Napjaink egyik meghatározó és egyben megosztó kérdése a mesterséges intelligencia. Jelen írás arra vállalkozik, hogy tizenhárom tudományos-fantasztikus fim tematikája és cselekménye mentén feltárja a mesterséges intelligencia ábrázolt formái és az ember közötti kapcsolatok képi és tartalmi reprezentációit. Hagyományos kvalitatív szövegelemzés alapján a tanulmány hasznos adalék lehet a problémakörhöz kapcsolt szubjektív percepciók megértéséhez, hiszen a filmek – mint átütő erejű populáris kulturális termékek – narratívái és felvetései nagyban meghatározzák a társadalmi véleményklímát, a tömegközönségek hangulatát, illetve a preferált megoldási kísérleteket is. A leírás a filmek keletkezésének tágabb kontextusát is vázolja, de fókuszában az ember és az MI kapcsolata és ezek szimbolikus elemei állnak.

Kulcsszavak: MI, média, filmek, sci-fi, társadalmi problémák, interakció, jövőkép

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az egyenlőség a munka világában napjainkban is fontos kérdésfelvetés, ugyanis a nők és a férfiak közötti különbségek a munkaerőpiacon továbbra is léteznek. Jogos lehet a kérdés, hogy egy olyan univerzális és nyílt világban, mint a zene, léteznek-e ezek a különbségek. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a férfi és női zenei előadóművészek pályaképről kialakított narratívái között Erdélyben. A nemi egyenlőtlenség Erdély vonatkozásában egy alulkutatott téma, főleg kvalitatív módszerekkel, hiszen mint minden nemzeti kisebbség esetében, a közbeszéd és a tudomány egyaránt érzékenyebb az etnikai dimenzióra. A tanulmány célja feltárni azt, hogy klasszikus zenével foglalkozó férfiak és nők miként konstruálják meg szakmai életútjuk történetét, és mindebben hogyan jelenik meg, illetve meghatározó-e a beszélő neme. A hasonlóságok és különbségek felderítése érdekében félig strukturált interjúkat készítettem Erdély nagyvárosaiban filharmóniáknál és operáknál alkalmazott zenei előadóművészekkel.

Kulcsszavak: klasszikus zene, nemi egyenlőtlenség, szegregáció, prekarizálódó munka, munkamagánélet egyensúly, anyaság

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunk egy hátrányos helyzetű kistérség, az Érmellék munkaerőpiaci sajátosságainak bemutatását célozza egy kvalitatív kutatás eredményeire támaszkodva. Témaválasztásunk egy tudatos, az érmelléki térségben végzett kutatássorozatba illeszkedik: 2020-ban az érmelléki ezüstgazdaságot vizsgáltuk, 2021-ben pedig a bihari társadalmi vállalkozói közeget céloztuk meg. Ezen kutatások mentén sokkal mélyebb rálátásunk nyílt arra a közegre, amely a romániai magyar kisebbség egyik nagyon sajátos térségét jelenti. Az Érmellék általános jellemzői: hátrányos helyzet, kettős kisebbség a térségben élő romák tekintetében, specifikus határ menti létforma (napi szintű ingázás oktatási intézményekbe, munkahelyre), a végleges elvándorlás lehetőségének állandó jelenléte, beszűkült munkaerőpiaci lehetőségek, elöregedett népesség stb. A primér adatgyűjtés az interjúkon keresztül azoknak a munkaerőpiaci jellemzőknek a feltárását célozza, amelyek a rendelkezésre álló szekunder adatokból úgymond nem látszanak (mint pl. az atipikus munkaformák jelenléte a munkaerőpiaci sebezhetőség egy forrásaként, informális gazdasági egyezségek munkaadó és munkavállaló között stb.). A kutatás központi kutatási kérdése tehát az volt, hogy milyen specifikus jellemzők mentén írható le az érmelléki munkaerőpiac, mennyire jellemzőek az atipikus munkaformák és/vagy az informális stratégiák, hogyan látják ezt a munkáltatók és a munkavállalók. A térségben végzett előzetes, valamint a jelen kutatás eredményeire támaszkodva elmondhatjuk, hogy az Érmellék mint kisrégió a globális hatásokon túl olyan, csak a térségre jellemző specifikus sajátosságokkal rendelkezik munkaerőpiaci tekintetben, amelyek felerősítik az atipikus munkaformák jelenlétét, ugyanakkor igencsak előtérbe helyezi az informális munkaerőpiaci túlélési stratégiák alkalmazását.

Kulcsszavak: munkaerőpiac, atipikus munkaformák, informális stratégiák, hátrányos helyzet

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Dolgozatom témáját a protestáns lelkészi tevékenység képezi. Amellett érvelek, hogy a lelkészi szerepek alakulását az egyházszervezet dinamikája, a társadalmi folyamatok és a társadalmi (környezeti) elvárások, illetve a lelkész hivatásképe befolyásolják. Bár a protestáns lelkészi tevékenységeket és szerepeket a felsorolt társadalmi tényezők határozzák meg, a reformáció következtében kialakult protestáns lelkészi hivatás hivatalos elvárásai és szerepkeretei mégis ugyanazok maradtak. A kettő közötti viszony (olykor feszültség, netán konfliktus) az egyes szerepek egymáshoz viszonyított hangsúlyeltolódásában és a szerepek betöltésének tartalmi vonatkozásaiban érhető tetten. Tény, hogy a tradicionális és neotradicionális szerepek stabil megléte mellett megnövekedett az ún. kortárs szerepek súlya a lelkészi tevékenységben. Erdélyi vonatkozásban ez a kisebbségi magyar közösség vallásosságát irányító protestáns felekezetek társadalmi szerepvállalásában és azok lelkészeinek közösségszervezői, nemzetiidentitás-erősítő, oktatási, kulturális és közművelődési tevékenységében érhető tetten.

