Részletek

Készült: 2018. február 18.

Pár évtizeddel ezelőtt a közösségek nagy része önszervező volt, problémáira igyekezett választ és megoldást találni. Ma már egyre gyakoribb a közösségekben olyan szakemberek jelenléte, akik azért dolgoznak, hogy a közösség igényeit, javaslatait összegyűjtsék és segítsenek a megoldáshoz szükséges erőforrásokat feltérképezni. A különféle közösségi akciók, megmozdulások is részben ehhez járulnak hozzá.

A Murál Morál módszer közösségépítő módszerként a közösséget érintő problémák, témák feldolgozásában, megértésében segít. A módszer a 20. század sajátja, térségünkben azonban teljesen frissnek mondható. A Magyarországon már 2008 óta alkalmazott módszer Erdélyben is szárnyait kezdte bontogatni. Sajátos módszertana, eszközei és látványos végeredménye által nyújt közösségi élményt a résztvevők számára.

Jelen írásban megismerkedhetünk a módszer alakulásával, módszertanával és az Erdélyben megvalósult projektekkel.

Kulcsszavak: Murál Morál, közösségi művészet, álmok, új módszer

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2018. február 18.

A tanulmányban a szerző egy olyan beavatkozási programot mutat be, amely a Kolozsváron élő és dolgozó szociális munkásokat szólította meg. A beavatkozás célja a kiégés megelőzése volt. Szintén célként fogalmazódott meg egy olyan szakmai támogató közösség létrehozása, amely a munkatársak közti együttműködés hatékonnyá tételét, a csoporttagok lelki egészségének védelmét szolgálta. A cikkből megtudhatjuk, hogy a csoportban a tagok szakmai és érzelmi támogatást kaptak egymástól, ami előnyös volt mind a szakmai szocializáció, mind a kiégés megelőzése szempontjából. A beavatkozást mentálhigiénés jellegű, csoportmódszer segítségével valósította meg a szerző.

Kulcsszavak: kiégés, szakmai identitás, szakmai szociális háló, mentálhigiénés csoport, intervízió

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2018. február 18.

A tanulmány a felsőoktatásban részt vevő hallgatók értékstruktúrájának feltárására vonatkozó eredményeket mutatja be. A World Values Survey kérdéssorára épülő kérdőív két alkalommal került lekérdezésre. Mindkét esetben a partiumi térség felsőoktatásban tanuló hallgatói jelentették az alapsokaságot, azaz hazai és határon túli alminta is rendelkezésünkre állt. A kutatás során meghatároztuk a hallgatói „értékcsoportokat”, feltártuk a hallgatók érték-struktúráját. Az elemzés során több, a kérdőíves módszer gátjaként jelentkező dilemma merült fel, ezért a vizsgálat folytatásaként más módszerrel is próbálkozunk.

A kérdőíves vizsgálatok során kapott eredmények magyarázata számos helyen korrekcióra szorult. Az egyes értékek vagy értékcsoportok tartalma, egymáshoz való viszonya további kibontásra várt. Az értékek definiálásával, hierarchiájuk alaposabb feltárásával több adat születik az értékvizsgálatok eredményeinek alátámasztására, így jobban megérthetjük a felsőoktatásban tanuló hallgatók értékeinek szerveződését.

A számokon túl az igazi különbségek az elhangzottakban mutatkozott meg, azaz az egyes értékek megközelítésében rejlő eltérésekre is fény derült. Addig, amíg a magyarországi interjúk esetén az individuális megközelítés volt megfigyelhető, addig a határon túli minta esetén gyakran történt utalás a szűkebb és tágabb közösségre – kevésbé partikuláris a hallgatók értékmagyarázata. Így ebben az esetben is korrigálhatjuk a kérdőíves vizsgálatok eredményeit. A kvantitatív adatokban a határon túli hallgatók anyagiasabbnak bizonyultak. Viszont az interjúkból kiderül, hogy azontúl, hogy eszközértékként tekintenek az anyagi javakra, már nem csak önmaguk biztonsága, fejlődése lebeg a szemük előtt, hanem a szűkebb közösségük biztonsága, anyagi biztonsága is. A kollektívebb szemlélet a „haza, nemzet védelme” érték tárgyalásakor is megmutatkozott, kevésbé individuális megközelítéssel éltek a határon túli hallgatók, tágabb környezetük jelent meg ezen érték mögött.

Kulcsfogalmak: értékvizsgálat, kvalitatív módszer, összehasonlító vizsgálat

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2018. február 18.

A tanulmány az alternatív vitarendezési technikák csoportosítását (resztoratív/helyreállító modellek, szembesítő modellek, transzformatív modellek), az egyes módszerek lépéseit, sajátosságait mutatja be. A szerző részletesen ír azokról a módszerekről, amelyek iskolai színtereken jól alkalmazhatóak. Véleménye szerint a megoldatlan vagy egyoldalúan kezelt iskolai konfliktusok mindenki számára egyre nagyobb gondot jelentenek, és a pedagógiai tevékenység minden szereplője (fenntartó, tanár, szülő, diák) között egyaránt előfordulnak. Az alternatív vitarendezés pozitív gondolkodásra serkent, melynek segítségével megelőzhetjük, megoldhatjuk a konfliktusokat, nemcsak az iskolában, hanem az élet különböző területein is.

Kulcsszavak: konfliktus, alternatív vitarendezés, iskola, resztoratív modellek

A tanulmány teljes szövege (pdf)