Toma Stefánia tanulmányának célja az, hogy leírja a gazdasági kapcsolatokat a romák és magyarok között egy erdélyi falusi közösségben, pontosabban, hogy elemezze és felvázolja azokat a jellegzetes túlélési stratégiákat, amelyeket a roma lakosság alkalmaz a változó társadalmi és gazdasági kontextusban. Toma ezeknek a taxonómiáját adja. Következtetése szerint a többszörösen deprivált és marginalizált cigány közösség számára elérhető erőforrások kizárólag a roma-nem roma asszimetrikus viszonyban érhetők el, emiatt sem gazdaságilag, sem pedig társadalmilag nem tekinthetők integráltnak.
Toma Stefánia szociológus, a kolozsvári Interetnikus Viszonyokat Kutató Központ kutatója, a budapesti Corvinus Egyetem doktori hallgatója.
E-mail: t_stefáEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Péter László tanulmánya résztvevő megfigyelésből, és interjúzásból származó adatokra épül. A szerző egy szegény moldvai roma közösség etnikai identitásépítő stratégiáit vázolja. Megállapítása szerint a Tătroşeni-i közösség etnikai identitásépítő stratégiája két tényezőcsoporttal áll szoros kapcsolatban.
Egyrészt azzal a történelmi-társadalmi és gazdasági kontextussal, amelyben élnek, másrészt pedig a román népesség etnikai klasszifikációs gyakorlatával. Következtetése szerint a Tătroşeni-i romák magukról való etnikai tudása „erős", valamint kettős: a (kényszerű) bezárkózás, valamint a társadalmi és térbeli azonosulás és elkülönböződés stratégiája mentén alakul.
Péter László szociológus, egyetemi oktató a BBTE-n.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A szerző egy moldvai település lakóit vizsgálta, és arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen nyelvi stratégiákat alkalmaznak a csángó etnikai identitásuk kinyilvánítására és elrejtésére a nyilvános térben. A tanulmány egy empirikus terepkutatás során szerzett adatokra épül: a szerző interjúkat készített és résztevő megfigyeléseket végzett Frumószán. Következtetése szerint a szóban forgó település etnikai identitása szituacionálisan épül fel, a katolikus-nem katolikus interakciók rendszerében.
Az identitás Simon szerint a mindennapok szituációinak függvényében állandóan újraértelmezik, és a csoporthatárok legfőbb indikátorainak – a nyelvhasználatnak (a román-magyar kétnyelvűség, illetve kevertnyelvűség), illetve a vallásnak (a katolikus felekezethez való tartozás) – alul-/felülkommunikálásával tesznek láthatóvá.
Simon Boglárka, szociológus, néprajzkutató, jelenleg tanár a kolozsvári Unitárius Kollégiumban.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.