A tanulmány a felsőoktatásban részt vevő hallgatók értékstruktúrájának feltárására vonatkozó eredményeket mutatja be. A World Values Survey kérdéssorára épülő kérdőív két alkalommal került lekérdezésre. Mindkét esetben a partiumi térség felsőoktatásban tanuló hallgatói jelentették az alapsokaságot, azaz hazai és határon túli alminta is rendelkezésünkre állt. A kutatás során meghatároztuk a hallgatói „értékcsoportokat”, feltártuk a hallgatók érték-struktúráját. Az elemzés során több, a kérdőíves módszer gátjaként jelentkező dilemma merült fel, ezért a vizsgálat folytatásaként más módszerrel is próbálkozunk.

A kérdőíves vizsgálatok során kapott eredmények magyarázata számos helyen korrekcióra szorult. Az egyes értékek vagy értékcsoportok tartalma, egymáshoz való viszonya további kibontásra várt. Az értékek definiálásával, hierarchiájuk alaposabb feltárásával több adat születik az értékvizsgálatok eredményeinek alátámasztására, így jobban megérthetjük a felsőoktatásban tanuló hallgatók értékeinek szerveződését.

A számokon túl az igazi különbségek az elhangzottakban mutatkozott meg, azaz az egyes értékek megközelítésében rejlő eltérésekre is fény derült. Addig, amíg a magyarországi interjúk esetén az individuális megközelítés volt megfigyelhető, addig a határon túli minta esetén gyakran történt utalás a szűkebb és tágabb közösségre – kevésbé partikuláris a hallgatók értékmagyarázata. Így ebben az esetben is korrigálhatjuk a kérdőíves vizsgálatok eredményeit. A kvantitatív adatokban a határon túli hallgatók anyagiasabbnak bizonyultak. Viszont az interjúkból kiderül, hogy azontúl, hogy eszközértékként tekintenek az anyagi javakra, már nem csak önmaguk biztonsága, fejlődése lebeg a szemük előtt, hanem a szűkebb közösségük biztonsága, anyagi biztonsága is. A kollektívebb szemlélet a „haza, nemzet védelme” érték tárgyalásakor is megmutatkozott, kevésbé individuális megközelítéssel éltek a határon túli hallgatók, tágabb környezetük jelent meg ezen érték mögött.

Kulcsfogalmak: értékvizsgálat, kvalitatív módszer, összehasonlító vizsgálat

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány az alternatív vitarendezési technikák csoportosítását (resztoratív/helyreállító modellek, szembesítő modellek, transzformatív modellek), az egyes módszerek lépéseit, sajátosságait mutatja be. A szerző részletesen ír azokról a módszerekről, amelyek iskolai színtereken jól alkalmazhatóak. Véleménye szerint a megoldatlan vagy egyoldalúan kezelt iskolai konfliktusok mindenki számára egyre nagyobb gondot jelentenek, és a pedagógiai tevékenység minden szereplője (fenntartó, tanár, szülő, diák) között egyaránt előfordulnak. Az alternatív vitarendezés pozitív gondolkodásra serkent, melynek segítségével megelőzhetjük, megoldhatjuk a konfliktusokat, nemcsak az iskolában, hanem az élet különböző területein is.

Kulcsszavak: konfliktus, alternatív vitarendezés, iskola, resztoratív modellek

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Jelen tanulmány az iskolai agresszió témakörét, és ezen belül is a diák-diák agressziót mutatja be részletesen.

Az első rész az agresszió okait és megjelenési formáival foglalkozik. A tanulmány pedagógiai és pszichológia elveket mutat be, amelyek ismeretében a pedagógusok is kezelhetnek bizonyos agresszív viselkedéseket. A szerző a pszichológiai/mentálhigiénés beavatkozás két formájára – prevenció és korrekció – is kitér. A prevenciós programok közül a Dann-féle megelőzési program, míg a korrekciós programok közül négy hatékonynak bizonyult program kerül ismertetésre: konfliktuskezelés-foglalkozássorozat, viselkedéskonzultáció, Arizona-tréningprogram, mediáció a konfliktusok kezelésében.

A szerző szerint a módszerek alkalmazásának hatékonysága több tényezőtől függ, ilyen az iskola pozitív hozzáállása (szemlélete), megfelelő személyi és tárgyfeltételek, valamint adekvát programok. Azt is hangsúlyozza, hogy egy-egy alkalmi program nem lehet hatékony, csak a hosszú távú programokkal lehet eredményeket elérni.

Kulcsszavak: Dann-féle megelőzési program, konfliktuskezelés-foglalkozássorozat, viselkedéskonzultáció, Arizona-tréningprogram, mediáció a konfliktusok kezelésében

A tanulmány teljes szövege (pdf)