Szerkesztőség

et logo 230 2



Középiskolás diákok körében végzett vizsgálatra alapozva tanulmányunkban a társadalmi különbségek újratermelődésével foglalkozunk. Azon elméletekhez kapcsolódunk, amelyek az oktatással kapcsolatos attitűdöket vizsgálják, az iskolai motiváció szerepét hangsúlyozzák a társadalmi különbségek újratermelődésében. A vizsgálat során önkitöltős kérdőíves módszerrel 128 kilencedikes diákot kérdeztünk meg, adatokat gyűjtöttünk társadalmi hátterükről, iskolai motivációjukról, tanulási stratégiáik fejlettségéről, valamint arról, hogy tanulás közben milyen gyakran élik át a pozitív áramlatélményt. Az eredmények azt mutatják, hogy szignifikáns különbségek vannak a különböző társadalmi csoportok között az iskolai motivációs mintákban, tanulási stratégiák fejlettségében, valamint azt is láttuk, hogy szignifikáns kapcsolat van a különböző tanulási motivációs tényezők illetve az alkalmazott tanulási stratégiák fejlettsége között. A tanulási stratégiák fejlettsége nagyban befolyásolja a tanulás közben átélt élmények minőségét, ezáltal az iskolával kapcsolatos attitűdök alakulását. 

Dániel Botond, szociológus, mentálhigiénés szakember – BBTE Szociológia és Szociálismunkásképző Intézet, Kolozsvár

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Elemzésemben az erdélyi magyarok vallásosságának a sajátosságait vizsgáljuk. A vallási változással kapcsolatos szociológiai elméletek (korántsem teljes körű) összefoglalása után – kérdőíves kutatások eredményei alapján –, az erdélyi magyarok vallásosságának mértékét és sajátosságait a romániai románok és a magyarországi magyarok vallásosságával vetjük össze. Az elemzés eredményeként megállapítjuk, hogy a vallásgyakorlás nyilvános-közösségi dimenziójában az erdélyiek mind a magyarországiaknál, mind a románoknál vallásosabbak, az egyes hittartalmak elfogadottsága tekintetében viszont a románoknál kissé kevésbé vallásosak. Az erdélyiek magas fokú vallásosságát a kisebbségi helyzet sajátosságával magyarázzuk.
Kiss Dénes – BBTE Szociológia Tanszék, Kolozsvár

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány az etnikai fogyasztás jelenségének szegényes hazai szakirodalmát igyekszik pótolni. Empirikus kutatások eredményeire alapozva vizsgáljuk az erdélyi magyarok fogyasztásban megmutatkozó etnocentrikus viselkedésének jellemzőit és azok lehetséges magyarázatait. Egy erdélyi magyarokra reprezentatív mintán végzett, valamint egy kolozsvári egyetemisták körében végzett online kérdő kérdőíves kutatás adatai egyaránt azt mutatják, hogy napjainkban a romániai magyarok körében létező jelenség a a gazdasági tranzakciók, beleértve a fogyasztás, során megnyilvánuló etnocentrikus magatartás. A tanulmány fő következtetése az, hogy a jelenség magyarázata több elméleti perspekívából is megközelíthető: az új gazdaságszociológia strukturalista megközelítése valamint a szocioökonómia az egyén racionális döntéseire fókuszáló szemléletmódja egyaránt hasznos elméleti fogódzókat nyújt a téma vizsgálatához.
Deák Attila – szociológus, Kolozsvár

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány az erdélyi magyarok nemzeti hovatartozásról, csoporthatárokról, hazafogalomról, előítéletességről, etnocentrizmusról, az érzelmi viszonyulások megélésének módjáról alkotott reprezentációit elemzi, minőségi módszerrel. A fókuszcsoportok elemzése során három kérdésre kerestük a választ. Az első, hogy milyen nemzethatárokat jelölnek meg, milyen értelmezést adnak a nemzethez való tartozásnak. A második, hogyan nevezik meg a hazájukat, és ehhez milyen értelmezéseket kapcsolnak. A harmadik, a Magyarországhoz való viszonyulásuk módját, jellegét kutatta. A válaszok alapján az erdélyi magyarok nemzetről, nemzeti hovatartozásáról alkotott képéről két markáns nemzeti diskurzust különítünk el: az esszencialista-radikális, valamint a kvázi-primordialista, mérsékelt diskurzust, amelyek a mindennapokban bizonyos szintig keveredhetnek. 

Veres Valér – BBTE Szociológia Tanszék, Kolozsvár

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Írásunkban három esettanulmányt mutatunk be, amelyek a román-magyar határ magyar oldalán található településeken, Makón, Gyulán és Létavértesen készültek. Ezekben a román állampolgárságú munkavállalók helyzetét vizsgálva elemezzük, hogy a települések életében, középtávú terveiben miként jelenik meg a határmentiség. Több kutatás is bizonyította (Németh és tsai 2009, Pulay 2005), hogy a romániai munkavállalók számára nem ez a régió a célterület, sőt a határ menti térségben a munkaerő áramlása két irányú; ezt esettanulmányaink is alátámasztják. A határmenti városok települési kapcsolatait az alábbi típusokba soroltuk be: (1) informális kapcsolatok; (2)testvérvárosi
kapcsolatok; (3) spontán gazdasági kapcsolatok és (4) határon átívelő, kiépült gazdasági klaszterek. Mint látni fogjuk míg az első három mindegyik kutatási területen jellemző, a negyedik kialakulása még várat magára. Ahogy a munkavállalók és a gazdasági élet más szereplői, úgy a két állam számára sem váltak híd szerepet betöltő régióvá a vizsgált települések.

Csurgó Bernadett – Megyesi Boldizsár – Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézet, Budapest

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Aktuális szám


et2023 1

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodatacitemta konyvtar sitelogo

Index Copernicus

Részletes kereső

A folyóirat támogatói

et tamogatok 2019 1

 

BGA logo 2022