Írásunkban három esettanulmányt mutatunk be, amelyek a román-magyar határ magyar oldalán található településeken, Makón, Gyulán és Létavértesen készültek. Ezekben a román állampolgárságú munkavállalók helyzetét vizsgálva elemezzük, hogy a települések életében, középtávú terveiben miként jelenik meg a határmentiség. Több kutatás is bizonyította (Németh és tsai 2009, Pulay 2005), hogy a romániai munkavállalók számára nem ez a régió a célterület, sőt a határ menti térségben a munkaerő áramlása két irányú; ezt esettanulmányaink is alátámasztják. A határmenti városok települési kapcsolatait az alábbi típusokba soroltuk be: (1) informális kapcsolatok; (2)testvérvárosikapcsolatok; (3) spontán gazdasági kapcsolatok és (4) határon átívelő, kiépült gazdasági klaszterek. Mint látni fogjuk míg az első három mindegyik kutatási területen jellemző, a negyedik kialakulása még várat magára. Ahogy a munkavállalók és a gazdasági élet más szereplői, úgy a két állam számára sem váltak híd szerepet betöltő régióvá a vizsgált települések.
Csurgó Bernadett – Megyesi Boldizsár – Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézet, Budapest