Részletek

Készült: 2015. június 14.

Romániában a drogfogyasztás egyre jelentősebb társadalmi problémának számít, amelyet hiányos szakmai eszköztárral kezelnek. Az ország drogpolitikája elsősorban restriktív büntetéseket alkalmaz az elítélt szerfogyasztók körében, sokuktól még az orvosi kezelést is megvonják a börtönben. A drogrehabilitációs intézetek pszichoszociális és detoxifi káló szolgáltatásai hiányosak, emiatt egyre kevesebben fordulnak hozzájuk bizalommal. Emellett az ártalomcsökkentésre szakosodott programok is alulfinanszírozottak, fele annyi embert sem tudnak ellátni, mint ahánynak szüksége volna rá. Hasonlóan problematikus a drogprevenciós tevékenységek helyzete is. A kolozsvári alapítású Independence Zone nevű szakmai együttműködés főképp a prevenció területén fejt ki irányadó tevékenységet, immáron tíz éve. A legveszélyeztetettebb csoportra fókuszálva az IZ 2004 óta minden évben részt vesz Erdély egyik legnagyobb ifjúsági fesztiválján, prevenciós tevékenységével és terepkutatásaival hasznos szakmai tapasztalatokat és tanácsokat oszt meg a fiatalkorúaknak szóló prevenciós programokban főszerephez jutó pedagógusokkal. Ebben a cikkben bemutatjuk az IZ tízéves tevékenységének legfontosabb szakmai megvalósításait, illetve kiemelünk néhány szemléletes adatot a fesztiválokon végzett terepmunka kutatási eredményeiből.
Kulcsszavak:drogprevenciós tevékenység, drogpolitika, ifjúsági fesztiválok, terepkutatás

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. június 14.

Egy többlépcsős kutatás egyik láncszemének ismertetésére vállalkozik a tanulmány. Első részében a közösségi rezilienciára és a közösségi megelőzésre tesszük a hangsúlyt. Terjedelemben is hangsúlyos ez a rész, mivel a vonatkozó ismeretek összefoglaló bemutatása, a közösségi megelőzés és a reziliencia összekapcsolása kutatási adataink konceptualizálásának eredménye. A bemutatásra kerülő vizsgálat az elméleti rész alátámasztására szolgál, és az általunk vizsgált közösségek reziliencia jegyeinek sajátosságaira vonatkozik.
Kutatásunk több célt követ: adatokat gyűjteni a fi atalok és a helyi közösségek viszonyáról, felszínre hozni az erőforrásokat, valamint – az adatgyűjtés során– ráirányítani a fi gyelmet a közösségben rejlő értékekre.
A közösség feledésbe merült, tudatalattiba vagy tudatelőttibe süllyedt kompetencia-értékű kognitív és affektív tartalommal egyaránt rendelkező üzeneteinek tudatos szintre emelését narratíva, illetve szimbólumelemzéssel végeztük. Száz erdélyi, huszonéves segítőszakembertől és segítőszakmát tanuló egyetemistától gyűjtött közösségi narratíva és a közösségre vonatkozó jelkép elemzésének segítségével szeretnénk felmutatni azokat a rezilienciajegyeket, amelyek az elemzett közösségi narratívákban és a közösséget jelképező metaforákban (szimbólumokban) fellelhetők. Ezeknek tudatosítása egyrészt a segítőnek lehet belső erőforrás, másrészt útmutatás a közösségen keresztüli megelőzés szempontjából, mert olyan viszonyulásokra és eszköztárra mutat rá, amelyek valamikor a kihívásokkal való szembesülést segítették.
Kulcsszavak: közösség képi megragadása, közösségi narratívák, szimbólumelemzés, közösségi reziliencia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. június 14.

Különböző tudományos megközelítések és elméletek, valamint politikai programok születettek arra vonatkozóan, hogy erősebbé tegyék a városokat. Ez a koncepció főként a kisebb sérülékenységet és a kihívásokkal szembeni érzékenyebb társadalmi, illetve gazdasági feltételek kialakítását jelenti. Jelen tanulmány igyekszik összefoglalni a jelenleg ismertebb fogalmakat és megközelítéseket. A bemutatott elméletek magukba foglalják az állampolgárok egyéni szintjét, az életszínvonal vagy a környezeti problémák és a gazdasági kihívások szélesebb körű megközelítését, valamint egyes stratégiákat a különböző krízishelyzetekre vonatkozóan.
A modern európai társadalmak életkörülményei jelentős változásokon mennek keresztül, melyek leginkább az utóbbi (gazdasági) krízis hatására indult be. A gazdasági bizonytalanság, a munkaerő migrációja és a társadalmi kirekesztés csak néhány olyan kihívás, amivel az egyénnek szembesülnie kell. Mindez megnövekedett önbizalomhiányhoz, csökkenő bizalomhoz és szolidaritáshoz vezet az európai lakosok körében és ugyanakkor hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szükség van fenntarthatóbb, reziliens városok kialakítására Európa-szerte, hogy megbirkózhassanak a gazdasági és társadalmi krízisekkel. Ezért a szociális védelem és az integrációs politikák folyamatos reform alatt állnak, melynek oka a pénzügyi megszorítások és a kormányzási változások. Ennek ellenére egyes városok prosperálnak, mások meg a lakosok életkörülményeinek a romlását tapasztalják. Egy sor városmodell ismertetése után egy olyan koncepció kerül bemutatásra, amely ezeket a helyi eltéréseket próbálja megragadni, beazonosítva azokat a tényezőket, amelyekkel egy város rezilienciája növelhető.
Kulcsszavak: reziliens városok, egészséges városok, tanuló városok, kompetitív városok, Smart városok, összetartó városok, városok rezilienciájának felmérése

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. június 14.

A bűncselekményekhez kötődő nemek közötti különbségek kulcsfontosságú elemei közé soroljuk mind a bűncselekményekre való motivációt, mind pedig a nemek megkülönböztetését a szervezés során, a kapcsolatok gondozását, az erkölcsi fejlődés és a társadalmi kontrollhoz kötődő különbségeket. Véleményünk szerint a szabadságvesztéses börtönbüntetésüket töltő nők rezilienciára való képességének elemzésében mindkét aspektust tárgyalni kell, főként, ha a reziliencia lehetséges forrásaként az anyaszerep tapasztalatát tarjuk szem előtt. Ebben az értelemben refl ektálnék néhány közelmúlti kutatási eredményre amely a szamosújvári börtönben zajlott.
Kulcsszavak: nemek megkülönböztetése, bűncselekményre való motiváció, anyaszerep, reziliencia

A tanulmány teljes szövege (pdf)