Kulcsszavak: lelkész, lelkészi szerepek, konfliktus, hivatás, deszakralizáció, professzionalizáció

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A labdarúgás fontos szerepet tölt be a társadalom életében: komplex intézmény, a szórakoztatóipar kiemelt terméke, népszerű populáris kulturális termék. A foci mint jelenség mélyen áthatja a közösségek életét, ezért társadalmi környezetének szisztematikus vizsgálata nem csupán a játékról mint gyakorlatról, hanem elsősorban a társadalomról szolgáltat releváns ismereteket. A tanulmány a romániai futballmező leírását célozza a Bourdieu-féle kategóriarendszerben. Arra vállalkoztunk, megrajzoljuk a romániai labdarúgás közegét, feltárjuk belső rétegzettségét és rámutatunk azokra az intézményekre és viszonyokra, amelyek működésében meghatározó szerepet játszanak.

Kulcsszavak: labdarúgás, társadalmi mező, konfliktusok, tőke, Románia, Bourdieu

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a szuburbanizáció romániai folyamatait vizsgálja népszámlálási adatok alapján, különös tekintettel a rendszerváltást követő időszakra. Rámutat, hogy a nagyvárosok (pl. Bukarest, Kolozsvár, Temesvár) környékén erőteljes szuburbanizáció zajlik, amely a városi lakosság kiáramlásával és az elővárosi települések gyors növekedésével jár. A jelenség társadalmi, gazdasági és területi átrendeződéseket eredményezett, miközben a kisebb városok és hátrányos helyzetű régiók gyakran demográfiai hanyatlást tapasztalnak. A szuburbanizáció három forgatókönyvét azonosítja: az elmaradt, a kibontakozó és az erőteljes szuburbanizációt. A folyamatot a gazdasági tényezők, az infrastruktúra fejlesztése, valamint az ingatlanpiaci különbségek befolyásolják, ugyanakkor növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és szabályozatlan területhasználat is kíséri.

Kulcsszavak: urbanizáció, szuburbanizáció, posztszocialista városfejlődés, metropoliszövezetek, népességváltozás, térbeli átrendeződés

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a vallási szerkezet változásait elemzi Romániában a posztkommunista időszak négy népszámlálásának adatai alapján (1992, 2002, 2011, 2021). A kutatás rámutat, hogy az ország vallási összetétele hosszú távon stabil maradt, azonban a népesség csökkenése és az egyházak közötti arányok változásai új trendekre világítanak rá. Az ortodox egyház dominanciája mellett a pünkösdi mozgalom növekedése, az újprotestáns közösségek térnyerése és a vallási elköteleződés nélküli személyek számának növekedése is megfigyelhető. A roma közösségek körében az evangelikál kisegyházak irányába való elmozdulás kiemelt jelentőségű. A tanulmány demográfiai, társadalmi és kulturális folyamatokkal összefüggésben elemzi ezeket a változásokat.

Kulcsszavak: vallási szerkezet, népszámlálás, posztkommunista Románia, evangelikál mozgalmak, demográfiai trendek

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány átfogó képet nyújt a romániai migrációs folyamatokról, különös tekintettel az 1989-es rendszerváltás utáni időszakra, miközben a migráció alakulását a globalizáció szélesebb perspektívájába helyezi. A migrációs dinamikát a migrációs potenciál és migrációs képesség kettőségébe helyezi. A migrációs képesség változásának a függvényében határol el sajátos migrációs rezsimként működő migrációs periódusokat. Ugyanakkor az elvándorló népesség dinamikáját a migrációs képesség és a változó globalizációs dinamikák kontextusába ágyazza.

Kulcsszavak: nemzetközi migráció, migrációs statisztika, migrációs rezsim, Romániából kiinduló migráció története

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány témája az erdélyi magyarok termékenysége, természetes népmozgalma és az elöregedés demográfiai vizsgálata. Az elemzés kitér a regionális eltérésekre, a falu-város különbségek időbeli alakulására az elmúlt három évtizedben, 1990/1992 és 2022 között. A születések és halálozások jelenségének összetett vizsgálata mellett vizsgáljuk a változó korösszetételt és az elöregedést, valamint a népességszám csökkenését mint ezek következményét. A tanulmány arra is keresi a választ, hogy összefüggésbe hozhatók-e a válságok a termékenységcsökkenéssel Romániában, a második demográfiai átmenet elmélete értelmében vett európai értékrendbeli hatásokhoz képest. Módszertani szempontból az elemzés demográfiai makroadatokra épül, az 1992 és 2021 közötti népszámlálásokra és a romániai Országos Statisztikai Intézet (INS) által évente közölt népmozgalmi adatokra.

Kulcsszavak: természetes szaporodás, születések, teljes termékenységi arányszám Romániában, erdélyi magyarok népesedése, 2021. évi népszámlálás

A tanulmány teljes szövege (pdf)