Részletek

Készült: 2023. január 17.

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványnál már közel egy évtizede, mióta az alapítvány Társadalomtudományi Kutatócsoportja megalakult, nagyobb kutatásainkban az adott kutatás tematikájától függetlenül is felteszünk vallásosságra vonatkozó kérdéseket, tekintve, hogy számos értékrendi vagy attitűdkérdésnél jelentős, akár nagyobb magyarázó erővel is bír a vallásossággal való kapcsolat, mint más szocioökonómiai változók. Ezt felismerve, a magyarországi vallásosság feltérképezésére irányuló kutatásaink segítségével a vallásosságot több dimenzió mentén is megpróbáltuk már megragadni. Jelen tanulmány egyfelől ezek összegzésére fókuszál, másfelől bemutatja az alapítvány vallásosságklaszterét, amelynek kidolgozását 2017-ben kezdte meg, valamint a kidolgozáshoz használt változók legfőbb eredményeit. Végül a kutatási tapasztalataink alapján javaslatot teszek egy újabb vallásosságmérő változó használatára, amit kutatócsoportunk arra az esetre kezdett kidolgozni, ha a kérdőív terjedelme csak egyetlen, vallásosságra vonatkozó kérdés feltételét teszi lehetővé.

Kulcsszavak: vallásosság, vallástalanság, Magyarország, új vallásosságváltozó, vallásgyakorlat

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2023. január 17.

2017-ben a Századvég Alapítvány nagy mintás adatfelvételt végzett. Az adatok elemzése során az egyik legfontosabb célkitűzésünk volt, hogy differenciált képet kapjunk a társadalom azon csoportjairól, amelyek számára a vallás nem tölti be az „üres jelölő” szerepét, azaz amelyek tagjainak életében nem bír egységes jelenségegyüttesként identitásformáló jelentőséggel. Kulcskérdésnek tekintettük, hogy feltérképezzük a heterogén embertömeg részleteit tekintve igen sokrétű attitűdrendszerét, tekintettel az egyes rétegekre jellemző távolságtartásokra, érzéketlenségekre és fogékonyságokra, valamint szociodemográfiai tulajdonságaikra. A magyar társadalmon belül – mérésünk szerint – 63,2 százalék azok aránya, akik a képlékeny vallásosságúak tömegét alkotják. A képlékeny vallásosságúaknak összesen tíz klaszterét határoztuk meg (vágyvallásosok, élménykeresők, rutinkeresők, támaszkeresők, egyháztámogatók, egyházkerülők, vallásfogyasztók, magánykeresők, istenkeresők, jótékonykodók).

Kulcsszavak: képlékeny vallásosság, vallásosságindikátorok, klaszterelemzés, üres jelölő

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2023. január 17.

Az alábbi tanulmányban a magyarországi Everness életmódfesztiválon 2016-tól végzett többszöri keresztmetszeti kutatásunk eredményeit publikáljuk, a magyarországi vallási helyzettől való eltérésre, a „spiritualitás” fogalmi meghatározásának nehézségeire és az empirikus adatok egy részének elemzésére fókuszálva. A 20. század második felétől egyre populárisabb „maga módján vallásos” kategóriába tartozók számának növekedése és különböző kutatások azt mutatják, hogy a hagyományos vallási megközelítés mellett alternatív felfogások is megjelennek. A spiritualitás fogalmának használata egyfajta betekintést adhat ezen alternatív módszerekbe, azonban tipologizációs nehézségei miatt nem fedi le teljes mértékben a valóságot. A fesztiválvallás olyan módszertani és empirikus keretet ad ezen vizsgálódásokhoz, amely megmutatja az alternatív megközelítések mibenlétét. Ez a fajta privát vallásosság különleges figyelmet érdemel, és további kutatásokra sarkallhatja a kutatókat. Az Everness Fesztivál látogatói háromféle motivációból látogatják a fesztivált: ezoterikus, spirituális tevékenységek végzése, pszichológiai vonatkozású, önismereti gyakorlatok végzése és testi-lelki egyensúlyra fókuszáló, gyógyító módszerek gyakorlata céljából. Ezt a három látogatói halmazt tártuk fel empirikusan, és ennek eredményeit mutatjuk be a fesztiválvallás koncepciójának keretein belül.

Kulcsszavak: fesztiválvallás, spiritualitás, alternatív vallásosság, ezotéria, tudatosság

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2023. január 17.

2013–2017 között egy ERC kutatási projekt keretében Moldva egy mikrorégiójában működő roma, ortodox román hátterű és csángó pünkösdi közösségekben végeztem kutatást. A terepmunkára alapozott elemzések e közösségek rituális gyakorlatait, a migráció és megtérés kapcsolatát vizsgálták, a megtéréstörténetek modellezésére stb. koncentráltak. (A tanulmányokat összefoglaló kötet Peti, 2020). A tanulmány e kutatási projektre alapozva, de azt új terepmunkával és vizsgálati szempontokkal továbbvíve/kibővítve egy moldvai katolikus faluban pünkösdizmusra áttérő csángó asszony történetét elemzi. Az elemzésből rálátás nyílik a személy életét meghatározó normarendszer és intézmények működésére, a római katolikus közösség reakciójára, a család válaszára, valamint a papnak a helyzetre alkalmazott stratégiájára. John Lofland és Rodney Stark 1967-ben megjelent, vallási megtérések szempontjait meghatározó modellje mentén bemutatom a pünkösdizmushoz való közeledésében legfontosabbnak ítélt életeseményeit, valamint a világképének alapvető változásait.

Kulcsszavak: pünkösdizmus, vallásváltás, vallási megtérés, moldvai csángó

A tanulmány teljes szövege (pdf)