Korábbi számok

et logo 230 2



Ez a cikk egy projekt részét képezi, amelynek célja egy könyv írása a nyugati férfiasság hosszú távú átalakulásáról. Célja a történeti elemzések alapjául szolgáló legfontosabb elméleti referenciák felvázolása és kritikai kontextusba helyezése. Először Pierre Bourdieu férfias dominanciájának központi kijelentéseit mutatják be, majd a francia szociológus tézisét, nevezetesen azt, hogy „a nemek közötti rés struktúráját fenn kell tartani”. Ezután annak érdekében, hogy Norbert Elias civilizációs folyamatát a férfiakról és a férfiasságokról szóló történelmi tanulmányok alapszövegeként pozicionáljuk, a német szociológus munkáját kritikus vizsgálatnak vetjük alá. Végül Raewyn Connell fogalmi keretét vázolja kritikai szempontból. Bourdieu nyomán a férfiasságokat a társadalmi gyakorlatban kristályosodott szokásoknak szánták. Bourdieuval ellentétben azonban arra utalnak, hogy a habitusnak különböző rétegei vannak, és amint azt Norbert Elias állítja, ezek a rétegek hosszú távon kristályosodtak az európai civilizációs folyamat részeként. Connell nyomán ezt a hosszú távú történelmi átalakulást úgy értelmezik, mint a hegemón és a nem hegemonikus férfias diszpozíciók kölcsönhatása. Végül azt a következtetést vonhatjuk le, hogy e három szerző között erőteljes hasonlóság mutatkozik, elsősorban viszonylagos gondolkodásuk és a kvalitatív kutatási orientáció miatt.

Kulcsszavak: történelem, Nyugat, habitus, civilizációs folyamat, hegemóniák és ellenhegemonikus férfiasságok, Pierre Bourdieu, Norbert Elias, Raewyn Connell

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A sportot néha a társadalom tükörének hívják, és helyesen. Egy ország sportvilágában mindenféle társadalmi kapcsolat és fejlesztés megtalálható. Az 1940-ig Hollandiában működő sportszervezetek, sportklubok és sportfolyóiratok adatbázisa hat kiemelkedő sportág létező és múltbeli egyesületeinek és klubjainak ezreiről tartalmaz adatokat: torna, gyephoki, korfball, sakk, tenisz és futball. A tanulmány megmutatja, hogy a politikai kapcsolatok és a filozófiai különbségek milyen mértékben befolyásolták a sport fejlődését Hollandiában 1940-ig. A tanulmány a klubok elnevezésével, tagjainak hátterével és méretével is foglalkozik.

Kulcsszavak: sport adatbank, társadalmi kapcsolatok, szabadidős tevékenységek, sportgyakorlás, klub nevek használata

A tanulmány teljes szövege angolul (pdf)

A dél-afrikai olimpiai aranyérmes Caster Semenytát már a 2009. évi világbajnokság óta kérdezik szexuális identitásáról. Azóta nemi vizsgálattal ellenőrizték, és a közelmúltban kizárták a nemzetközi versenyből. A női sportoló csak akkor folytathatja a versenyt, ha beleegyezik abba, hogy gyógyszert szed a természetesen magas szintű tesztoszteron szintje csökkentésére. Semenya esetének kezelése azért volt indokolt, mert a sport irányító testületei egyenlő versenyfeltételeket próbálnak biztosítani. Mennyire segítheti elő az egyén megkülönböztetéséről és kizárásáról szóló döntés a tisztességes játékot? Az emberi jogoknak nem kellene elsőbbsége legyen, a kategóriák diszkrimináláshoz képest a versenyben? Ez a cikk bemutatja, hogyan alakult a női sportoló megkülönböztetése a sport „tisztességes játékot biztosító” kategorizálása, a „genetikai ajándékok” és a „tisztességtelen teljesítmény előnyei” szexista megkülönböztetése, valamint a nőiesség fehér fogalma alapján.

