A tanulmány a romániai magyarok nyelvi helyzetének, az erre a közösségre jelentős mértékben jellemző kétnyelvűségnek, egy 2004 őszén végzett, a romániai magyar népességet érintő kutatás adataira alapozó elemzése. A tanulmány jelenséget három fő dimenzió mentén írja le: (1) a román-magyar kétnyelvűség tipológiája (2) kódválasztási jellemzők, a két nyelv használatának a sajátosságai (3) a román másodnyelv használatára vonatkozó normatív környezet reprezentációi. Egyfajta összegzésként, összehasonlítva az erdélyi alrégiók népességnek a kódhasználati jellemzőit, a tanulmány a dominanciaváltás mértékének a becslésére vállalkozik.
Szerző e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
Az Erdélyi Társadalom legelső számában (2003) átfogó tanulmány jelent meg a romániai média sajátos közönség-köreiről. Ezúttal az akkori és mostani szerző – Magyari Tivadar, a BBTE Szociológia Tanszékének munkatársa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) – újabb és frissebb adatokkal egészíti ki a sokat nem változott képet.
Jelen tanulmány azokat az intézményeket, gyakorlatokat, illetve azt a társadalmi kontextust kívánja feltárni, amelyek az erdélyi magyarok nemzeti identitásának kereteit a Trianon követő időszakban kijelölték. A megfogalmazottak apropóját az erdélyi magyarok azon reakciói adták, amelyek a 2004. december 5-én megrendezett, kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás eredményéhez kapcsolódtak.
A tanulmány szerzője a kolozsvári BBTE Szociológia Tanszéke, Román Tagozatának munkatársa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).
A tanulmány öt kérdőíves kutatásra alapoz. A szerző részletesen bemutatja azokat a kulcsfogalmakat, amelyek az empirikus anyag elemzésében vezérelték. A tanulmány egyik fő eredménye, hogy a szocio-kulturális tényezők ugyan kis részben határozzák meg a vizsgált fiatalok nemzeti identitását, mégis ezen identitás típusai elkülöníthetők éppen a társadalmi-kulturális jellemzők mentén.
A szerző a Debreceni Tudományegyetem Szociológia Tanszékének munkatársa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).
E tanulmány az erdélyi magyarok nemzeti identitásának szociológiailag leírható sajátosságait elemzi. Az empirikus adatok a Társadalmi kapcsolathálók és nemzeti identitásminták Erdélyben című kérdőíves kutatásból származnak, amelynek adatfelvételére 2000 áprilisában volt, s amelyet a prágai Research Support Scheme program támogatott. A kérdőívezés mintája 1756 elemű volt, melyben a magyar alminta 925, a román 831 esetből állt. A minta a tág értelemben vett Erdélyre terjedt ki.
A szerző a BBTE Szociológia Tanszékének munkatársa (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).
Toma Stefánia tanulmányának célja az, hogy leírja a gazdasági kapcsolatokat a romák és magyarok között egy erdélyi falusi közösségben, pontosabban, hogy elemezze és felvázolja azokat a jellegzetes túlélési stratégiákat, amelyeket a roma lakosság alkalmaz a változó társadalmi és gazdasági kontextusban. Toma ezeknek a taxonómiáját adja. Következtetése szerint a többszörösen deprivált és marginalizált cigány közösség számára elérhető erőforrások kizárólag a roma-nem roma asszimetrikus viszonyban érhetők el, emiatt sem gazdaságilag, sem pedig társadalmilag nem tekinthetők integráltnak.Toma Stefánia szociológus, a kolozsvári Interetnikus Viszonyokat Kutató Központ kutatója, a budapesti Corvinus Egyetem doktori hallgatója.
E-mail: t_stefáEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Péter László tanulmánya résztvevő megfigyelésből, és interjúzásból származó adatokra épül. A szerző egy szegény moldvai roma közösség etnikai identitásépítő stratégiáit vázolja. Megállapítása szerint a Tătroşeni-i közösség etnikai identitásépítő stratégiája két tényezőcsoporttal áll szoros kapcsolatban.Egyrészt azzal a történelmi-társadalmi és gazdasági kontextussal, amelyben élnek, másrészt pedig a román népesség etnikai klasszifikációs gyakorlatával. Következtetése szerint a Tătroşeni-i romák magukról való etnikai tudása „erős", valamint kettős: a (kényszerű) bezárkózás, valamint a társadalmi és térbeli azonosulás és elkülönböződés stratégiája mentén alakul.
Péter László szociológus, egyetemi oktató a BBTE-n.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A szerző egy moldvai település lakóit vizsgálta, és arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen nyelvi stratégiákat alkalmaznak a csángó etnikai identitásuk kinyilvánítására és elrejtésére a nyilvános térben. A tanulmány egy empirikus terepkutatás során szerzett adatokra épül: a szerző interjúkat készített és résztevő megfigyeléseket végzett Frumószán. Következtetése szerint a szóban forgó település etnikai identitása szituacionálisan épül fel, a katolikus-nem katolikus interakciók rendszerében.Az identitás Simon szerint a mindennapok szituációinak függvényében állandóan újraértelmezik, és a csoporthatárok legfőbb indikátorainak – a nyelvhasználatnak (a román-magyar kétnyelvűség, illetve kevertnyelvűség), illetve a vallásnak (a katolikus felekezethez való tartozás) – alul-/felülkommunikálásával tesznek láthatóvá.Simon Boglárka, szociológus, néprajzkutató, jelenleg tanár a kolozsvári Unitárius Kollégiumban.E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.