Részletek

Készült: 2022. február 08.

A tanulmány célja megvizsgálni, hogy a női vállalkozók hogyan férnek hozzá a társadalmi tőkéhez, hogyan építik azt ki, és hogyan használják fel azt a vállalkozási folyamatok különböző szakaszaiban. Arra vagyok kíváncsi, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a női vállalkozók kapcsolatépítés terén, és hogy ezek a közösségi hálózatok milyen szerepet játszanak eredményességükben. Kutatási kérdésem tehát kettős: egyrészt azt szeretném feltárni, hogy milyen szerepet játszik a társadalmi tőke a női vállalkozók tevékenységében, másrészt pedig az érintett vállalkozónők interpretációit kívánom vizsgálni.

A vizsgálat relevanciáját az adja, hogy a női vállalkozók kutatásában a fent említett kérdésre kevesebb figyelmet szenteltek, nemcsak nemzetközi, de erdélyi viszonylatban is. Továbbá a korábbi kutatásokat jobbára kvantitatív módszerekkel vizsgálták, így a téma újszerűségét a módszertani megközelítés is adja.

Vizsgálatom keresztmetszeti, elemzési egységét pedig női vállalkozók fogják alkotni. A kutatás alapsokaságát az Erdélyben tevékenykedő magyar vállalkozónők teszik ki, kutatási kérdéseimet pedig mindenekelőtt interjús módszer alkalmazásával látom megválaszolhatónak. A kutatás tizenhat interjúra épül, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy direkt módon hozzáférjek az alanyok értékeihez, motivációihoz, történeteihez, amelyek a tanulmány alapját képezik.

Ezek feltérképezése és megértése nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy különféle vállalkozásösztönző programok és kezdeményezések célzottabb támogatást tudjanak adni cégalapítást fontolgató nőknek.

Kulcsszavak: társadalmi tőke, női vállalkozók, vállalkozói sikeresség, társadalmilag meghatározott nőiesség

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2022. február 08.

Az esettanulmány a Gyergyói-medence hetvenes-nyolcvanas éveinek hétköznapjait igyekszik rekonstruálni a visszaemlékezések és az informalitás tükrében, a vizsgált korszak egyik szórakozási, kikapcsolódási lehetőségének bemutatására, a nyolcvanas években a Gyergyói-medencében elterjedt, a nyugati médiatermékeken alapuló szórakozási szokások etnográfiai leírására vállalkozik. A videózás jelenségét egyrészt a működtetők és a résztvevők szemszögéből elemzem. Azt nézem meg, hogy menynyire volt összefonódva a hatóságokkal, milyen informális körülmények között szerezték be a szükséges eszközöket, teremtették meg a feltételeket és milyen hatást váltott ki az emberekben az újfajta médiatartalom. Másrészt a videózók egy exkluzív csoportjának működését is rekonstruálom, a gyergyószárhegyi plébánia hittanóráinak keretében szervezett, nem csak vallási témájú filmnézéseit. A videózás a vizsgált korszakban egy modernizációs adaptáció volt, ami a nyugati médiatermékek és fogyasztási cikkek Kelet-Európába való lassú beszivárgásából eredt. Ezzel párhuzamosan egy felülről irányított modernizációs nyomás is érzékelhető volt az állam részéről, ami az úgynevezett kommunista modernizáció volt. A két hatás keveredése, a korszak kelet-európai modernitásának egy tipikus jellemzője látható az esettanulmányban.

Kulcsszavak: videózás, szórakozás, informalitás, modernizáció, államszocializmus

A tanulmány teljes szövege (pdf)