Kulcsszavak: genetikai ajándékok, tisztességes játék, emberi biológiai sokféleség, etika, természetes előnyök, a szexuális fejlődés különbségei, sportgén

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az elmúlt években fontolóra vették a testnevelést az egészség előmozdításában és az identitás megteremtésében Iránban. A testnevelést, a szabadidős tevékenységeket és az elit sportokat a testkultúra fő példáinak tekintik, amelyekkel ezeket a célokat lehet elérni. A fizikai rekreációval foglalkozó legtöbb tanulmány közegészségügyi kérdésekre irányul. A releváns irodalom áttekintésének bemutatása után a hajtóerők széles és változatos skáláját kategorizálják társadalmi, technológiai, gazdasági, környezeti, politikai, érték / kulturális és „sport / sporttudományok” területeken, amelyek mindegyike befolyásolhatja az irániak részvételét szabadidős fizikai tevékenységekben. Ezen eredmények alapján a gazdasági és technológiai mozgatórugókat határozzák meg a legfontosabb bizonytalanságokként, amelyek hozzájárulnak az egészségorientált tevékenységekben való részvétel lehetséges forgatókönyveinek kidolgozásához. A közegészségügy előmozdítása mellett azonban bizonyítékok is mutatják, hogy a fizikai kikapcsolódás (szabadidős tevékenységek) és az őslakos sportok identitásépítési célokat is eredményezhetnek.

Továbbá megvizsgálják az elit sportok azon képességét, hogy hozzájáruljanak a szabadidős fizikai tevékenységekben való részvételhez Iránban. Mivel a vonatkozó szakirodalom nem támasztotta alá erősen ezt a megállapítást, ezt külön tanulmányban vizsgálták az iráni nemzeti labdarúgó-válogatottról a 2018-os FIFA világ- és a 2019-es ázsiai kupákban. Az eredmények azt mutatták, hogy az elit sport sikerei valóban identitásépítéshez vezethetnek, amely ideiglenesen befolyásolhatta az iráni részvételt. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, vajon az elit sport arra is ösztönzi-e az embereket, hogy szabadidős tevékenységekkel (fizikai kikapcsolódás) vegyenek részt. Mivel a testnevelés ugyanazok és még következetesebb előnyei érhetők el a részvételből, mint a verseny, a megfelelő döntéshozóknak javasoljuk, hogy fontolják meg a fizikai rekreáció és az őslakos sportok szerepét az egészség és identitásépítés előmozdításában is.

Kulcsszavak: fizikai kultúra, Irán, testmozgás, elit sport, identitás, egészség

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A labdarúgó-csillag Mesut Özil és Erdogan török ​​elnök közös fényképe a német médiában vitát váltott ki, amelynek politikai visszhangja volt 2018-ban. A kritika sokrétű volt, és összekapcsolódott a sportoló képviselői funkcióival és Erdogan autoritárius stílusával. Az ilyen erős reakciók oka azonban sokkal kevésbé felületes. A mély kulturális okok okozzák a kritikát Özilre. A német identitás magának az államnak a megalapítása előtt a sportolók hazafias reprezentációját feltételezte, és mélyen integrálódott a mai identitásba. Hogyan számít ez a kulturális-történelmi szempont ma? A 21. század eleje részlegesen megszakította ezt a hagyományt, és elmozdult a befogadóbb identitás felé. Az európai menekültügyi válság óta a szélsőjobboldali párt, az Alternative für Deutschland (AfD) azonban a német identitás újjáélesztését követeli meg. A közvélemény bizonytalansága meghaladta az AfD-t. Más pártok elismerték a német identitás és értékek védelmének szükségességét a tekintélyelvűekkel szemben. Az identitás, a kultúra és a politika általános összecsapása nagymértékben befolyásolja Mesut Özil láthatóan nem-politikai fényképét, amelyet politikai bűnbaként használtak fel.

Kulcsszavak: Özil, Erdogan, migránsválság, integráció Németországban, német identitás

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Aktuális szám

et2019 2

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodataciteIndex Copernicus

Részletes kereső

A folyóirat támogatói

et tamogatok 2019 1