Aktivitásukat és elképzelésüket nagyban befolyásolja, hogy környezetükben milyen követendő példákkal, mintákkal találkoznak. A tanulmány alapjául szolgáló kérdőíves felmérés reprezentatívnak tekinthető Erdély nyolc városának magyar 11. és 12. osztályos diákságára.

Kulcsszavak: állampolgári részvétel, ideális állampolgár, fiatalok

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A rendszerváltást követő Romániában is jelentős változások figyelhetőek meg a népesség szerkezetében, melynek egyik vetülete az elöregedés. Kutatásunk az ezüst gazdaság hazai vetületeit vizsgálja az Érmellék példáján.

A vizsgált észak-bihari tájegység egy hátrányos helyzetű mikrorégió, ahol az elmúlt harminc év társadalmi és gazdasági változásai nem hoztak könnyebb életet. Az említett társadalmi változások az etnikai cserében, az elöregedésben, az elöregedés elnőiesedésében, az alacsony iskolai végzettségben érhetőek tetten. A gazdasági mutatók szerint alacsony jövedelem, ingázó munkavállalás jellemzi az itt élőket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás ezen a vidéken leginkább a határátkelők számának a növekedésében, a határ menti ingázásban mutatkozik meg. Kutatásunk tehát az érmelléki idősödő és idős generáció helyzetének vizsgálatára vonatkozik az ezüst gazdaság – azaz a kifejezetten időseket célzó – intézkedések, szolgáltatások mentén. Az ezüst gazdaság komplex, az idős generáció foglalkoztatottságán túlmutató fogalmának meghatározását és az aktív idősödés index dimenzióinak bemutatását követően az empirikus adatok elemzése következik. Tanulmányunk az ezüst gazdaságra úgy tekint, mint azon gazdasági lehetőségek összessége, amely a népesség öregedésével kapcsolatos növekvő köz- és fogyasztói kiadásokra, valamint az ötven év feletti lakosság sajátos szükségletinek kielégítésére egyaránt vonatkozik. Az adatfeldolgozás során az érmelléki idős lakosság életminőségének kvalitatív megismerése révén arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az ezüst gazdaság vagy annak egyes dimenziói milyen mértékben érhetőek tetten az Érmelléken. Tanulmányunkban egy feltáró kutatás keretében az elkészített fókuszcsoportos interjúkból, szakmai és mélyinterjúkból származó információk elemzését az aktív idősödés indexe adta dimenziók keretébe illesztettük. Az alkalmazott elemzési logika mentén az egyes dimenziók bemutatása a fellelhető szekundér adatokon túl a kvalitatív empirikus anyag feldolgozásával egészült ki, így alaposabban megismerhettük az aktív idősödés érmelléki viszonyait és a térségi ezüst gazdaság lehetőségeit.

Kulcsszavak: ezüst gazdaság, aktív idősödés, idősek életminősége, szociális ellátás, idősek foglalkoztatása, idősek társadalmi részvétele

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Aktuális szám

et2021 1

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodataciteIndex Copernicus

Részletes kereső

A folyóirat támogatói

et tamogatok 2019 1

 

bgalogo weber