Az egyenlőség a munka világában napjainkban is fontos kérdésfelvetés, ugyanis a nők és a férfiak közötti különbségek a munkaerőpiacon továbbra is léteznek. Jogos lehet a kérdés, hogy egy olyan univerzális és nyílt világban, mint a zene, léteznek-e ezek a különbségek. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a férfi és női zenei előadóművészek pályaképről kialakított narratívái között Erdélyben. A nemi egyenlőtlenség Erdély vonatkozásában egy alulkutatott téma, főleg kvalitatív módszerekkel, hiszen mint minden nemzeti kisebbség esetében, a közbeszéd és a tudomány egyaránt érzékenyebb az etnikai dimenzióra. A tanulmány célja feltárni azt, hogy klasszikus zenével foglalkozó férfiak és nők miként konstruálják meg szakmai életútjuk történetét, és mindebben hogyan jelenik meg, illetve meghatározó-e a beszélő neme. A hasonlóságok és különbségek felderítése érdekében félig strukturált interjúkat készítettem Erdély nagyvárosaiban filharmóniáknál és operáknál alkalmazott zenei előadóművészekkel.

Kulcsszavak: klasszikus zene, nemi egyenlőtlenség, szegregáció, prekarizálódó munka, munkamagánélet egyensúly, anyaság

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunk egy hátrányos helyzetű kistérség, az Érmellék munkaerőpiaci sajátosságainak bemutatását célozza egy kvalitatív kutatás eredményeire támaszkodva. Témaválasztásunk egy tudatos, az érmelléki térségben végzett kutatássorozatba illeszkedik: 2020-ban az érmelléki ezüstgazdaságot vizsgáltuk, 2021-ben pedig a bihari társadalmi vállalkozói közeget céloztuk meg. Ezen kutatások mentén sokkal mélyebb rálátásunk nyílt arra a közegre, amely a romániai magyar kisebbség egyik nagyon sajátos térségét jelenti. Az Érmellék általános jellemzői: hátrányos helyzet, kettős kisebbség a térségben élő romák tekintetében, specifikus határ menti létforma (napi szintű ingázás oktatási intézményekbe, munkahelyre), a végleges elvándorlás lehetőségének állandó jelenléte, beszűkült munkaerőpiaci lehetőségek, elöregedett népesség stb. A primér adatgyűjtés az interjúkon keresztül azoknak a munkaerőpiaci jellemzőknek a feltárását célozza, amelyek a rendelkezésre álló szekunder adatokból úgymond nem látszanak (mint pl. az atipikus munkaformák jelenléte a munkaerőpiaci sebezhetőség egy forrásaként, informális gazdasági egyezségek munkaadó és munkavállaló között stb.). A kutatás központi kutatási kérdése tehát az volt, hogy milyen specifikus jellemzők mentén írható le az érmelléki munkaerőpiac, mennyire jellemzőek az atipikus munkaformák és/vagy az informális stratégiák, hogyan látják ezt a munkáltatók és a munkavállalók. A térségben végzett előzetes, valamint a jelen kutatás eredményeire támaszkodva elmondhatjuk, hogy az Érmellék mint kisrégió a globális hatásokon túl olyan, csak a térségre jellemző specifikus sajátosságokkal rendelkezik munkaerőpiaci tekintetben, amelyek felerősítik az atipikus munkaformák jelenlétét, ugyanakkor igencsak előtérbe helyezi az informális munkaerőpiaci túlélési stratégiák alkalmazását.

Kulcsszavak: munkaerőpiac, atipikus munkaformák, informális stratégiák, hátrányos helyzet

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Dolgozatom témáját a protestáns lelkészi tevékenység képezi. Amellett érvelek, hogy a lelkészi szerepek alakulását az egyházszervezet dinamikája, a társadalmi folyamatok és a társadalmi (környezeti) elvárások, illetve a lelkész hivatásképe befolyásolják. Bár a protestáns lelkészi tevékenységeket és szerepeket a felsorolt társadalmi tényezők határozzák meg, a reformáció következtében kialakult protestáns lelkészi hivatás hivatalos elvárásai és szerepkeretei mégis ugyanazok maradtak. A kettő közötti viszony (olykor feszültség, netán konfliktus) az egyes szerepek egymáshoz viszonyított hangsúlyeltolódásában és a szerepek betöltésének tartalmi vonatkozásaiban érhető tetten. Tény, hogy a tradicionális és neotradicionális szerepek stabil megléte mellett megnövekedett az ún. kortárs szerepek súlya a lelkészi tevékenységben. Erdélyi vonatkozásban ez a kisebbségi magyar közösség vallásosságát irányító protestáns felekezetek társadalmi szerepvállalásában és azok lelkészeinek közösségszervezői, nemzetiidentitás-erősítő, oktatási, kulturális és közművelődési tevékenységében érhető tetten.

Kulcsszavak: lelkész, lelkészi szerepek, konfliktus, hivatás, deszakralizáció, professzionalizáció

A tanulmány teljes szövege (pdf)