Részletek

Készült: 2017. november 23.

A modern társadalomtudományok állandó útkeresésben vannak, különösen ma, amikor a globalizáció és hálózatosodás, a világrendszer krízise, alapjaiban változtatják meg azt a közeget – a társadalma(ka)t –, amelyet kutatnak. Az új kihívásokat, amelyek új fogalomrendszert és elméletet, valamint megújult kutatási dinamikát, azaz gyakorlatot követelnek, ráadásul a politikai fejlemények is érintik. A populista politika ma a (társadalom)tudományok két alapfogalmát, a tényeket és az igazságot kezdik ki. Három olyan témát vázoltam, melyek megújításra szorulnak: médiaszociológia (nyilvános és magánszféra újabb keveredése, hálózatosodás), gendertanulmányok (nemtelen hiteltelenítési kísérletek) és multikulti (mely lehet mint ideológia halott, viszont de facto, nagyon is létezik). Mindhárom téma a viták középpontjába került, és kérdés, hogy a társadalomtudományok képesek lesznek-e megfelelni azoknak a kihívásoknak, melyek e témák kapcsán fölmerülnek.

Kulcsszavak: globalizáció, hálózatosodás, online médiák, gendertanulmányok, multikulti.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2017. november 23.

Az Erdélyi Társadalom előző számaiban megjelent szövegek folytatásaként ezúttal a középkori városban kikristályosodott maszkulinitásmintázatokat állítom érdeklődésem fókuszába. Az urbánus maszkulinitás par excellence képviselőit a céhes szervezetekbe tömörült polgárokban találom meg. Az első alfejezetben bevezetem a sűrű város fogalmát, amellyel vizsgálódásom színterét, ezt a rendkívül komplex társadalmi közeget kívánom jelölni, majd néhány egymással összefüggő globális és makrostrukturális tényezőre vezetem vissza a középkori városok létrejöttét. A második alfejezetben a céhekkel, vagyis a kereskedők és kézműves mesteremberek eskü révén szentesített, a tagok közös érdekeit képviselni hivatott közösségeivel kapcsolatos legfontosabb ismereteket igyekszem összefoglalni. A harmadik alfejezetben az urbánus maszkulinitás, valamint a lovagi és klerikus maszkulinitás közötti hasonlóságokat és különbségeket vázolom föl. Amellett érvelek, hogy a városi ember habitusa és praxisa közelebb áll a klerikushoz, mint a lovaghoz, mivel az urbánus maszkulinitást inkorporáló kereskedők, mesteremberek és kézművesek elfojtják erőszakos késztetettségeiket, és a racionális és szakszerű munkafolyamat fegyelmezett kivitelezése köré szervezik életüket. A negyedik alfejezetben kifejtem, hogy a klerikus maszkulinitás elterjedése a sűrű város strukturális föltételei által közvetített habitustranszferként értelmezhető. Ezt követően a habitusok három formáját különböztetem meg: a lovag szituacionálisan kondicionált plurális habitussal, a klerikus strukturálisan kondicionált homogén habitussal, a városi polgár pedig relacionálisan kondicionált homogén habitussal rendelkezik.

Kulcsszavak: középkor, maszkulinitások, város, céhek, habitusok

A tanulmány teljes szövege (pdf)