A tanulmány témája tágabb értelemben egy manapság nemzetközi szinten széles körben kutatott jelenségcsoport, az úgynevezett neopogány csoportok identitásnarratívájának vizsgálata. A szerző izgalmasnak ítéli azt a felvetést, hogy az újpogányságnak egy olyan sajátos magyar vonatkozású ága alakult ki, amely a vallási és a nemzeti identitás összefonódásának tekintetében, és esetlegesen a politikai preferencia szempontjából nézve érdekes trendeket mutathat. Hipotézise szerint a közösségek a posztmodern léthelyzetre olyan ellenmagatartással válaszolnak, amelyben minél átfogóbb, egyetemesebb érvényű önmeghatározást kísérelnek meg kialakítani, azaz törekednek arra, hogy plauzibilis egységbe ötvözzék a nyelvi - nemzeti, a vallási és esetlegesen politikai identitásformákat, valamint hogy bizonyos szempontból ezek a mozgalmak úgy viselkednek, mintha szervező elvük az etnicitás lenne. Ez korántsem azt jelenti, hogy így ítéli meg őket a többségi társadalom, hanem éppen fordítva, a vizsgálandó entitások sok esetben a kisebbségek attitűdjeivel reagálnak a környező világra, amelytől etnikailag nem feltétlenül különböznek. A tanulmány befejező részét két olyan orgánum kavlitatív elemzéseinek eredményei alkotják, amelyekben a neopogány metakultúra szövedéke specifikus identitáskultúrával párosul.

Szilárdi Réka a SZTE Bölcsészettudományai Karának magyar nyelv és irodalom, valamint vallástudomány szakján szerezett diplomát. Jelenleg a Vallástudományi Tanszék munkatársa, illetve a Pécsi Egyetem Szociálpszichológia doktori programjának hallgatója. Érdeklődési területei: neopogány metanarratívák, valamint vallási elemek a science fiction-ben. E-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A dolgozat fókuszában egy hagyományosan vallásos társadalom XXI.-ik századi vallásgyakorlói állnak. A vizsgált székelyföldi kisvárosban, Csíkszeredában a társadalmi változások  a centrumokhoz képest meglehetősen lassúak, ugyanakkor az ezt  követő vallásos változásokat a térség markáns és homogén vallásos jellege kiemeli. A dolgozat egy rövid elméleti áttekintést ad a társadalmi változások nyomán fellépő, a vallásosságot érintő változásokról majd pedig  mélyinterjús vizsgálat eredményei alapján mutatja be a város premodern-külső valamint a modern-belső módon vallásos vallásgyakorlóit.
Fejes Ildikó szociológus és hitoktató, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karok Társadalomtudományi Tanszékének munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusa. Email címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Európa több posztszocialista országa a kommunizmus bukása után tapasztalta meg azt a jelenséget, amelyet a valláskutatók rendszerint vallási újjászületésnek neveznek. Mind az antropológusok, mind pedig a szociológusok biztosak voltak benne, hogy e jelenségben a szekularizáció elmélete ellen szóló komoly bizonyítékot fedeztek fel. Figyelmüket azonban sajnálatos módon elkerülte e vallási növekedés sajátos jellege, valamint a vallási reprezentációk posztkommunista periódusban bekövetkező strukturális változása.
E vallási növekedés egyfelől a hagyományos vallási kifejezésformáktól való távolodást és új vallási formák (keleti hitek, buddhizmus, jóga és New Age mozgalmak) felé való közeledést jelentett; másfelől pedig az intézményesített vallási autoritás minden formájának erőteljes elvetését. Az új, posztszocialista világban felnövő fiatal generációk számára ez nemcsak a vallás keresését jelentette, hanem egyben mentességet is az erkölcsi-gyakorlati szabadságukat korlátozni óhajtó kötelezettségekkel szemben. A vallás spiritualizálódott, a korábban megalapozott ortodox vallási identitások pedig megkérdőjeleződtek a korábbi ateista retorikától lényegesen különböző új kulturális jelentéseknek köszönhetően.

A Románia új, kapitalista kultúráját elemző antropológiai kutatásnak meg kell tehát vizsgálnia a kialakuló posztmodern kulturális identitások hatását a vallásra és a vallási reprezentációkra. Jelen tanulmány egy szociológiai és antropológiai betekintést nyújt a román kapitalizmus kozmológiáiba, és elemezni kívánja ennek kihatásait a hagyományos vallásos mentalitásra. Választ próbál adni arra a kérdésre, hogy mennyire nyugatiasodott el vallásunk, és hogyan közelítenek a fiatal nemzedékek a posztszocialista Románia vallásosságának újszerű megértéséhez.
Sorin Gog szociológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociálismunkásképző Karának tanársegéde. Érdeklődési területei a vallásszociológia és antropológia, társadalomelméletek, társadalmi értékek, a modernitás és a poszt-modernitás problematkája. Email címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a vallási megtérés folyamatát vizsgálja a megtérő személy és a megtértek közösségének kommunikatív praxisát elemezve. Az elemzett etnográfiai anyag egy Kolozsvár-környéki roma közösségből származik. A romák körében megfigyelhető a pünkösdizmus térnyerése. A vizsgálat egyik következtetése, hogy a vallási változás központi eleme a rituális kommunikáció átalakulása. Az egyéni megtérés a morális személy újrafogalmazásával jár, és ez mind a verbális (pl. bizonyságtételek, megtéréstörténetek) és mind nemverbális kommunikáció (az otthon berendezése, öltözködés, nyilvános fogyasztási szokások stb) újszerű használatát kívánja meg. A szerző kiemelten tárgyalja az írásbeliség szerepét a megtérés folyamatában. A megtérő számára a gyülekezet jelenti az elsődleges nyilvánosságot, de ugyanakkor a meg nem tértek közössége fontos lokális referenciacsoportot alkot. Az egyéni megtértek kommunikációját befolyásolja a családi és rokoni kötelezettségek fenntartása, illetve (a meg nem tértők iránt) feladása közti feszültség.
Fosztó László (Sepsiszentgyörgy, 1972) Néprajz–magyar szakot végzett (1996-ban) a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán. A budapesti Középeurópai Egyetem Nacionalizmus Tanulmányok programján szerzett mesteri fokozatot 2000-ben. 2001 óta doktorandus a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán. 2003-2006 között a hallei (Németország) Max Planck Szociálantropológiai Intézet ösztöndíjasa. 2007 nyarán megvédte doktori dolgozatát a Martin-Luther Egyetemen (Halle-Wittenberg). Kutatási területei: a keleteurópai romák/cigányok társadalma és kultúrája, roma politikai mozgalmak, illetve a vallási megtérés, és az új vallási mozgalmak antropológiai vizsgálata.
Email címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)