A rendszerváltást követő Romániában is jelentős változások figyelhetőek meg a népesség szerkezetében, melynek egyik vetülete az elöregedés. Kutatásunk az ezüst gazdaság hazai vetületeit vizsgálja az Érmellék példáján.
A vizsgált észak-bihari tájegység egy hátrányos helyzetű mikrorégió, ahol az elmúlt harminc év társadalmi és gazdasági változásai nem hoztak könnyebb életet. Az említett társadalmi változások az etnikai cserében, az elöregedésben, az elöregedés elnőiesedésében, az alacsony iskolai végzettségben érhetőek tetten. A gazdasági mutatók szerint alacsony jövedelem, ingázó munkavállalás jellemzi az itt élőket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás ezen a vidéken leginkább a határátkelők számának a növekedésében, a határ menti ingázásban mutatkozik meg. Kutatásunk tehát az érmelléki idősödő és idős generáció helyzetének vizsgálatára vonatkozik az ezüst gazdaság – azaz a kifejezetten időseket célzó – intézkedések, szolgáltatások mentén. Az ezüst gazdaság komplex, az idős generáció foglalkoztatottságán túlmutató fogalmának meghatározását és az aktív idősödés index dimenzióinak bemutatását követően az empirikus adatok elemzése következik. Tanulmányunk az ezüst gazdaságra úgy tekint, mint azon gazdasági lehetőségek összessége, amely a népesség öregedésével kapcsolatos növekvő köz- és fogyasztói kiadásokra, valamint az ötven év feletti lakosság sajátos szükségletinek kielégítésére egyaránt vonatkozik. Az adatfeldolgozás során az érmelléki idős lakosság életminőségének kvalitatív megismerése révén arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az ezüst gazdaság vagy annak egyes dimenziói milyen mértékben érhetőek tetten az Érmelléken. Tanulmányunkban egy feltáró kutatás keretében az elkészített fókuszcsoportos interjúkból, szakmai és mélyinterjúkból származó információk elemzését az aktív idősödés indexe adta dimenziók keretébe illesztettük. Az alkalmazott elemzési logika mentén az egyes dimenziók bemutatása a fellelhető szekundér adatokon túl a kvalitatív empirikus anyag feldolgozásával egészült ki, így alaposabban megismerhettük az aktív idősödés érmelléki viszonyait és a térségi ezüst gazdaság lehetőségeit.
Kulcsszavak: ezüst gazdaság, aktív idősödés, idősek életminősége, szociális ellátás, idősek foglalkoztatása, idősek társadalmi részvétele
