Részletek

Készült: 2015. január 27.

Középiskolás diákok körében végzett vizsgálatra alapozva tanulmányunkban a társadalmi különbségek újratermelődésével foglalkozunk. Azon elméletekhez kapcsolódunk, amelyek az oktatással kapcsolatos attitűdöket vizsgálják, az iskolai motiváció szerepét hangsúlyozzák a társadalmi különbségek újratermelődésében. A vizsgálat során önkitöltős kérdőíves módszerrel 128 kilencedikes diákot kérdeztünk meg, adatokat gyűjtöttünk társadalmi hátterükről, iskolai motivációjukról, tanulási stratégiáik fejlettségéről, valamint arról, hogy tanulás közben milyen gyakran élik át a pozitív áramlatélményt. Az eredmények azt mutatják, hogy szignifikáns különbségek vannak a különböző társadalmi csoportok között az iskolai motivációs mintákban, tanulási stratégiák fejlettségében, valamint azt is láttuk, hogy szignifikáns kapcsolat van a különböző tanulási motivációs tényezők illetve az alkalmazott tanulási stratégiák fejlettsége között. A tanulási stratégiák fejlettsége nagyban befolyásolja a tanulás közben átélt élmények minőségét, ezáltal az iskolával kapcsolatos attitűdök alakulását. 

Dániel Botond, szociológus, mentálhigiénés szakember – BBTE Szociológia és Szociálismunkásképző Intézet, Kolozsvár

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. január 27.

Elemzésemben az erdélyi magyarok vallásosságának a sajátosságait vizsgáljuk. A vallási változással kapcsolatos szociológiai elméletek (korántsem teljes körű) összefoglalása után – kérdőíves kutatások eredményei alapján –, az erdélyi magyarok vallásosságának mértékét és sajátosságait a romániai románok és a magyarországi magyarok vallásosságával vetjük össze. Az elemzés eredményeként megállapítjuk, hogy a vallásgyakorlás nyilvános-közösségi dimenziójában az erdélyiek mind a magyarországiaknál, mind a románoknál vallásosabbak, az egyes hittartalmak elfogadottsága tekintetében viszont a románoknál kissé kevésbé vallásosak. Az erdélyiek magas fokú vallásosságát a kisebbségi helyzet sajátosságával magyarázzuk.
Kiss Dénes – BBTE Szociológia Tanszék, Kolozsvár

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. január 27.

A tanulmány az etnikai fogyasztás jelenségének szegényes hazai szakirodalmát igyekszik pótolni. Empirikus kutatások eredményeire alapozva vizsgáljuk az erdélyi magyarok fogyasztásban megmutatkozó etnocentrikus viselkedésének jellemzőit és azok lehetséges magyarázatait. Egy erdélyi magyarokra reprezentatív mintán végzett, valamint egy kolozsvári egyetemisták körében végzett online kérdő kérdőíves kutatás adatai egyaránt azt mutatják, hogy napjainkban a romániai magyarok körében létező jelenség a a gazdasági tranzakciók, beleértve a fogyasztás, során megnyilvánuló etnocentrikus magatartás. A tanulmány fő következtetése az, hogy a jelenség magyarázata több elméleti perspekívából is megközelíthető: az új gazdaságszociológia strukturalista megközelítése valamint a szocioökonómia az egyén racionális döntéseire fókuszáló szemléletmódja egyaránt hasznos elméleti fogódzókat nyújt a téma vizsgálatához.
Deák Attila – szociológus, Kolozsvár

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. január 27.

A tanulmány az erdélyi magyarok nemzeti hovatartozásról, csoporthatárokról, hazafogalomról, előítéletességről, etnocentrizmusról, az érzelmi viszonyulások megélésének módjáról alkotott reprezentációit elemzi, minőségi módszerrel. A fókuszcsoportok elemzése során három kérdésre kerestük a választ. Az első, hogy milyen nemzethatárokat jelölnek meg, milyen értelmezést adnak a nemzethez való tartozásnak. A második, hogyan nevezik meg a hazájukat, és ehhez milyen értelmezéseket kapcsolnak. A harmadik, a Magyarországhoz való viszonyulásuk módját, jellegét kutatta. A válaszok alapján az erdélyi magyarok nemzetről, nemzeti hovatartozásáról alkotott képéről két markáns nemzeti diskurzust különítünk el: az esszencialista-radikális, valamint a kvázi-primordialista, mérsékelt diskurzust, amelyek a mindennapokban bizonyos szintig keveredhetnek. 

Veres Valér – BBTE Szociológia Tanszék, Kolozsvár

A tanulmány teljes szövege (pdf)