Általánosságban a magyar oktatási rendszer (a határon túli területeket is beleértve) nem tartozik Európa legjobbjai közé. Ezt különféle tesztek, vizsgálatok (pl. PISA) eredményeiből láthatjuk, ahogy azt is, hogy nagyon sok tehetséges gyereket nagyon korán elveszít a társadalmunk. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az iskola, azon belül a pedagógus nem igazán tudja kezelni a tanulók között fennálló különbségeket, különösen, ha azok nyelvi eredetűek. Ez szoros összefüggésben áll a pedagógusok által végzett mérési-értékelési tevékenységekkel, eljárásokkal, ugyanis azokat számos tényező befolyásolja és torzítja. Az ilyen esetekben a legsúlyosabb probléma, hogy az értékelés nem a mérni kívánt tudást tükrözi vissza (azaz nem valid), hanem a pedagógus erről a tudásról alkotott részben vagy teljes egészében fiktív elképzelését. Ennek egyik jellemző altípusa, amikor a tanár – általában tudtán kívül – a számonkért tananyag helyett a tanuló nyelvi képességeit méri és értékeli, így nyelvi alapon előnyös vagy hátrányos helyzetbe hozza a tanulókat különféle nyelvi jegyek, jellegzetességek mentén.

A tanulmány egy nyelvi diszkriminációt vizsgáló, négy ország és több mint 500 magyar szakos tanár bevonásával készült kutatás romániai részeredményeiről kíván számot adni. Az eredmények – ahogy a többi részminta (Ukrajna, Magyarország és Szlovákia) esetében is – azt bizonyítják, hogy a vizsgált tanárok nyelvi attitűdje nagymértékben meghatározza az általuk végzett pedagógiai értékelést.

Kulcsszavak: nyelvi diszkrimináció, nyelvi előítélet, nyelvi hátrány, pedagógiai értékelés

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Írásunk a kis- és közepes vállalkozások innovatív tevékenységét helyezi a középpontba úgy, hogy a pénzügyi gazdálkodás és kultúra egyes elemeinek hatását, valamint a gazdálkodás piaci és kormányzati- törvényi szabályozási környezeti tényezőit is figyelembe veszi. Kutatásunk során a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézete által 2017-ben kis- és közepesvállalkozás- tulajdonosok körében készített fókuszcsoportos interjúk anyagára és egy országos reprezentatív adatfelvétel eredményeire támaszkodunk. Kutatási kérdéseinket a kvalitatív fókuszcsoportos interjúk feldolgozásával fogalmazzuk meg, majd kvantitatív módszerrel elemezzük a statisztikai összefüggéseket és magyarázatokat.

Kulcsszavak: kis- és közepes vállalkozások, innovatív törekvések, pénzügyi kultúra

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Ebben a munkában az e-ifjúsági munkával foglalkozunk. Megpróbáljuk bebizonyítani, hogy a család és az iskola mellett létezik egy harmadik fő szocializációs környezet: a szabadidő szocializációs területe. Azt is megmutatjuk, hogy a fiatalok szabadidős tevékenysége tele van médiahasználattal, bemutatjuk a legfrissebb adatokat az európai fiatalok médiafogyasztásáról, az internet és az intelligens eszközök használatáról stb. Ez esetben pedig szükséges az e-ifjúsági munka elméleti alapjait is lefektetni.

Az Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Ügynökség (ERYICA) 1993-ban fogadta el és 2004-ben megújította az ifjúsági szolgáltatások alapelveit (az Európai Ifjúsági Információs Chartát). Ezek alapján fogalmaztuk meg az e-ifjúsági szolgáltatások 21 alapelvét, és eszerint mutatjuk be, hogy a valós térben az ifjúsági szolgáltatások korántsem teljesítik maradék nélkül az elvárásokat. Végül igyekszünk megfogalmazni olyan általános alapvető szabályokat, amelyeket érdemes figyelembe venni, ha az ifjúsági munkát a digitális térben akarjuk folytatni.

Kulcsszavak: e-ifjúsági munka, szabadidő, médiahasználat, fiatalok

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunkban a vulnerabilitás kifejezést a román–magyar határ menti fiatalok munkavállalási szokásaihoz és lehetőségeihez mérten vizsgáljuk. Ilyen szempontból a célcsoport tagjai nem csupán magánéletükben, de a munkaerőpiacon is sérülékenyek. A problémakört a generációs sajátosságok figyelembevételével, valamint a román–magyar határ mentén élő fiatalok sajátos helyzetével (földrajzi, illetve társadalmi mobilitás) járjuk körbe. Ehhez egy tükörprojekt által megvalósult kvalitatív kutatás szolgált alapként, amelynek során fókuszcsoportos, illetve életútinterjúk adnak kiegészítést a helyzetfeltáráshoz.

Kit tekintünk „sérülékenynek”? Vagy kérdezhetnénk azt is, hogy ki tartja magát „sérülékenynek”? Fontosnak tartjuk kiemelni a szubjektív véleményeket, mivel kutatásunk célja azt is felmérni, hogy maguk a fiatalok mit gondolnak jelenlegi helyzetükről. Éppen ezért vizsgáljuk a létbizonytalanság perceptualizálását, illetve esetleges adaptációját, az egyéni és/vagy kollektív biztonság meglétét. Hipotézisünk szerint a lakhatás, az iskolai végzettség, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint nem utolsósorban a foglalkoztatás olyan tényezők, amelyek felmérésével tágabb képet kaphatunk a célcsoport jelenlegi élethelyzetéről. A kutatás eddigi részeredményei alátámasztják, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg határ menti térségeiben élő fiatalok munkaerőpiaci helyzete – és ezáltal számos más területre is kiterjedő érülékenysége, akár kiszolgáltatottsága – az elmúlt évek gazdasági prosperitása ellenére is az átlagosnál sokkal kedvezőtlenebb képet mutat.

Kulcsszavak: vulnerabilitás; fiatalok; munkavállalási szokások

A tanulmány teljes szövege (pdf)